visszterhes vagyonáruházási illeték címkével jelölt bejegyzések

Milyen mértékű kedvezmény vehető igénybe lakás eladás után, egy éven belüli újabb lakásvásárlás esetén?

Share Button

Feleségemmel Új építésű Ingatlanvásárlást (lakás) tervezünk. Mindketten 35 év felettiek vagyunk.Mindketten rendelkezünk 1-1 ingatlannal és 2010 környékén vásároltuk.(5 éven túl) Az új ingatlan vételára kb. 40 M forint.

Az új ingatlant vételárát a feleségem lakásának értékesítéséből és saját megtakarításból kívánjuk kiegyenlíteni. A saját nevem lévő lakást megtartjuk. Feleségem jelenlegi lakásának értéke kb 30 M. forint.

Az új ingatlant közösen kívánjuk megvenni. Kérdésem, hogy ha 75 % ban a feleségem lesz a tulajdonos és én csak 25 % ban akkor csak nekem kell a 10M forint részre a vagyonszerzési illetéket megfizetni? Vagy az én esetemben a 15 M illetékmentesség figyelembe vehető? Esetleg van más lehetőség a vagyonszerzési illeték mérséklésére?

Az első lakás vásárlás illetékkedvezmény feltétele, hogy a vásárolt ingatlan ne haladja meg a 15 M Ft-t.

Egy éven belüli eladás és vásárlás illetékkedvezménye megállapítása esetén arányosítani kell, azaz a feleség ¾-es vásárlásánál a feleség ¾-es eladása vonható össze.

Mivel Ön nem értékesít egy éven belül, ezért az Ön 1/ 4-e után a 4 % illetéket meg kell fizetni.  Ha pl. a feleség 1/1-ben vásárolná a 40 M Ft-s ingalant, úgy a különbözeti 10 % után fizetne vagyonszerzési illetéket (4%). Ezután illetékmentesen tovább ajándékozhat Önnek.

Kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni haszonélvezt eladásból számazó lakásvásárlás után?

Share Button

Anyósom eladta a házát melyben 1/2 részben volt tulajdonos és holtig tartó haszonélvezeti joga volt a házon.

Az eladáskor a haszonélvezeti jog kifizetésre került. A teljes összegből (fél ház értéke + haszonélvezeti jog kifizetése) lakást vásárolt.

A NAV-tól kapott levelet mely szerint a haszonélvezeti jog kifizetése nem számít bele az eladási értékbe, ezért ez után fizetnie kell vagyonszerzési illetéket. Szeretném megkérdezni, hogy ez valóba így van e?

Ha az ingatlan tulajdonjogát, mint állageladó eladja valaki és ugyanazon ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogát, mint haszonélvezeti jogot is eladja, de az újonnan vásárolt ingatlanra a tulajdonjog vásárlása mellett haszonélvezeti jogot nem vásárol, akkor az illetékkedvezmény megadásánál csak a tulajdonjog eladása számítható be.

Ha a haszonélvezeti jogot is vásárolnak, úgy az eladott és vásárolt haszonélvezeti jog – értékük alapján – illetékkedvezményben részesíthető.

Testvérek közötti vagyonátruházásra mi a legkedvezőbb megoldás adózási szempontból?

Share Button

Édesapám még 1992-ben elhunyt, akkor édesanyám a közös lakás felét, a bátyám és én 1/4 – 1/4 részt örököltünk. Édesanyánk halálát követően bátyám lemondott javamra a hagyatéki eljárás során, így a felét öröklési jogon, a felét ajándékozással kaptam meg.

Azt hittük ezzel az egész ingatlan a tulajdonomba került. Azonban most kiderült, hogy az apukánk részéről örökölt negyed továbbra is a tulajdonában maradt. Most miként tudnánk a megoldani, hogy az is a nevemre kerüljön. Ha jól tudom a testvérek közötti ajándékozás 9 % illetékkel jár, viszont, ha eladja nekem 4% ez az összeg. Van-e más lehetőség, lemondhat-e most a hagyatéki részéről ennyi év után?

Testvérek közötti tulajdonjog átszállás jogcíme az ajándékozás és az adásvétel lehet, mivel már közös felmenőjük nem él. Az eltartási szerződés lehet még jogcím a tulajdonszerzésre, azonban annak is 4 % az illetékvonzata.

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel lakás eladása, ill. haszonélvezet alapítása esetén?

Share Button

Szándékomban áll a jövőben a lakásomat eladni, a haszonélvezeti jog, holtig tartó megtartása mellett. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben a vevőnek, ill. nekem milyen illeték- ill. adófizetési kötelezettségeink keletkeznek?

Lakás eladás esetén a vevő 4% vagyonszerzési illetéket fizet, kivéve, ha 1 éven belül lakóingatlant adott el magasabb értéken, mint amennyiért vásárol. Ha alacsonyabb értékért adott el, csak a különbözet után fizet 4 % illetéket.

Az eladó a haszonélvezeti joga után nem fizet 4 % illetéket, mert a szerződés rögzíti, hogy a vételár kialakításánál a felek a haszonélvezeti jog értékét figyelembe vették (levonták).

Hogyan adózik, aki örökléssel szerzett ingatlant értékesít?

Share Button

2015-ben halál utáni ajándékozási szerződéssel örököltem egy ingatlant. A NAV felértékelte 9.000.000 Forintra. Ezután kifizettem a 9% örökösödési adót ( 810.000.-Ft-ot).

Ezután 2016-ban értékesítettem az ingatlant 11.900.000.-Ft-ért és 6 hónap múlva ebből a pénzből vettem egy építési telket 17.000.000 Ft-ért. Az lenne a kérdésem, hogy van bevallási és fizetési kötelezettségem az szja bevallásnál?

Örökléssel szerzett lakóingatlan után megfizette a 9% vagyonszerzési illetéket, melyet értékesített 2,9 M Ft-val többért. Ezen eladás után a hagyatéki érték és az eladás érték közötti részt adóznia kell, melyet az alábbi kalkulátor segítségével számolhat ki és adóbevallásában is szerepeltetnie kell:

http://www.origoingatlan.hu/ingatlan-ado-kalkulator.html

Mivel Ön 1 éven belül építési telket vásárolt, ezért csak a feltételes illetékmentesség jogintézményével élhet, azaz ha 4 éven belül az ingatlant lakóépülettel vállalja beépíteni, nem kell 4% visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnie.

Külföldi lakás eladása után egy éven belül vásárolt belföldi lakás esetén igénybe vehető -e illetékkedvezmény?

Share Button

Ha Európai Uniós lakásomat eladom és ahelyett egy éven belül magyar ingatlant vásárolok, kell-e a lakás után Magyarországon illetéket fizetnem? A magyar lakás ára várhatóan kisebb lesz az uniós ingatlanénál.

A visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a belföldi ingatlan, illetve az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében kell alkalmazni.

Így jogosult  pl. a külföldi magánszemély vevő a 35 év alattiak 50 % mértékű  illeték- kedvezményére. A külföldi ingatlaneladás  illetékkedvezménybe  beszámítására nincs jogi lehetőség,mivel az nem belföldi ingatlan.

Ingatlanszerzési illeték mértéke élettársak közötti ingatlanátruházás esetén

Share Button

Élettársi kapcsolat megszűnése miatt a volt élettársammal közösen (50-50%) vásárolt ingatlant szeretnénk 100%-ban a nevemre íratni. Az élettársam lemond a részéről, és anyagi vonzata sem lenne, csak a nevemre íratásról lenne szó. Mi ennek a menete és milyen jogcímen kell a Földhivatalnál eljárni? Illetékköteles -e a folyamat?

Az illetéktörvény csak a házastársak közötti vagyonmozgást preferálja, az élettársak közöttit nem. Még a házastársak akár ajándékoznak akár adásvételi szerződést kötnek ezt illetékmenetesen tehetik meg, addig az élettársak között az adásvétel 4% illetékköteles, míg az ajándékozás általában 18 %-kal illetékköteles, amely alól kivétel a lakóház ajándékozás amelynél 9 % az illeték mérték.

Keletkezik-e szja fizetési kötelezettségem garázs eladása után?

Share Button

Szüleim halála után örököltünk egy garázst, ami egy családi házhoz tartozott külön helyrajzi számmal. A házat 6 éve 8 millió Ft ért eladták az adásvételi szerződés szerint, amikor eltávoztak, akkor derült ki hogy hr.szám szerint nem adták el. Sokszor kerestem a vevőket hogy rendezzük le, de szóba sem akart velünk állni.

Én nem akartam, hogy örökség tárgya legyen, decemberben kaptam egy ügyvédi felszólítást , hogy kifizetik a költséget csak írjuk alá a szerződést , mert azt ők megvették.

Kérdésem: ha  a szerződést aláírom, akkor kell-e adózni miatta akkor is hogy én pénzt nem kapok érte?

A 6 éve készült adásvételi szerződésből kimaradt garázs ingatlannak most Ön tulajdonosa, mint örökös. Ezt az ingatlant ha öröklési érték alatt vagy azzal egyezően „eladja” a ház vevőinek, Önnek nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Megteheti azt is hogy oda ajándékozza a ház vevőinek. Az ajándékozás személyi jövedelemadó mentes. Más kérdés, hogy a Vevők az első esetben 4 % visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnek, míg a második esetben 18 %-os ajándékozási illetéket.

 

Milyen feltételekkel ajándékozhat anya a fia élettársának?

Share Button

Nemrégiben újítottunk fel egy házat, mely a párom édesanyjáé jelenleg. A telken két lakóház található és osztatlan közös tulajdonban örökölte meg.

A kérdésem: a párom édesanyja ajándékozhatná e kettőnknek ezt a házat? A párommal nem vagyunk még megesküdve, élettársi kapcsolatban sem állunk. Milyen módja van annak, hogy az ingatlan kettőnk nevére kerüljön?

Az ingatlan az Önök nevére osztatlan közös tulajdonba ajándékozható. A különbség kettőjük között, hogy a párja illetékmentesen szerez, míg Ön 9 % ajándékozási illetéket fizet.

Jó megoldás lehet még, ha párja ajándékozással, Ön pedig adásvétellel szerzi meg a részét, mert akkor az illeték az Ön esetében 4 % csupán. Fontos tudni, hogy a 35 év alatti első lakásszerzést -15 MFt ingatlanérték határ alatt-  50 % illetékkedvezmény illeti.

Harmadik lehetőség:  ha első körben a párja az Ön részét is megszerzi ajándékozással, és házasságukat követően tovább ajándékozza azt Önnek, -mint feleségének- illetékmentesen.

Kaphat-e 35 év alattiaknak járó illetékkedvezményt, aki örökléssel korábban már szerzett ingatlant?

Share Button

Kaphat-e testvérem 35 év alattiakat megillető első lakáshoz jutóknak járó lakás-szerzési illetékkedvezmény, ha a lakáshoz öröklés útján jutott hozzá?

Az örökléssel szerzett ingatlant általában özvegyi haszonélvezeti jog terheli. Amennyiben a testvére esetében is ez a fennálló helyzet, úgy az örökölt ingatlan megléte nem zárja ki a 35 év alattiakat megillető illetékkedvezmény igénybe vételét másik lakóingatlan vásárlása esetén.

Ha a testvér nem vásárol az örökölt ingatlan mellett más lakás ingatlant, az örökölt ingatlan esetében a 35 év alatti kedvezmény nem vehető igénybe, ugyanis, ez a  kedvezmény csak visszterhes vagyonszerzés esetében alkalmazható, és az öröklés nem visszterhes, azaz nem ellenérték fejében történő szerzés.

1 / 2 oldal12