haszonélvezeti jog címkével jelölt bejegyzések

Terhelhető-e a haszonélvezeti jog adótartozás miatt?

Share Button

Ha valakinek haszonélvezeti joga van egy lakásra , viszont adótartozása van. Terhelhető-e a haszonélvezeti jog?

A haszonélvezeti jog személyes jog és vagyoni értékű jog, melynek értékét az Itv. 72 §-a szerint lehet meghatározni. A haszonélvezeti jog, ha ingatlanra van terhelve a tulajdonos mellett kerül feltüntetésre az ingatlan tulajdoni lapján.

Azon tartozások miatt, amelyet a haszonélvező keletkeztetett csak a haszonélvező tulajdonát képező ingatlan terhelhető, a más tulajdonában levő ingatlan nem, függetlenül attól, hogy azon a haszonélvező joga be van jegyezve.

Kinek kell a közös költséget fizetnie?

Share Button

Érdeklődni szeretnék, hogy kinek kell fizetni a közös költséget? – A haszonélvezőnek aki benne lakik vagy – A tulajdonosnak aki nem lakik benne?

Az ingatlan tulajdoni lap szerinti aktuális tulajdonosa tartja a kapcsolatot a társasház közös képviselőjével és a közös költség tekintetében az elszámolás közöttük történik meg.

Felbontható-e az ajándékozási szerződés a megajándékozott közreműködése nélkül?

Share Button

2014 júniusában vettem egy házat, aminek a felére haszonélvezeti jogot a lányomnak ajándékoztam (ingyen). Jelenleg Ő lakik a családjával az ingatlanban. Az volt az ajándékozás indoklása, hogy idős koromra gondomat viseli.

A kapcsolatunk az Ő hibájából teljesen megromlott. Volna hely a házban nekem, de azt mondja oda ugyan nem költözhetem. Mi a menete az ajándék visszavételének? Kell-e hozzá az Ő aláírása?

Ingatlanra alapított haszonélvezeti jog megszüntetésének több módja van: haszonélvező arról ingyenesen vagy ellenérték fejében egyoldalúan lemond, felek közös megegyezéssel ingyenesen vagy ellenérték fejében a haszonélvezeti jogot megszüntetik.

Mivel Ön az adásvételi szerződéssel egyidejűleg a szerződésben foglaltan alapított (ajándékozott) a lányának haszonélvezeti jogot, így a szerződés felbontására – az eladó ez irányú közreműködése nélkül – jogi lehetőség nincs.

 

Keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a haszonélvező szülőknek, ha tulajdonos gyermekük eladja az ingatlant?

Share Button

Eladtam most a tulajdonomban álló lakást, amelyet 1999 novemberében a szüleim ajándékozással adtak nekem, akkor keletkezett a szerződésbe foglalva holtig tartó haszonélvezetük (ellenérték nincs megjelölve a dokumentumban). 

 Azt már kinyomoztam, hogy nekem adófizetési kötelezettségem nem keletkezett, mert 5 évnél régebben került a tulajdonomba.

A szüleimnek vajon keletkezik-e most adó- és illetékfizetési kötelezettsége? A lakás mostani eladásakor készült szerződésben nincs lefektetve, hogy a szüleim kapnak-e ellenértéket, egyszerűen lemondtak a haszonélvezeti jogról, minden egyéb kommentár nélkül. 

Mivel annak idején ellenérték nélkül kaptak haszonélvezeti jogot, és most sem lett meghatározva összeg, elképzelhető, hogy nem kell semmiféle adót és illetéket fizetniük most?

A haszonélvezeti jog olyan vagyoni értékű jog, melynek kiszámítására az illetéktörvény 72. §-a ad útmutatást. A haszonélvezeti jog alapítása – ha ellenérték a vonatkozó adásvételi szerződésben nincs feltüntetve – ingyenes és megszüntetése hasonló szerződési kitételek mellett szintén ingyenes.

Míg az előző esetben a tulajdonos vevő ajándékozza a haszonélvezetet a haszonélvezőnek, az utóbbi esetben a haszonélvező ajándékozza vissza a haszonélvezeti jogát a tulajdonosnak.

Közeli hozzátartozók között ez utóbbi illetékmentes, és a tulajdonost adófizetés sem terheli az ilyen jellegű eladáskor, ha 5 éve a lakóingatlan a tulajdonában volt.

Mire vonatkozik az özvegyi jog 2013-ban átadott hagyaték esetén?

Share Button

Ha 2013 év végén kelt tárgyalás nélküli hagyatéki eljárás során, a két gyermek olyan nyilatkozatot tett, hogy minden örökölt ingatlan részre haszonélvezetet ad az özvegy részére, az érvényes akkor is, ha 2014 -ben az új Ptk. másképp rendelkezik öröklés ügyekben ?

A 2013 évi szabályozás szerint köteles voltak-e gyermekek az özvegy részére haszonélvezetet adni  a lakáson kívül, a  hétvégi telekrészre, és garázs részre is.

A 2013-ban átadott hagyaték érvényes, az özvegyi jog minden örökségi tárgyat terhel – az új Ptk .szabályai arra nem vonatkoznak. A mostani szabályozás ( új Ptk) csak a közösen lakott lakásra és berendezési tárgyaira írja elő az özvegyi /haszonélvezeti jog keletkezését a többi örökségi tárgyra nem.

Hogyan lehetek egy ingatlan kizárólagos tulajonosa adózási szempontból a legkedvezőbb feltételek mellett?

Share Button

Nővérem 2013-ban elhalálozott. Két gyermeke van, akik már önálló életet élnek. Szüleim azt szeretnék, ha a ház az én nevemre kerülne, viszont megmaradna mellette az élvezeti joguk. Nem szeretnék ha a lakás három részre osztódna, mivel mi viseljük gondjukat, rajtunk kívül más nem. Édesapám 83 éves, édesanyám 80 éves.

Édesapám utána érdeklődött a helyi önkormányzat aljegyzőjénél, hogy örökösödésnél milyen lehetőségek merülnek fel. Ő annyit tudott mondani, hogy három lehetőség van. Ha hagyatékra kerülne a sor, akkor automatikusan 3 részre osztódna a ház. Van lehetőség ajándékozásra, ahol a lakás 6-8 %-át kell befizetni örökösödési adóként, esetleg szóba jöhet még az eltartási szerződés.

Szeretnénk megtudni, hogy melyik lenne a megfelelő megoldás, esetleg egy ügyvédi pecséttel ellátott végrendelet elfogadható-e jogilag, ha a két unokát kizárja a végrendeletből? (Akik már amint említettem nagykorúak, saját családdal rendelkeznek, de a nagyszülőknek nem viselik gondját).

Eltartási vagy öröklési szerződés kötése esetén  – ha 2 évig a szülők nem halnak meg – Ön lehet a kizárólagos örököse az ingatlannak.

Ezen szerződések a kötelesrészt kizáró szerződések. A vagyonszerzési illeték mértéke 4%.

A szerződésekben holtig tartó haszonélvezeti jog alapítható mindkét szülő javára az egész ingatlanra és elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyezhető az ingatlanra. Ugyanez igaz adásvételi szerződés esetén is azzal, hogy a 2 év időtartamnak nem kell eltelnie.

Az ajándékozási szerződésnél – ha a szülők 10 éven belül elhaláloznak – kötelesrész igényelhető a törvényes örökös által, mely esetben a hagyatékba az ajándékozott ingatlan értékét be kell számítani.

Korlátozhatja-e a tulajdonos a haszonélvezőt jogai gyakorlásában?

Share Button

Keresztapám holtig tartó haszonélvezettel rendelkezik, egy Bp-i lakás felett, az ingatlanból idős otthonba költözött, de az ingatlant bérbe szeretné adni. A tulajdonos mindenféle értesítés nélkül lecserélte a zárat, így a lakásban lévő ingóságaihoz sem fér hozzá. Kérdés, hogy volt-e ehhez joga a tulajdonosnak és van-e lehetőség a bérbeadásra, vagy a haszonélvezeti jog megváltására kötelezhető-e a tulajdonos?

A haszonélvezeti jog megelőzi a tulajdoni jogot birtoklási szempontból.

Az illetékes jegyzőnél lehet bejelentéssel élni, ha a haszonélvezőt ezen jogától a tulajdonos megfosztja.

A haszonélvezőt a bérbeadás joga is megilleti, de a tulajdonosnak „előbérleti’ joga van.

A haszonélvezet természetesen megváltható a felek közös akaratával, az illetéktörvény 72. § szerinti értékhez igazodva.

Eladható-e haszonélvezettel terhelt ingatlan?

Share Button

Férjem elhunyt. Tulajdonában volt egy ingatlan 4/5 része, melyet gyermekei – első házasságából született két nagykorú és közös házasságunkból született 1 kiskorú – 1/3-1/3 arányban örököltek, nekem haszonélvezeti jogom van az ingatlanra.

Valamelyik tulajdonos/örökös a tudtom és beleegyezésem nélkül eladhatja-e az ingatlant?

Csak haszonélvezeti joggal terhelten értékesítheti bármelyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát. Fontos tudni, hogy a haszonélvezőnek ebben az esetben alá sem kell írnia a vonatkozó adásvételi szerződést és arról tudomással sem kell bírnia.

Külön élő házas felek esetében hogyan alakul a közös lakás öröklése?

Share Button

Szüleim hagyatéki tárgyalásán ami rendben zajlott , elhangzott egy kérdés ami igazán engem személy szerint érinthet . ” egy háztartásban és működő házasságban éltek e a szülők ? ”

Nos , én nem élek a férjemmel közös háztartásban de nem váltunk el. A férjem és a két fiam lakik a közös lakásban ami az én és a férjem tulajdona.

Ha ez a külön élő állapot elhalálozáskor is tart, az ingatlan és egyéb örökség elosztása milyen módon változik? Jelen eset most fele – fele arány . Természetesen a gyerekek között az apai és anyai rész fele fele aranyban osztódik .

Ha az ön által írt  külön élő állapot elhalálozásakor is tart, az ingatlan Önt illető tulajdoni részére a túlélő férjének nem keletkezik özvegyi/haszonélvezeti joga, de egy gyermekrészt örökölni fog a gyermekek mellett.(1 / 6-odot).

Visszaigényelhető-e a törvény erejénél fogva megszűnő holtig tartó haszonélvezeti jog alapításakor megfizetett -időarányos -vagyonszerzési illeték a NAV-tól?

Share Button

Az új Földforgalmi törvény megszüntette a holtig tartó haszonélvezeti jogot  mind a zártkert, mind az egyéb földek tekintetében.

A haszonélvező korábban a vagyoni értékű joga 10 %-nak megfelelő illetéket fizetett a Magyar Államnak.  A törvény erejénél fogva megszűnő haszonélvezet általában a jogosult halálát jóval megelőzően automatikusan szűnt meg.

A törvény erejénél fogva megszűnő holtig tartó haszonélvezeti jog alapításakor megfizetett vagyonszerzési illeték időarányosan visszaigényelhető-e a NAV-tól?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megfizetett illeték visszatéríthető,  ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének idejére terjed, de e jogosultság az un. korszorzó  felénél rövidebb idő elteltével megszűnik.

Ilyen eset pl. az új Földforgalmi törvény által megszüntetett haszonélvezeti jog is. A törvény  a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jogot 2014. május 1-jén megszüntette.

Az Illetéktörvény a vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnő vagyoni értékű jog esetében, és kizárólag a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó rész törlésére ad lehetőséget.

Például  ha a haszonélvezeti jog jogosultja az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában pl 2012.évben  40 éves volt, vagyis 8-as korszorzó alkalmazásával megállapított a haszonélvezeti jogának értéke, azaz a forgalmi érték 8/20-ad része után fizetett illetéket, 2 év múlva azonban 2014. május 1-jén megszüntette a törvény , akkor ebben az esetben a vagyoni értékű jog gyakorlásának tényleges ideje 2 év volt, így a forgalmi érték 2/20-ad része után fizetendő illeték feletti rész visszajár azaz a 6/20-ad részére jutó összeg.

1 / 5 oldal12345