termőföld adásvétel címkével jelölt bejegyzések

Több elővételi jog jogosult esetén ki lesz a vevő?

Share Button

Osztatlan közös tulajdon értékesítése esetén ha 2 tulajdonostárs is meg szeretné venni az ingatlan részt, de eltérő hányadban tulajdonosok, köteles vagyok e a magasabb tulajdoni résszel rendelkezőknek értékesíteni azt?

Osztatlan közös tulajdonban levő tulajdoni hányad eladása esetén a tulajdonos társak elővételi joggal bírnak. Nem kerülhető ki az elővásárlási jogról lemondatás.

Ha valamely tulajdonos társ él ezen jogával az övé az eladásra szánt ingatlanrész. Ha többen élnek ezen jogukkal tulajdoni hányadaik arányában övék az eladandó ingatlanrész. Ha többen élnek elővásárlási jogukkal, de az egész eladandó ingatlanrészre úgy közülük az eladó választ és a kiválasztott tulajdonos társé az eladandó ingatlanrész.

Vissza lehet -e lépni a föld adásvételi szerződéstől?

Share Button

Van egy osztatlan közös tulajdonú, 1360 nm-es zártkerti telek fele tulajdonom (művelésből nem kivont). A másik rész tulajdonosa egyáltalán nem foglalkozott a telekkel, ezért javasoltam neki, hogy egy ismerősöm megvásárolja tőle.

Ebben meg is állapodtak, megkötötték az adásvételi szerződést, én pedig a vevő ismeretében lemondtam az elővásárlási jogomról. A kötelező 60 napos kifüggesztés utolsó napjaiban valaki a szerződést kötő ügyvéd számlájára elutalta a vételárat és az ügyvédi költséget.

A kérdéseim:

1. Az eladó visszaléphet-e az eladástól?  – Nem

2. Mivel semmiképpen nem akarok egy idegennel közös tulajdont, számára nem tartom fenn az elővételi jogról való lemondást, inkább megvásárolom én a telekrészt.

Hogyan valósítható meg az, hogy ne kerüljön egy idegen a résztulajdonba. Volt a tulajdonostársammal (a régi ismeretségünkre való tekintettel) egy szóbeli egyezségünk, hogy amennyiben valamelyikünk egyszer el kívánja adni a tulajdonrészét, azt felajánlja a másiknak, illetve csak olyan vevőnek adja el, akit a másik is szívesen elfogad. 

A földre megkötött szerződést sem visszavonni sem megszüntetni, sem attól elállni nem lehet. Így Ön már az ingatlant nem vásárolhatja meg.

 E körben a Kúria megállapításai :

A Ptk. szerint [5:81. § (1) bekezdés] a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő haszonbérleti jog illeti meg. Tulajdoni hányad tulajdonostárs részére történő eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg. Azonban a Földforgalmi tv. a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonjogának a megszerzésére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A föld eladása esetén felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén sorrendben megelőzi a többieket a földműves tulajdonostárs.

A Kúria szerint tehát közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti.

Mindez álláspontom szerint az jelenti, ha a földműves elővásárlóként bejelentkezett  – és mert Ön nem földműves – vele fogja az illetékes Megyei Földhivatal az adásvételi szerződést jóváhagyni, azaz a tulajdonos társ Ptk szerinti elővásárlási jogát megelőzi a Földforgalmi Törvényben írt elővásárlási joggal rendelkező földműves.

2013. évi CXXII. törvényben írt alábbi elővásárlási jogosultak jogai megelőzik a PTK szerinti elővásárlási jogosultak elővásárlási jogait.

  1. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
  2. a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
  3. b) a földet használó olyan földművest,
  4. ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
  5. bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
  6. bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
  7. c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
  8. d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
  9. e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

(2) *  Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi

  1. a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel
  2. aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
  3. ab)szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
  4. b)a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
  5. c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
  6. d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmag előállításhoz szükséges terület biztosítása.

(3) *  A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

(4) *  Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

  1. a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
  2. b) fiatal földműves,
  3. c) pályakezdő gazdálkodó.

Megjegyzés: a legjobb megoldás az lett volna, ha Ön veszi meg tulajdonostársától a fél ingatlant – így 1 / 1-ed tulajdona lehetett volna – mely adásvételi szerződést sem kifüggeszteni sem jóváhagyatni nem kell, elővásárlás nincs. Kizárólag biztonsági okmányon kell az okiratot elkészíteni és azonnal be lehet nyújtani az illetékes földhivatalhoz a tulajdonjog változás átvezetése végett.

Figyelembe lehet-e venni a kifüggesztéses eljárásnál a jövőben megszerzendő gazda végzettséget?

Share Button

Érdekelne, hogy Önnek van e arról tudomása, hogy egy kifüggesztési eljárást el lehet- e indítani, akkor, amikor még az aranykalászos gazda képzés nincs befejezve? De mire lejár a kifüggesztési idő, addigra a képzés véget ér, a képzettség érvényes lesz.

A kifüggesztési eljárás az adásvétel eljárásával és a szerződésnek az illetékes jegyzőhöz megküldésével kezdődik és zajlik. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő földműves vagy sem. Az illetékes megyei földhivatal a szerződést annak aláírása napjára visszaható hatállyal hagyja jóvá.

Vásárolhat-e nem földműves 1 hektárnál több földet?

Share Button

4.500 ha terület után bátyám s én kaptunk kárpótlási jegyeket, amin 30-30 ha földet vásároltunk sok évvel ezelőtt. Bátyám meghalt, s én öröklöm az ö földjét, s most van kb 60 ha földem, amit kiadok gondozásba, mivel én külföldön élek.

Most nyugdíjason költözöm Magyarországra, s szeretném folytatni a gazdálkodást, s venni egy gyümölcsöst közel ahol lakom. Kérdésem a következő: mivel nincs mezőgazdasági végzettségem, vehetek-e még földet a lakóhelyemhez közel?

Vagy mivel már több mint 1 ha-am van, ez nem lehetséges a földtörvény szerint? Vagy vehetek még mivel már van 60 ha, 300 ha-ig? A földet csak privát gazdálkodásra használnám, nem eladásra termelnék. A földön különleges/védett növényekkel kísérleteznék, amiket szaporítanánk s tovább adnánk más területekre is – anyagi javak nélkül.

Mivel Ön nem regisztrált földműves, ezért Önnek a már meglévő földjei mellé vásárolnia további földet nem lehet.

 

Leadható-e utólag egy föld adásvételi szerződés a földhivatalban?

Share Button

A férjem szántót szeretne venni. Minden szükséges papírja megvan hozzá. 4 db föld lenne a vétel tárgya, ami valamilyen úton-módon szomszédos az eddigi megvásárolt földjeivel.

A földnek van elvileg földhasználója 2014. 01.01. óta. A lekért e-hiteles tulajdoni lapokon ez nincs feltüntetve. Most ők megvásárolták a 4 db földet.

Tudjuk, hogy elővételi joguk van velünk szemben, de ez akkor is érvényes, ha a földhasználat nem volt bejegyezve? Illetve ezt a szerződést ők most leadhatják utólag bejegyzésre a földhivatalhoz? Ha igen, van esély, hogy közel 7 év távlatából a bejegyzést elutasítják?

A földforgalmi törvény hatálya alá tartozó  föld adásvételi szerződése alapján a tulajdonjog változást az illetékes Földhivatal csak abban az esetben jegyzi be ha az adásvételi szerzősét az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Szerv jóváhagyta.

Örökölt földet el lehet -e adni 5 éven belül?

Share Button

Örököltem egy zártkerti telket, melyet az örökhagyó nem nyilváníttatott művelési ág alól, mikor módjában lett volna, így jelenleg a telek termőföldként nyilvántartott.

A hagyatéki eljárás során szembesültem vele, hogy a törvény szerint nem adhatom el 5 évig. Kérhetem-e, hogy művelődési ág alól kivett területté nyilvánítsák a telket, és így az értékesíthetővé válna-e, hogy ne kelljen 5 évig várnom?

A földingatlan tulajdoni jogával rendelkezés azaz bármilyen jogcímen történt megszerzését követően annak eladása nem tekinthető az 5 éves művelési kötelezettség megszegésének.

Hogyan vásárolható meg osztatlan közös tulajdonú földterület a társtulajdonosnak?

Share Button

Édesapám osztatlan közös tulajdonban van egy 1 ha alatti termőföldben több mint 3 éve 1/2 arányban, a másik tulajdonos a testvérének az unokája (sajnos a testvére és a fia elhunyt)akinek mondta, ha eladja a földet megvenné a másik felét.

Az unoka adásvételi szerződést csinált az eddigi bérlővel. Édesapám nem földműves és ha megvenné a földet akkor sem haladná meg az összterülete az 1 ha -t. Az lenne a kérdésem hogy vehetné meg a közös tulajdon másik felét? (Édesapámnak a fia földműves akinek a földet szeretné ajándékozni.)

E kérdéskörben a Kúria az alábbiak szerint rendelkezett:

A  Kúria Pfv.I.20.488/2017/6.számú, BH2018. 112.számon közzétett ítéletében kifejtette, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) és (3) bekezdésében, 20. § b) pontjában foglalt rendelkezések egybevetéséből adódó helyes értelmezés szerint közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek (5. § 7. pont) minősül.

Ha az unoka társtulajdonos közvetlenül értékesítené másik tulajdonostársnak a saját részét, akkor kifüggesztés és jóváhagyás nélküli biztonsági okiraton szerkesztett adásvételi szerződéssel történhet az ingatlan vásárlás, mert annak során a vevő 1 / 1-ed tulajdonába kerül az ingatlan.

Elővásárlási jog gyakorlása esetén mennyi foglaló jár vissza a vevőnek?

Share Button

Külterületi telket szeretnék vásárolni 2 egymás melletti személytől.

Kérdésem a  következő: Ha valaki elővásárlási jogával élve meg akarja venni előlem a telket, akkor köteles -e neki eladni az eladó ?

500.000 Ft foglalót fizettem a tulajdonosnak. Ha mégsem én vásárolom meg a telket, hanem egy elővásárlási joggal rendelkező, , akkor a foglaló szabályának megfelelő dupla foglalót kötelesek nekem kifizetni? Ügyvédi költségeimet megtéríti valaki, ha előlem felvásárolják a telket?

Egymás melletti földek vásárlásakor lehetőség van az adásvételi szerződésben együttes vételárat meghatározni. Elővásárlás esetén mindkét telket meg kell venni, nem lehet a földek között csemegéznie az elővásárlónak.

A Földforgalmi Törvény foglaló adását érvényesen nem engedi, tekintve, hogy a szerződés meghiúsulása az elővásárlás intézménye miatt törvényen alapul. Így Ön mint vevő dupla foglalót elővásárlás miatt jogalappal nem igényelhet. Az ügyvédi költség az adásvételi szerződésben rögzíthető akként is, ha elővásárlás történik, azt az elővásárlónak meg kell fizetnie a vevő részére.

Eladható-e osztatlan közös tulajdonú mezőgazdasági terület egy része?

Share Button

Egy zártkerti ingatlanról – szőlő,gyümölcsös – van szó, amely 1/2 részének vagyok tulajdonosa.A másik 1/2 tulajdonosa az állam. 

Sajnos a részemet nem vonattam ki művelés alól, amikor erre egyszerűen lehetőség lett volna, mivel nem voltam tisztában ennek következményeivel.Most van valaki, aki megvenné az én tulajdonrészemet, vállalva, hogy a másik 1/2 részt majd valahogy megveszi, megszerzi stb. a másik tulajdonostól.

Amióta ez komolyabban felmerült,mindenféle rémtörténetet hallottam a művelés alóli kivonás bürokratikusságáról.

A kérdésem az, hogy amíg nincs kivonva művelés alól, eladhatom-e hivatalosan a részemet, és majd az új tulaj intézi a kivonatást,vagy nekem kell intéznem az egészet, és addig kétséges lesz az eladás jogszerűsége.

Az ingatlan fele önállóan forgalom képes, eladható. Elővásárlási jog illeti a tulajdonostársat, ha van hegyközség annak tagjait, földműveseket.

Az adásvétel kifüggesztés és jóváhagyás után érvényes, mely kb. 6 hónapot vesz igénybe. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően intézheti tovább az ingatlan jogi sorsát.

Javasolt az ingatlan természetben eladói kizárólagos használati helyét és mértékét a szerződésben rögzíteni vagy ahhoz vázrajzként mellékelni.

Van-e lehetőség még zártkerti ingatlan művelésből történő kivonására?

Share Button

Szeretnék venni egy zárt kerti nyaralót. Sajnos nincs kivonatva.

Van lehetőség még kivonatni? Ha igen mennyi időt vesz igénybe?

Milyen költségei vannak? Érdemes ezt az eladónak megtenni még az adásvétel előtt?

A vonatkozó tulajdoni lap ismeretének hiányában ha az ingatlanon aranykorona van feltüntetve az földként egzisztál. Ebben a formában Ön azonnal megveheti, de az adásvételt ki kell függeszteni és jóvá kell hagyatni.

Az így megvásárolt ingatlan Önnek jobb lehetőséget kínál minta művelés alól kivett zárt kert, ugyanis tovább beépíthető, míg a kivett zártkert építési engedély általában nem kérhető.

Az illetékes földhivatalnál érdeklődhet az aranykorona levétel lehetőségéről, annak idejéről és költségéről.

1 / 8 oldal12345...Utolsó »