Vissza az előző oldalra

Tartási, öröklési szerződés

Hagyatéki eljárás alá esik -e a tartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Share Button

Ha volt tartási szerződés és az ingatlan 1/2-ed része illeték kötelezettséggel járt (2004.június) a nagymamámtól aki 2017. februárjában hunyt el, akkor várható még hagyatéki eljárás avagy -2004-ben megtörtént az ingatlan felosztás- így már nem?

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga bejegyzésre kerül azonnal az ingatlan tulajdoni lapjára és az eltartott javára a tartási jog. Ilyen ingatlan nem kerül be hagyatéki eljárásba. Öröklési szerződéssel lekötött ingatlan képezheti csak hagyatéki eljárás tárgyát.

Milyen feltétellel köthető életjáradéki szerződés?

Share Button

Öröklési szerződést szeretnék kötni tartási szerződés nélkül. Valahol olvastam, hogy ez is lehetséges, de tv.-re nem tudok hivatkozni. Ha nem akkor lehetséges-e egy eszmei összeggel megtenni? (pl. 5-10 eFt/hó).

Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.

Az életjáradéki szerződés a tartási szerződéstől abban különbözik, hogy a tartási szerződésnél természetbeni szolgáltatásokkal valósul meg az ellenérték nyújtása.

Általában ingatlan tulajdoni jogának átruházása az ellenérték. Mindkét szerződés esetében az eltartó azonnal tulajdonosa lesz az ingatlannak, de az eltartott tartási/ életjáradéki joga is be lesz jegyezve az ingatlan tulajdoni lapjára. Az öröklési szerződés az előző kettőtől különbözik, mert az eltartó csak az eltartott halálát követően lesz tulajdonosa az ingatlannak.

Örököl-e a törvényes örökös, ha van eltartási szerződés?

Share Button

2013 október 25én a nővérem hátam mögött írtak tartási szerződést édesapámmal. 2014 november 5én meghalt. Ez idő alatt 5 hónapot volt elfekvőn. Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó? 8évig én is foglalkoztam édesapámmal. Örökölök-e? Vagy csak a kötelesrész jár?

2013. évi V. törvény  7:48. § akként rendelkezik, hogy az  öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

Az öröklési szerződés jogi következménye, hogy az eltartó lesz az eltartott által  öröklési szerződéssel lekötött vagyonának a tulajdonosa a törvényes örökös helyett, feltéve, hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök abban  az esetben  a hagyatékból nem részesülnek, ha az öröklési szerződés ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között.

 

Ajándékozható-e egy tartási joggal terhelt ingatlan?

Share Button

Ajándékozható-e egy tartási joggal terhelt ingatlan?

Eltartási szerződés hatálya alatt álló ingatlant sem az eltartó, sem az eltartott nem ajándékozhatja el, mert a tartási jog biztosítékaként általában elidegenítési és terhelési tilalom is rá van jegyezve az adott ingatlan tulajdoni lapjára.

Az eltartott akkor ajándékozhatja el az ingatlant, ha az eltartási szerződést a felek közös megegyezéssel megszüntetik.

Fontos tudni, hogy az eltartó ebben az esetben nem ajándékozhat, hiszen a megszüntetés az eredeti állapotot állítja helyre, így az eltartott tulajdonjoga kerül visszajegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára.

Köthető-e eltartási szerződés mezőgazdasági ingatlanra?

Share Button

Kérdésem a következő: Élettársam 2014-ben meghalt és mivel egyedüli gyermek volt, édesanyjáról most én gondoskodom. Édesanyja végrendeleti örökösként ¾ részben örökölt fiától egy 3000 m2-es zártkerti szántót.

Köthetek-e erre az ingatlanra eltartási szerződést az édesanyával? Ha igen, akkor ezt is ki kell függeszteni? Sajnos nem tudjuk művelés alól kivonni, mert az ¼ rész kötelesrészi örökös (apa) nem adja hozzájárulását.

A művelés alól ki nem vett zártkert a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik. Ilyen föld 3 / 4 –ed osztatlan közös tulajdonjogának megszerzése nem közeli hozzátartozó javára csak adásvétel jogcímen lehetséges feltéve, hogy a megszerzendő földrészlettel együtt a vevő tulajdonában/használatában nincs 10.000 m2 föld.

Fontos tudni, hogy földműveseknek 60 napon belül elővásárlási joguk van. Megjegyzem ilyen jellegű zártkerti ingatlanra, közös tulajdonba véve nem jellemző az elővásárlási joggyakorlás.

Az 1 / 4-ed tulajdonostársnak a Ptk. szerint van elővásárlási joga, melyet 60 napon belül gyakorolhat. Eltartási szerződés helyett javaslom az adásvételt, melyből befolyó vételárat – ha van elővásárlási joggyakorlás – Önnek ajándékozhatja élettársa édesanyja. Természetesen eltartási szerződést élettársa édesanyjával köthet a zártkerten kívüli vagyonra.

Megfellebbezhető-e az eltartási szerződés? Van-e lehetőség a vételár utólagos megfellebbezésére?

Share Button

1997-ben meghalt apukám. Anyukámmal családi házban laktak. Anyukám eltartási szerződést kötött a szomszéddal. Kitagadott az örökségből.

A szomszéd méltánytalanul alacsony áron kifizetett engem az apai örökségből, mondván az ingatlan lakottan maradt ott, hisz az anyukám még él, ezért nem ér annyit.

Többször elmentem hozzá be sem engedett, igazából döntésének pontos okát sem tudom. Úgy tudom még mindig él /hála istennek/. De azért azt szeretném tudni kitagadhat-e az ő fele részéből /köteles rész?/ és ha igen milyen indokkal?

Megfellebbezhető-e ez a döntés? Mi az az indok, ami egyértelműen kizárja az öröklésből az egyetlen gyermekét?

Az új Ptk. előtt kötött eltartási szerződés megfosztja a kötelesrésztől az örököst, így egyenértékű azzal mint amikor örökhagyó kitagadja az örököst. Az eltartási szerződést eltartott támadhatja meg az örökös nem.

Az Ön tulajdoni hányadának szomszéd részére történő értékesítése a közös megállapodásukon alapult, a vételár utólagos megtámadására kellő jogi megalapozottságát csak tévedés, feltűnő értékaránytalanság stb. tényállás eredményezheti.

Megtámadható-e az életjáradéki szerződés?

Share Button

Lányommal 16 éve semmilyen kapcsolatom nincs. Életjáradéki szerződést szeretnék kötni. A szerződést megtámadható-e 5 éven belüli elhalálozásom estén? Köteles rész jár-e?

Az életjáradéki szerződés jogi következménye, hogy az eltartó lesz az eltartott által életjáradéki szerződéssel lekötött vagyonának a tulajdonosa a törvényes örökös helyett, feltéve, hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha az életjáradéki szerződés ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között. Az életjáradéki szerződés megtámadása az örökös által nem megalapozott.

Eltartási szerződéssel elérhető-e, hogy az örökösök ne örököljenek?

Share Button

Szeretnék életem végére eltartási szerződést kötni az ingatlanom fejében. Mind a két gyerekemet ki kívánom tagadni. Megtehetem?

Az eltartási szerződés jogi következménye hasonló a végrendelet útján tett kitagadáshoz, ha az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el. A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha a tartás ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között.

Eltartási szerződés megléte esetén jár-e örökség a többi örökség várományosnak?

Share Button

Nagyapám halála után az ő része a házból 3 felé lett elosztva, édesanyám és 2 testvére örökölt. Édesanyám halála után az ő része a testvéremé és az enyém lett. Most meghalt a nagymamánk, vele eltartási szerződést kötött a nagynéném, kérdésem, hogy így jár-e nekünk valami a nagyanyánk után illetve összességében mire tarthatunk igényt? Készpénzben kell hogy kifizessenek minket?

Az eltartási szerződés jogi következménye, hogy a törvényes örökösök nem öröklik meg az eltartási szerződéssel lekötött eltartotti vagyontárgyakat, feltéve hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha a tartás ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között, mely vagy készpénzben vagy ingatlan tulajdoni hányadban rendezhető. A régi Ptk. a 2 éves intervallumot nem tartalmazta.

Hogyan lehetek egy ingatlan kizárólagos tulajonosa adózási szempontból a legkedvezőbb feltételek mellett?

Share Button

Nővérem 2013-ban elhalálozott. Két gyermeke van, akik már önálló életet élnek. Szüleim azt szeretnék, ha a ház az én nevemre kerülne, viszont megmaradna mellette az élvezeti joguk. Nem szeretnék ha a lakás három részre osztódna, mivel mi viseljük gondjukat, rajtunk kívül más nem. Édesapám 83 éves, édesanyám 80 éves.

Édesapám utána érdeklődött a helyi önkormányzat aljegyzőjénél, hogy örökösödésnél milyen lehetőségek merülnek fel. Ő annyit tudott mondani, hogy három lehetőség van. Ha hagyatékra kerülne a sor, akkor automatikusan 3 részre osztódna a ház. Van lehetőség ajándékozásra, ahol a lakás 6-8 %-át kell befizetni örökösödési adóként, esetleg szóba jöhet még az eltartási szerződés.

Szeretnénk megtudni, hogy melyik lenne a megfelelő megoldás, esetleg egy ügyvédi pecséttel ellátott végrendelet elfogadható-e jogilag, ha a két unokát kizárja a végrendeletből? (Akik már amint említettem nagykorúak, saját családdal rendelkeznek, de a nagyszülőknek nem viselik gondját).

Eltartási vagy öröklési szerződés kötése esetén  – ha 2 évig a szülők nem halnak meg – Ön lehet a kizárólagos örököse az ingatlannak.

Ezen szerződések a kötelesrészt kizáró szerződések. A vagyonszerzési illeték mértéke 4%.

A szerződésekben holtig tartó haszonélvezeti jog alapítható mindkét szülő javára az egész ingatlanra és elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyezhető az ingatlanra. Ugyanez igaz adásvételi szerződés esetén is azzal, hogy a 2 év időtartamnak nem kell eltelnie.

Az ajándékozási szerződésnél – ha a szülők 10 éven belül elhaláloznak – kötelesrész igényelhető a törvényes örökös által, mely esetben a hagyatékba az ajándékozott ingatlan értékét be kell számítani.

1 / 5 oldal12345