ptk. szerinti elővásárlási joggyakorlás címkével jelölt bejegyzések

Szükséges-e minden tulajdonos hozzájárulása az osztatlan közös ingatlan egy részének eladásához?

Share Button

Szükséges -e a hozzájárulása a másik ingatlan összes tulajdonosának egy osztatlan közös telken álló ingatlan eladásához?

Elővásárlási jogunkkal nem élnénk mert nem engedhetjük meg anyagilag, de számunkra nem elenyésző fontosságú kik költöznének mellénk.

Ha mégis megvalósulna az adásvétel a harmadik féllel, a közös területeket hogy és miként érinti a szerződés?

Tulajdonostársnak a Ptk. szerint elővásárlási joga van. Anélkül, hogy le nem mondott volna róla (tevőlegesen vagy hallgatólagosan) érvényesen nem jön létre harmadik személlyel az adásvétel és a földhivatal a tulajdonjog változást nem jegyzi be.

A tulajdonostársak csak az elővásárlási joggyakorlásukkal akadályozhatják meg nem kívánatos harmadik személy tulajdoni joga bejegyzését.

A közös tulajdon szabályai szerint az eladó tulajdonostárs olyan mértékű és használati módú tulajdonjogot ad el, melyet ő maga a magáénak tudott, ráutaló magatartással vagy okirati rendelkezésekkel. (például: ingatlan természetben kizárólagos használati megállapodás) A harmadik személy az eladó tulajdonostárs általános jogutódja.

Köthető-e eltartási szerződés mezőgazdasági ingatlanra?

Share Button

Kérdésem a következő: Élettársam 2014-ben meghalt és mivel egyedüli gyermek volt, édesanyjáról most én gondoskodom. Édesanyja végrendeleti örökösként ¾ részben örökölt fiától egy 3000 m2-es zártkerti szántót.

Köthetek-e erre az ingatlanra eltartási szerződést az édesanyával? Ha igen, akkor ezt is ki kell függeszteni? Sajnos nem tudjuk művelés alól kivonni, mert az ¼ rész kötelesrészi örökös (apa) nem adja hozzájárulását.

A művelés alól ki nem vett zártkert a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik. Ilyen föld 3 / 4 –ed osztatlan közös tulajdonjogának megszerzése nem közeli hozzátartozó javára csak adásvétel jogcímen lehetséges feltéve, hogy a megszerzendő földrészlettel együtt a vevő tulajdonában/használatában nincs 10.000 m2 föld.

Fontos tudni, hogy földműveseknek 60 napon belül elővásárlási joguk van. Megjegyzem ilyen jellegű zártkerti ingatlanra, közös tulajdonba véve nem jellemző az elővásárlási joggyakorlás.

Az 1 / 4-ed tulajdonostársnak a Ptk. szerint van elővásárlási joga, melyet 60 napon belül gyakorolhat. Eltartási szerződés helyett javaslom az adásvételt, melyből befolyó vételárat – ha van elővásárlási joggyakorlás – Önnek ajándékozhatja élettársa édesanyja. Természetesen eltartási szerződést élettársa édesanyjával köthet a zártkerten kívüli vagyonra.

Hogyan vásárolhatom meg földművesként az általam művelt terület egy részét?

Share Button

Egy helyrajzi számon lévő földterületen földművesként gazdálkodom.

A területet az elhunyt tulajdonostól többen megörökölték és az egyik résztulajdonos korábbi több éves felém való tartozása fejében átadná az ő részét.

Van-e a többi résztulajdonosnak elővásárlási joga? – /köztük nincs földműves/ és kell -e kifüggesztés?

Minden a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó föld nem közeli hozzátartozónak történő eladása csak kifüggesztéssel, jóváhagyással történhet. Ez vonatkozik arra a z esetre is ha a vételárba 1 korábbi tartozás beszámításra kerül.

Az eladáskor a PTK. szerinti tulajdonos társaknak elővásárlási joga van 60 napra, míg a regisztrált földműveseknek a 60 napos kifüggesztési időszakban.

A művelés alól kivett zártkert az előbb elmondottak alól kivételt képez, annál csak a tulajdonostársak elővásárlási jogával kell számolni.

Művelés alól kivont osztatlan közös terület tulajdonosai között van-e elővásárlási jog?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonú telek/telekrészek (művelési kötelezettség alól kivont) tulajdonosai között van-e elővásárlási jog? Az egyik tulajdonrész vevője maga is tulajdonos társ?

Feltételezve, hogy az Ön kérdésében szereplő telek zártkerti ingatlan, válaszom: a kivett zártkert nem tartozik már a Földforgalmi törvény hatálya alá, ezért rá a PTK. szabályai irányadóak.

A PTK. szerint a tulajdonostársak egymás közötti adásvétele esetén a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga nincs. (Ha az ingatlan mégsem zártkert, hanem külterület, kérem jelezze, mert abban az esetben más szabályok érvényesülnek.)

 

Szükség van-e ajándékozásnál is a tulajdonostársak lemondó nyilatkozatára?

Share Button

Tulajdonomban van egy 16 m2-es garázs. Mivel nincs rá szükségem, szeretnék tőle megszabadulni. Gondoltam eladom, értéke kb 3-500.000 Ft lehet.

A garázs osztatlan közös tulajdonban van, kb. 250 tulajdonossal vagyunk a garázstelepen, mindenki máshol él az országban. Eladni az engedélyük nélkül nagyon körülményes.

Közben felmerült, hogy egy régi barátomnak ajándékozom a garázst, csak szabaduljak tőle.

Az ügyvéd az ajándékozási szerződést elkészítette. Ezek után a Földhivatal küldte a felszólítást, hogy kéri a kb. 250 lemondó nyilatkozatot!

Nem ajándékozhatom el a 250 tulajdonostárs hozzájárulása nélkül a garázsomat?? A tértivevényes levelek többe kerülnének, mint amit a garázs ér! Ön szerint ez tényleg így van?

Ajándékozás esetén az elővásárlási jog fogalmilag kizárt, mert az ajándékozás ingyenes jogügylet, benne semmilyen vásárlás nem történik.

Csak az adásvételi szerződésnek tartalmi eleme a vásárlás, amikor a tulajdonostársaknak  a jogszabályok elővásárlási jogot biztosítanak.

Gyakori az az eset, hogy részajándékozás előzi meg az adásvételt, azért hogy a részben már megajándékozott és tulajdonosként bejegyzett vevő – elővásárlási jogtól mentesen – vásárolhasson, ugyanis tulajdonostársak egymás közötti vétele esetén a többi tulajdonostárs még a jogszabály által egyébként adott elővásárlási jogukkal sem élhetnek.

Fontos tudni, hogy nagy számú tulajdonostársak esetében lehetőség van arra, hogy erre való hivatkozással az elővásárlási jog gyakorlás mellőzhető legyen.

 

Engedély és korlátozás nélkül lehet zártkertet vásárolni 2015. december 01-től

Share Button

2015. évi XLIV. törvény alapján a zártkerti ingatlanok esetében a tulajdonos 2017. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.

A 67/2015 (10.30.) FM. rendelet alapján 2015.december 1. napjától lehetővé tette  a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását és ezáltal kifüggesztés és jóváhagyás nélküli adásvételét.

A földhivatali kérelem  letöltése:

http://www.foldhivatal.hu/content/view/251/1/

A dokumentumokat az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani.

Fontos tudni, hogy nem csak a felépítménnyel (pl. gazdasági épülettel) rendelkező zártkertet lehet átminősíteni, hanem a felépítmény nélkülit is. Az első esetben zártkerti művelés alól kivett terület mellett a fennálló épület fő rendeletetésének jellege is feltüntetésre kerül az ingatlan nyilvántartásba. A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani.

Ha a tulajdonos helyett meghatalmazott jár el, meghatalmazás benyújtása is szükséges. Közös tulajdonban álló zártkerti ingatlanoknál a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát, amely nem minősül bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, így nem kell ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített okiratba foglalni.

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás díjmentes, a soron kívüli eljárásért azonban ingatlanonként 10 ezer forint díjat kell fizetni. A zártkerti ingatlan művelési ágának megváltozását a tulajdonos(társak) kérelme alapján vezeti át az ingatlanügyi hatóság.

A kivett zártkert vásárlásánál nem érvényesül a maximum 1 hektárig (10.000.-m2)történő  személyi korlátozás, hiszen az adásvételi szerződés nem a Földforgalmi törvény szabályai szerint jön létre, így az 5 éves elidegenítési tilalmi kötelezettség sem érvényesül, valamint a művelési kötelezettség sem.

Fontos hangsúlyozni , hogy az új jogszabály adta lehetőséggel csak 2016. december 31. napjáig élhetnek a zártkerti ingatlan tulajdonosok. Ha e jogvesztő határidőig a művelés alól kivett zártkertté nem minősítik át a zártkerti ingatlanukat, később ezt már nem tehetik meg és ez által a Földforgalmi törvény szabályai szerint kell eljárni a zártkerti ingatlanuk esetében is , azaz kb. félév időtartamú jóváhagyási eljárással adható csak el – kifüggesztés és elővásárlási joggyakorlás mellett.

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás nem mentesíti a tulajdonost a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

Tagállami állampolgárok –  mint külföldi vásárlók –  a magyar állampolgárokkal  azonos módon szerezhetnek zártkertet .

A kifüggesztés mentesít -e az elővásárlási jogosultak egyéb módon történő értesítése alól?

Share Button

A kifüggesztés mentesít-e az elővásárlási jogosultak egyéb módon történő értékesítése alól?

Szükséges-e közvetlen vételi ajánlatot küldeni valakinek(állam, társtulajdonos, szomszéd…)?

A kifüggesztést követően a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja meg a szerződést, majd ha jóváhagyja továbbküldi a helyi földbizottságnak, akik ha szintén jóváhagyja, akkor visszaküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére?

A Magyar Állam a kifüggesztéssel értesül az elővásárlás lehetőségéről.

Tulajdonostársaknak közvetlenül meg kell küldeni a szerződést, 60 napos elővásárlási joggyakorlás lehetőségével (nem elég a kifüggesztés). A kifüggesztés, és a ptk. szerinti elővásárlási joggyakorlás párhuzamosan zajlik. A szomszéd a kifüggesztéssel értesül.

Ha lenne nemzeti park, annak is közvetlenül kellene megküldi a szerződést, mint elővásárlási jog jogosultnak.

A kifüggesztést követően a Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervezet vizsgálja meg a szerződést, és hagyja jóvá.

A földbizottságok nem alakultak meg, helyettük a NAK jár el.