termőföld adásvétel címkével jelölt bejegyzések

Figyelembe lehet-e venni a kifüggesztéses eljárásnál a jövőben megszerzendő gazda végzettséget?

Share Button

Érdekelne, hogy Önnek van e arról tudomása, hogy egy kifüggesztési eljárást el lehet- e indítani, akkor, amikor még az aranykalászos gazda képzés nincs befejezve? De mire lejár a kifüggesztési idő, addigra a képzés véget ér, a képzettség érvényes lesz.

A kifüggesztési eljárás az adásvétel eljárásával és a szerződésnek az illetékes jegyzőhöz megküldésével kezdődik és zajlik. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő földműves vagy sem. Az illetékes megyei földhivatal a szerződést annak aláírása napjára visszaható hatállyal hagyja jóvá.

Vásárolhat-e nem földműves 1 hektárnál több földet?

Share Button

4.500 ha terület után bátyám s én kaptunk kárpótlási jegyeket, amin 30-30 ha földet vásároltunk sok évvel ezelőtt. Bátyám meghalt, s én öröklöm az ö földjét, s most van kb 60 ha földem, amit kiadok gondozásba, mivel én külföldön élek.

Most nyugdíjason költözöm Magyarországra, s szeretném folytatni a gazdálkodást, s venni egy gyümölcsöst közel ahol lakom. Kérdésem a következő: mivel nincs mezőgazdasági végzettségem, vehetek-e még földet a lakóhelyemhez közel?

Vagy mivel már több mint 1 ha-am van, ez nem lehetséges a földtörvény szerint? Vagy vehetek még mivel már van 60 ha, 300 ha-ig? A földet csak privát gazdálkodásra használnám, nem eladásra termelnék. A földön különleges/védett növényekkel kísérleteznék, amiket szaporítanánk s tovább adnánk más területekre is – anyagi javak nélkül.

Mivel Ön nem regisztrált földműves, ezért Önnek a már meglévő földjei mellé vásárolnia további földet nem lehet.

 

Leadható-e utólag egy föld adásvételi szerződés a földhivatalban?

Share Button

A férjem szántót szeretne venni. Minden szükséges papírja megvan hozzá. 4 db föld lenne a vétel tárgya, ami valamilyen úton-módon szomszédos az eddigi megvásárolt földjeivel.

A földnek van elvileg földhasználója 2014. 01.01. óta. A lekért e-hiteles tulajdoni lapokon ez nincs feltüntetve. Most ők megvásárolták a 4 db földet.

Tudjuk, hogy elővételi joguk van velünk szemben, de ez akkor is érvényes, ha a földhasználat nem volt bejegyezve? Illetve ezt a szerződést ők most leadhatják utólag bejegyzésre a földhivatalhoz? Ha igen, van esély, hogy közel 7 év távlatából a bejegyzést elutasítják?

A földforgalmi törvény hatálya alá tartozó  föld adásvételi szerződése alapján a tulajdonjog változást az illetékes Földhivatal csak abban az esetben jegyzi be ha az adásvételi szerzősét az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Szerv jóváhagyta.

Örökölt földet el lehet -e adni 5 éven belül?

Share Button

Örököltem egy zártkerti telket, melyet az örökhagyó nem nyilváníttatott művelési ág alól, mikor módjában lett volna, így jelenleg a telek termőföldként nyilvántartott.

A hagyatéki eljárás során szembesültem vele, hogy a törvény szerint nem adhatom el 5 évig. Kérhetem-e, hogy művelődési ág alól kivett területté nyilvánítsák a telket, és így az értékesíthetővé válna-e, hogy ne kelljen 5 évig várnom?

A földingatlan tulajdoni jogával rendelkezés azaz bármilyen jogcímen történt megszerzését követően annak eladása nem tekinthető az 5 éves művelési kötelezettség megszegésének.

Hogyan vásárolható meg osztatlan közös tulajdonú földterület a társtulajdonosnak?

Share Button

Édesapám osztatlan közös tulajdonban van egy 1 ha alatti termőföldben több mint 3 éve 1/2 arányban, a másik tulajdonos a testvérének az unokája (sajnos a testvére és a fia elhunyt)akinek mondta, ha eladja a földet megvenné a másik felét.

Az unoka adásvételi szerződést csinált az eddigi bérlővel. Édesapám nem földműves és ha megvenné a földet akkor sem haladná meg az összterülete az 1 ha -t. Az lenne a kérdésem hogy vehetné meg a közös tulajdon másik felét? (Édesapámnak a fia földműves akinek a földet szeretné ajándékozni.)

E kérdéskörben a Kúria az alábbiak szerint rendelkezett:

A  Kúria Pfv.I.20.488/2017/6.számú, BH2018. 112.számon közzétett ítéletében kifejtette, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) és (3) bekezdésében, 20. § b) pontjában foglalt rendelkezések egybevetéséből adódó helyes értelmezés szerint közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek (5. § 7. pont) minősül.

Ha az unoka társtulajdonos közvetlenül értékesítené másik tulajdonostársnak a saját részét, akkor kifüggesztés és jóváhagyás nélküli biztonsági okiraton szerkesztett adásvételi szerződéssel történhet az ingatlan vásárlás, mert annak során a vevő 1 / 1-ed tulajdonába kerül az ingatlan.

Elővásárlási jog gyakorlása esetén mennyi foglaló jár vissza a vevőnek?

Share Button

Külterületi telket szeretnék vásárolni 2 egymás melletti személytől.

Kérdésem a  következő: Ha valaki elővásárlási jogával élve meg akarja venni előlem a telket, akkor köteles -e neki eladni az eladó ?

500.000 Ft foglalót fizettem a tulajdonosnak. Ha mégsem én vásárolom meg a telket, hanem egy elővásárlási joggal rendelkező, , akkor a foglaló szabályának megfelelő dupla foglalót kötelesek nekem kifizetni? Ügyvédi költségeimet megtéríti valaki, ha előlem felvásárolják a telket?

Egymás melletti földek vásárlásakor lehetőség van az adásvételi szerződésben együttes vételárat meghatározni. Elővásárlás esetén mindkét telket meg kell venni, nem lehet a földek között csemegéznie az elővásárlónak.

A Földforgalmi Törvény foglaló adását érvényesen nem engedi, tekintve, hogy a szerződés meghiúsulása az elővásárlás intézménye miatt törvényen alapul. Így Ön mint vevő dupla foglalót elővásárlás miatt jogalappal nem igényelhet. Az ügyvédi költség az adásvételi szerződésben rögzíthető akként is, ha elővásárlás történik, azt az elővásárlónak meg kell fizetnie a vevő részére.

Eladható-e osztatlan közös tulajdonú mezőgazdasági terület egy része?

Share Button

Egy zártkerti ingatlanról – szőlő,gyümölcsös – van szó, amely 1/2 részének vagyok tulajdonosa.A másik 1/2 tulajdonosa az állam. 

Sajnos a részemet nem vonattam ki művelés alól, amikor erre egyszerűen lehetőség lett volna, mivel nem voltam tisztában ennek következményeivel.Most van valaki, aki megvenné az én tulajdonrészemet, vállalva, hogy a másik 1/2 részt majd valahogy megveszi, megszerzi stb. a másik tulajdonostól.

Amióta ez komolyabban felmerült,mindenféle rémtörténetet hallottam a művelés alóli kivonás bürokratikusságáról.

A kérdésem az, hogy amíg nincs kivonva művelés alól, eladhatom-e hivatalosan a részemet, és majd az új tulaj intézi a kivonatást,vagy nekem kell intéznem az egészet, és addig kétséges lesz az eladás jogszerűsége.

Az ingatlan fele önállóan forgalom képes, eladható. Elővásárlási jog illeti a tulajdonostársat, ha van hegyközség annak tagjait, földműveseket.

Az adásvétel kifüggesztés és jóváhagyás után érvényes, mely kb. 6 hónapot vesz igénybe. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően intézheti tovább az ingatlan jogi sorsát.

Javasolt az ingatlan természetben eladói kizárólagos használati helyét és mértékét a szerződésben rögzíteni vagy ahhoz vázrajzként mellékelni.

Van-e lehetőség még zártkerti ingatlan művelésből történő kivonására?

Share Button

Szeretnék venni egy zárt kerti nyaralót. Sajnos nincs kivonatva.

Van lehetőség még kivonatni? Ha igen mennyi időt vesz igénybe?

Milyen költségei vannak? Érdemes ezt az eladónak megtenni még az adásvétel előtt?

A vonatkozó tulajdoni lap ismeretének hiányában ha az ingatlanon aranykorona van feltüntetve az földként egzisztál. Ebben a formában Ön azonnal megveheti, de az adásvételt ki kell függeszteni és jóvá kell hagyatni.

Az így megvásárolt ingatlan Önnek jobb lehetőséget kínál minta művelés alól kivett zárt kert, ugyanis tovább beépíthető, míg a kivett zártkert építési engedély általában nem kérhető.

Az illetékes földhivatalnál érdeklődhet az aranykorona levétel lehetőségéről, annak idejéről és költségéről.

Vásárolhat-e nem földműves 1 hektárnál nagyobb területet?

Share Button

Egy olyan ember aki nem földműves vásárolhat 1 hektárnál nagyobb földet?

Nem muszáj, hogy termőföld legyen! Öt hektárra lenne szükségem. Tavat szeretnék rá. Haltenyésztés céljából.

A vásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának van fontos jelentősége, ha azon aranykorona szerepel akkor maximum egy hektárt vásárolhat. Ha nem szerepel, akkor a tulajdon szerzésnek korlátja nincs.

Érvényes-e a föld adásvételi szerződés, ha az eladó a kifüggesztés ideje alatt elhalálozik?

Share Button

Egy adásvételi szerződést kötött édesapám egy szántóföld eladásáról.Sajnálatos módon az önkormányzathoz kifüggesztés után 5 nappal meghalt. Most van egy rá jelentkező elővásárlásra jogosult, így nem tudjuk mi a teendő. Mi a testvéremmel nem szeretnénk eladni ezt a földet mint örökösök.

Szerződő fél halála jogi hatása eltérő ha hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződésről van szó vagy ha nem. Ez utóbbi esetben a szerződés a földhivatalba benyújtható, a tulajdonjog változás átvezethető. Az első esetben a következő a helyzet:

az illetékes  megyei Földhivatali jóváhagyás  megadásáig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. A jóváhagyás megtörténtével a szerződés a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. Ez a joghatás azonban nyilvánvalóan csak akkor következhet be, ha a hozzájárulás megadásakor még van a feleknek egyező akaratnyilvánításon alapuló megállapodása.

Álláspontom szerint ha jóváhagyásra szoruló szerződés megkötését követően de  a jóváhagyás  megadása előtt az eladó meghal  akkor a  halála napján az eladó  szerződéses nyilatkozatához kötöttsége megszűnik . Ehhez képest  a jóváhagyás  megtételekor már nem lenne meg (nincs meg)  a szerződő felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, ezért a jóváhagyás  nem eredményezheti  a szerződés visszamenőleges hatállyal történő létrejöttét. A jóváhagyás nem hatályosulhat  halott eladóval. Az alábbi kúriai döntés is megerősíti a jogutódlás szükségességét.

Kúria Kfv. VII. 37.499/2018-as számú döntéséről.

Az adott földforgalmi ügyben az eladó az adásvételi szerződés jegyző általi kifüggesztése és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása közötti időben elhalálozott. Erről a tényről az elsőfokú bíróság szerzett tudomást, az elővásárlási jogával sikertelenül élő magánszemély által kezdeményezett perben. Az elsőfokú bíróság hivatalból és nem a kereseti kérelem alapján vizsgálta a határozat kézbesítésének szabályszerűségét, majd az alperesi döntést lényeges eljárási szabálysértés megállapítása mellett hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, előírva a jogutódlás megállapítását és a határozat jogutódok részére történő kézbesítését.

A Kúria elvi döntésében megállapította:

A bíróság a kereseti kérelemhez kötve van, hivatalból csak kivételes esetben járhat el.

A hatósági eljárásban való jogutódlásról – kérelemre indult eljárásban – a kérelmező jogutódjának kérelmére és legkésőbb az objektív határidőn belül dönthet a hatóság. Földforgalmi ügyben a régi Pp. 54. § (1) bekezdése alapján is vizsgálható, hogy az eladó jogutódai a közigazgatási perbe beavatkozhatnak-e.

 

1 / 9 oldal12345...Utolsó »