Tartási szerződés kötése előtt szeretném tudni, hogy az eltartó legjobb szándéka ellenére járhatok-e úgy, hogy hajléktalanná válok?
Eltartási szerződés esetén, ha ingatlan az ellenértéke javasolt, hogy az eltartott javára holtig tartó haszonélvezeti jog és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom legyen bejegyezve – a tartási jog mellett – az ingatlan tulajdoni lapjára. Ez a biztosíték arra, hogy az eltartott haláláig az ingatlant használhatja.
Ingatlanomat szeretném a közeljövőben értékesíteni, azonban magánszemély (nagynéném) jelzáloga van rajta.
A végtörlesztéshez még hiányzik 5 millió Ft. Ha jól tudom, az ő beleegyezése szükséges az adásvételhez, mivel nem banki jelzálog.
A viszonyunk némileg megromlott, amennyiben nem egyezne bele az eladásba, úgy hogyan kerülhetem meg? Pl. előszerződéskor elkérek 5M Ft-ot, és a végleges adásvételiig levetetem a lakásról a jelzálogot-ez járható út? Más egyéb tanácsa ezzel kapcsolatosan?
Ha az ingatlanon nincs elidegenítési és terhelési tilalom a jelzálogjog biztosítására, az ingatlan jelzálogjoggal terhelten is eladható.
Javasolt azonban a jelzálogjog vételár megfizetésével egyidejű kifizetése a jelzálogjog jogosultjának és a jogosult törlési kérelme az adásvételi szerződéssel egyidejű földhivatali benyújtása.
Édesapámnak van egy házasságon kívüli gyermeke, viszont abszolút nem tartják a kapcsolatot és soha nem is tartották. Édesapám, édesanyám, Én és három testvérem tisztességes családként élünk egy háztartásban.
Apukánk házasságon kívüli gyermeke viszont egy züllött életet élő fiatalember. Annak szeretnék utána járni és kérdezni, hogy apukám elhunyása után mi illeti meg apai ágról? Ha mégis illetné valami akkor hogyan tudjuk azt megoldani hogy semmibe se részesüljön?
Öröklésből kizárni valakit kitagadással lehet. Ha azonban az örökhagyó halálát megelőzően a hagyaték tárgyait az örökhagyó valamely gyermekér átruházza pl. adásvétellel a további gyermeke nem örökölhet, tekintettel arra, hogy nincs hagyaték.
Fontos tudni, hogy az ingyenes átruházás, ajándékozás köteles rész igényt keletkeztethet, ha arra örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül kerül sor. A gyakorlatban az örökhagyó az átruházással együtt haszonélvezeti jogot alapít saját maga számára melynek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat.
Ajándékozható-e egy tartási joggal terhelt ingatlan?
Eltartási szerződés hatálya alatt álló ingatlant sem az eltartó, sem az eltartott nem ajándékozhatja el. A tartási jog biztosítékaként általában elidegenítési és terhelési tilalom is rá van jegyezve az adott ingatlan tulajdoni lapjára.
Az eltartott akkor ajándékozhatja el az ingatlant, ha az eltartási szerződést a felek közös megegyezéssel megszüntetik.
Fontos tudni, hogy az eltartó ebben az esetben sem ajándékozhat, hiszen a megszüntetés az eredeti állapotot állítja helyre, így az eltartott tulajdonjoga kerül visszajegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára.
Egy ingatlan adásvétel közepén járunk. Ugyanaz az ügyvédje mind a kettőnknek. Előszerződést kötöttünk, az eladó meghalt, tartozásait a fia, -aki már hivatalosan is tulajdonos- fizeti és intézi.
Valamilyen okból a NAV tartozás törlése már 3 hónapja húzódik. Az ügyvédünk most felajánlotta, hogy vegyük meg ( adásvételi szerződést írjunk alá ) így, tartozással a tulajdoni lapon, már csak a NAV felé fennálló összeggel. Ő erre teljes felelősséget vállal.
A tartozás összegét egy ügyvédi letéti számlára rakjuk, amíg a NAV meg nem küldi az igazolást hogy nincs tartozás, és meg nem kapjuk a tiszta tulajdoni lapot a lakásra.
Működhet így a dolog?
Tulajdoni lap küldésének hiányában -feltételezve, hogy elidegenítési és terhelési tilalom nincs bejegyezve az ingatlan tulajdoni lapjára egyik teher biztosítására sem, -alábbiakban válaszolok a feltett kérdésére:
Jelzálogjoggal terhelt ingatlant meg lehet vásárolni úgy, hogy a Vevő a későbbiekben a jelzálogjogot saját maga, vagy ügyvédje által kifizeti, és az ingatlant tehermentesíti.
Magyarországon általában az eladót és a vevőt egy ügyvéd képviseli az adásvételi okirat-szerkesztési ügyekben. Általában a Vevő fizeti az ügyvédi munkadíjat, de az eljáró ügyvéd mindkét fél érdekeit szem előtt tartva készíti el az okiratot.
Sok esetben fordul elő, hogy tartozással terhelt az adásvétel tárgyát képező ingatlan. Ilyenkor általában az okiratot szerkesztő ügyvéd a letéti számlája bevonásával tehermentesíti az ingatlant.
Eladónak az aktuális tartozáskimutatás és a tehermentesítéshez használandó számla beszerzése a feladata, melyre a letétből az ügyvéd átutalja a megfelelő összeget.
A jelzálogjog jogosult ezt követően kiállítja a törlési kérelmet, melyet általában az eladónak küld meg, aki azt átadja az okiratot szerkesztő ügyvédnek, aki benyújtja a törlési kérelmet az illetékes földhivatalnak. A jelzálogjog törlésnek 6600 Ft eljárási illetéke van.
A földhivatal automatikusan törli a terhet, így a Vevő tehermentes tulajdoni joga is bejegyzésre kerülhet.
Ha több teher van egy ingatlanon, a fenti eljárások többszörösen elvégzendőek. A jelzálogjog jogosult az aktuális tartozási egyenleg kimutatásában mindig ígérvényt is tesz arra, ha az általa meghatározott határidőig a tartozás összege kiegyenlítésre kerül az általa megadott számlán, akkor kiadja törlő a jelzálogjog törlési kérelmet. Ez sok esetben akár 30 napot is jelenthet.
Hangsúlyozom, hogy a fent elmondottak nem igazak arra az esetre, ha a jelzálogjogot elidegenítési és terhelési tilalom is biztosítja.
Teljesen hitelből vásárolt ingatlant hogyan adjuk el válás esetén, hogy ne kerüljön végrehajtás alá?
Van e lehetőség, hogy csak a felét eladhassa a feleség? Ezt miként teheti meg?
Ha egy ingatlant hitel terhel, általában elidegenítési és terhelési tilalom is fel van jegyezve a tulajdoni lapjára a jelzálogjog biztosítékaként.
Ilyen esetben az ingatlan forgalomképessége csak és kizárólag a bankon múlik, hiszen a bank az ügy ura.
Amennyiben a bank hozzájárul a fél ingatlan eladásához, az ügy érvényesen létrejön, ha megtagadja a hozzájárulást az ügylet érvénytelen.
A jelenleg hatályos jogszabályi környezetben lehetséges-e, hogy jelzálogjoggal terhelt ingatlant a szüleim nekem és testvéremnek ajándékozzanak, ha az ingatlanban mindenki 1/4 tulajdonrésszel rendelkezik, a jelzálog alapjául szolgáló hitelben az édesanyám főadós, mi a többiekkel pedig adóstársak vagyunk?
Hitellel terhelt ingatlan elajándékozása csak a jogosult bank hozzájárulásával lehetséges, ugyanis e nélkül – az elidegenítési és terhelési tilalom miatt – az ajándékozási szerződés érvénytelen.
Van egy ház, amit nagyon szeretnék megvenni. Édesanyám 60%-al rendelkezik, a maradék 40% pedig az édesapámé volt,de mivel nem fizetett gyerektartást, igy az ő része állítolag a 3 gyermeke nevére került.
A gond az,hogy az „apai”részen van egy csomó adóság,amit mi nem is tudunk hogy honnan van,drága apukánk hogy szerezte.
Ezen tartozások miatt többször árverezni akarták a házat,ami mindig sikertelen volt, mert nem kellett olyan áron senkinek, hogy egy 3 gyerekes anyuka utcára kerüljön,aztán ezek elmúltak.
Most ezt a házat szeretném ha a tulajdonomba kerülne, de nem tudom mi lenne a legjobb megoldás rá?
Gondolkodtunk azon, hogy anyukám elajándékozza nekem, de kérdés hogy a földhivatalnál jegyzett-édesapám nevén lévő-tartozás mellett is el lehet e ajándékozni, és ha igen, azt a tartozást ami a földhivatalnál van, lehet- e részletben fizetni?
Az aktuális tulajdoni lap tartalmazza a tulajdoni és egyéb viszonyokat.
Ha édesanya része nem terhelt jelzáloggal ( elidegenítési -és terhelési tilalommal) – illetékmentesen elajándékozható az ingatlan rész egyenes ágon.
Fiam banki hitelt vett fel, melyhez én lettem a kezes. Házamat a bank komoly tartozással terhelte meg. Szabadulhatok-e úgy a terhektől, hogy a házat fiamnak elajándékozom, ezzel felelősségem az ügyben megszűnne?
A bank elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez fel az ingatlanra ha hitelt nyújt. Ez biztosítja a banki jelzálogjogot. A tilalom miatt az ingatlan tulajdonjoga nem ruházható át másra, kivéve, ha a bank ehhez írásban hozzájárul. Ez utóbbira azonban nem sok példa van a joggyakorlatban.
Öröklési szerződést kötöttünk nagymamámmal, mely az ő valamennyi ingatlanára és ingóságára vonatkozik.
Most jelentkezett az egyik ingatlanra egy vevő, és mi szeretnénk eladni neki a házat.
Nem akarjuk az öröklési szerződést felbontani a nagymamával, mert az többi vagyonára is vonatkozik.
Mivel a mama nagyon beteg, el akarjuk kerülni azt a helyzetet, hogy esetleges halála esetén – ha felbontjuk az öröklési szerződést,- a törvényes öröklés lépjen életbe, és ez által azok is örököljenek, akiket a mama nem szeretett volna örökségben részesíteni.
Szeretnénk tudni, van-e megoldás ebben a helyzetben, és ha igen, mi?
Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik formája. Abban különbözik a végrendelettől, hogy az öröklési szerződés a köteles részt kizárja.
Fontos tudni, hogy ilyen szerződés egy úgynevezett eltartási jogviszonyt is tartalmaz, mely szerint a szerződéses örökös köteles kellő módon eltartani az örökhagyót.
Öröklési szerződés hatálya alatti ingatlan két módon értékesíthető:
Az egyik, ha a felek közös megegyezéssel akként módosítják az öröklési szerződést, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlant abból kiveszik.
A másik –egyszerűbb-megoldás, ha közösen tesznek ügyvéd előtt olyan nyilatkozatot, hogy az ingatlant értékesíteni kívánják, és ezért kérik az ingatlanra –az öröklési szerződés alapján feljegyzett – elidegenítési és terhelési tilalom törlését. Mindkét esetben két lépcsőben zajlik az értékesítés:
Az öröklési szerződés, vagy a másodikként említett nyilatkozat földhivatalba történő benyújtásával az ingatlan tulajdoni lapjáról törlődik az elidegenítési és terhelési tilalom, majd második lépésként az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásával a vevő tulajdoni jogot szerez.
Fontos tudni, hogy ez esetben két földhivatali eljárás zajlik egymást követően, tehát az eljárási illetéket kétszer kell leróni.
A fent vázolt két megoldás között lényeges különbség, hogy az első esetben az öröklési szerződés módosul, míg a második esetben érintetlen marad.
