Édesapám nekem ajándékozott egy házat 2012. szeptember 12-én. Szerencsére a mai napig jó egészségnek Örvend. A kérdésem az lenne hogy a köteles rész tekintetében az új vagy a régi PTK-t kell alkalmazni a fenti dátummal készült ajándékozási szerződés esetén?
Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértéke a régi Ptk 665-672 §-it kell alkalmazni azaz a törvényes örökrész 1 / 2-e.
Kérdésem az lenne, hogy az ingatlan ajándékozási szerződést vissza lehet -e vonni?
2 évvel ezelőtt, amikor lakást vásároltam, egyúttal fiamnak ajándékoztam, haszonélvezetemmel. Most fiam vidékre költözött, kapcsolatunk igen meglazult. Én akkor azzal ajándékoztam, hogy idős koromban számíthatok majd rá. Most 73 éves vagyok és itt maradtam egyedül. 100 km–re költözött tőlem, ha velem bármi történik, rá nem számíthatok, segítségem nincs.
Sajnos ez a helyzet, semmim sincs.Egyenlőre egészséges vagyok, de bármikor bármi történhet…Kérem válaszát, tanácsát, hogy szüntethetem meg ezt az állapotot, azaz kapjam vissza ingatlanom saját nevemre? Ez későbbiekben egy idős otthonba való bekerüléshez is szükséges lehet.
Az adás-vételi szerződésben a haszon élvezeti rész úgy lett megfogalmazva, hogy az visszavonhatatlan. Én akkor nem gondoltam, hogy így járok. Ez a kitétel megnehezíti, vagy teljesen kizárja az ajándékozás visszavonását?
Gyakori eset, hogy szülői pénzen történik az ingatlan vásárlás a gyermek javára. E körben a haszonélvezeti jog alapítása a szülő javára az a biztosíték, hogy élete végéig a szülő használhatja az ingatlant.
Megjegyzem ez a szerződés adásvétel és nem ajándékozás, így az ajándékozás visszakövetelése fogalmilag és jogilag kizárt.
Van azonban lehetőség arra, hogy illetékmentesen a gyermek tulajdonába vett ingatlant a gyermek a haszonélvezőnek ajándékozza. Ekkor a haszonélvezeti jog törlődik, hiszen ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg tulajdonos és haszonélvező is.
Szüleim fél tulajdoni joggal rendelkeznek egy vidéki kertes házban.
Édesapámnak van egy fia még az első házasságából. Már több mint 40 éve nem tartják semmilyen módon sem a kapcsolatot. Mostohabátyám második házasságából született egy lánya, apukám unokája. Ők tartották a kapcsolatot.
Mivel apukám már öreg hirtelen ötletből adódóan (azért, hogy a fia ne örökölhessen utána semmit) ajándékozási szerződéssel, az ingatlan rá eső tulajdoni részét unokahúgomra íratta.
Pár hónap után megbánta ezt a cselekedetét és most már visszacsinálná az egészet. Erre van törvényes lehetőség?
Cselekvőképes felek között úgy az ajándékozás, mint a visszaajándékozás vagy ajándékozás közös megegyezéssel felbontása érvényes jogügylet. Ha a felek között kiskorú szerepel az illetékes gyámhivatal engedélyét is be kell szerezni.
Édesapám és én is 1/4 tulajdoni hányaddal rendelkeztünk egy ingatlanon, mely értékesítésre került.
Az adásvételi szerződésben, mivel édesapám nem rendelkezik bankszámlával, az én bankszámlámon került megjelölésére, ahova elutalta vevő a 2*1/4-ed utáni vételárat.
Mivel édesapám nekem szánta az 1/4-e után járó pénzt én azt szabadon felhasználhatom vagy kell-e valamiféle hivatalos irat erről (pl. ajándékozási szerződés)?
Nagymamám elajándékozta nekem az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen. Én az unokája vagyok, mamámnak van 2 fia akik rá se néznek, egyik külföldön van, másik pedig egy hónapba egyszer jön 5 percben megkérdezi hogy van majd hazamegy, de nem segít neki semmiben.
A szerződésben benne van, hogy épp szellemi tudatában hozta meg ezt a döntést (közjegyzőnél okiratba van foglalva, mint nyilatkozat, megerősítésként ,hogy épp szellemi tudatában hozta meg a döntést és senki sem kényszerítette rá) hiszen én gondozom, főzök, takarítok, kertet rendben tartom, és vásárolok mert Ő mozgássérült.
Kérdésem a következő : Ha nagymamám elhalálozik, 10 éven belül, így a 2 fia jogosult a köteles részre ?
A 10 éven belül tett ajándék – a köteles részre jogosult törvényes örökös igényére/ kérelmére – a köteles rész alapjába beszámít.
A köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, melyet elsődlegesen pénzben kell megfizetni, másodlagosan ingatlan tulajdoni hányadban.
Jól tudom, hogy szüleimtől kapott pénz (férjemmel közös bankszámlára történt utalással, amit közös tulajdonú ingatlan építésébe forgatunk) külön vagyonnak számít? Amennyiben igen ennek igazolására szükséges-e bármilyen okirat vagy ez enélkül is alapvetően különvagyonnak számít?
Egy magánokiratba foglalt Ajándékozási szerződés megkötésének van-e itt jelentősége? Van-e bármilyen időtartam, ami után a szülőktől kapott ingóság (jelen esetben pénz) közös vagyonnak számít?
A házastársak különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás.
A férjjel közös bankszámlára történt utalással szüleitől kapott pénz vonatkozásában – , amit közös tulajdonú ingatlan építésébe forgattak – javasolt hogy a vagyonjogi viták elkerülése végett közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt házassági vagyonjogi szerződést kössenek.
Ha ez nem lehetséges a magánokiratú pénz-ajándékozási szerződés is bizonyító erővel bír . Ötévi házassági életközösség után közös vagyon lesz az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy , de ebbe a körbe a pénz nem tartozik bele.
Édesapám 2011 ben ajándékozási szerződést kötött az öcsémmel az ingatlanra 3/6-od tulajdoni hányad arányában 1.000.000 Ft értékben. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben igényelheti -e a másik két testvér a köteles részt?
Apai ajándékozási szerződés – ha az örökhagyó apa azt elhalálozását megelőző 10 éven belül kötötte – köteles részre jogosítja a testvéreket, mint leszármazó törvényes örökösöket.
Ha az ajándékozást követő 10 éven belül édesapa még él, a köteles rész igény nem érvényesíthető.
2014 júniusában vettem egy házat, aminek a felére haszonélvezeti jogot a lányomnak ajándékoztam (ingyen). Jelenleg Ő lakik a családjával az ingatlanban. Az volt az ajándékozás indoklása, hogy idős koromra gondomat viseli.
A kapcsolatunk az Ő hibájából teljesen megromlott. Volna hely a házban nekem, de azt mondja oda ugyan nem költözhetem. Mi a menete az ajándék visszavételének? Kell-e hozzá az Ő aláírása?
Ingatlanra alapított haszonélvezeti jog megszüntetésének több módja van: haszonélvező arról ingyenesen vagy ellenérték fejében egyoldalúan lemond, felek közös megegyezéssel ingyenesen vagy ellenérték fejében a haszonélvezeti jogot megszüntetik.
Ön az adásvételi szerződéssel egyidejűleg a szerződésben foglaltan alapított (ajándékozott) a lányának haszonélvezeti jogot. Ennek megszüntetése a fentiek szerint történhet.
Édesanyám és édesapám 2015.októberében nekem ajándékoztak 2 nagyobb értékű ingatlant. Azért döntöttek így, hogy a nővérem és családja ezeket majd ne örököljek. Szüleim még élnek.
A nővéremre más ingatlant szeretnének hagyni de az még nincs neki ajándékozva. Az lenne a kérdésem ha szüleim közben elhunynának a nővérem igényt tarthatna e a szüleim által korábban nekem ajándékozott ingatlanokra?? Hiszen ezt a szüleim okkal ajándékoztak nekem hogy csak az enyém legyen!
A kötelesrész alapjába tartozik az örökhagyó által halálát megelőző 10 éven belül ajándékozott ingatlan értéke. A kötelesrész nem automatikus azt az arra jogosult örökösnek kifejezetten igényelnie kell a hagyatéki eljárás során. Van tehát lehetőség arra, hogy a testvérével megegyezve úgy döntsenek, hogy kötelesrész igény előterjesztésére nem kerül sor.
60 egynéhány éves édesanyámhoz néhány hete beköltözött a „nagy szerelem”. Egy olyan férfi akinek sem lakása sem vagyona nincsen. Hamarosan esküvő is várható.
Gondolkodtam azon, hogy édesanyám írassa rám a lakását úgy, hogy édesanyámon maradjon a haszonélvezet mert akkor az „udvarló” ha anyukámmal történne valami nem maradhatna a lakásban. Sajnos anyukám ezt a papírt nem írná alá úgy gondolom.
Van-e jogi lehetőségem arra, hogy ne semmizzen ki anyukám új párja ha anyával lesz valami?
Az ajándékozás helyett köthetnek eltartási vagy öröklési szerződést is édesanyának haszonélvezeti jogot alapítva az ingatlanra. Ha semmilyen szerződés nem köttetik az új házastársat egy gyermekrésznyi illeti meg törvényes örökrészként továbbá a lakás és berendezési tárgyaira vonatkozó haszonélvezeti jog.
