Öröklési szerződéssel kapcsolatos kérdéseim: Ebben az esetben nincs köteles rész, ennek ellenére a szerződés megtámadható-e és ha igen mennyi ideig?
Gondozási kötelezettségnél, illetve életjáradék fizetésnél – az örökös halála esetén- a kötelezettség tovább száll-e a családjára?
Van-e lehetőség arra, hogy a tulajdoni lapra ne legyen bejegyezve elidegenítési és terhelési tilalom annak ellenére, hogy az örökhagyó a szerződés alapján halálakor az örökösre hagyja a lakását? Mert ha nincs, az örökhagyó úgy érezheti, hogy örök életére bebetonozza magát a saját lakásába.
Ha 10 év múlva elköltözne egy másik lakásba, akkor is csak a szerződési kötelezettség alapján az örökösre hagyná a lakását. Vagy ez a szerződés felbontását jelentené?
Általában az öröklési szerződés fejében nyújtott tartás esetén ingatlan szolgál ellenértékül. Az un. szerencse szerződések mint pl. öröklési szerződés esetén a szerződés megkötésének időpontjában csak az átruházott vagyon értéke ismert.
Ezért pl. feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadása csekély reménnyel kecsegtet. Az öröklési szerződés a régi Ptk. szerint a köteles részt kizárja. Az új Ptk szerint a megkötésétől számított 2 évig csak korlátozottan.
Az elidegenítési terhelési tilalom akkor is védi az eltartót, ha nincs a földhivatalba bejegyezve, uis . semmis az a szerződés mellyel a eltartott öröklési szerződés fejében nyújtott ingatlanát elidegeníti.
Ha az eltartó meghal, az örökös csak akkor köteles tovább tartást teljesíteni, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatásként kapott ingatlan értékét nem fedezi.
Fontos tudni hogy ebben az esetben lehet kérni életjáradéki szerződéssé átalakítását a jogviszonynak.
