haszonélvezeti jog címkével jelölt bejegyzések

Terhelhető-e a haszonélvezeti jog adótartozás miatt?

Share Button

Ha valakinek haszonélvezeti joga van egy lakásra , viszont adótartozása van. Terhelhető-e a haszonélvezeti jog?

A haszonélvezeti jog személyes jog és vagyoni értékű jog, melynek értékét az Itv. 72 §-a szerint lehet meghatározni. A haszonélvezeti jog, ha ingatlanra van terhelve a tulajdonos mellett kerül feltüntetésre az ingatlan tulajdoni lapján.

Azon tartozások miatt, amelyet a haszonélvező keletkeztetett csak a haszonélvező tulajdonát képező ingatlan terhelhető, a más tulajdonában levő ingatlan nem, függetlenül attól, hogy azon a haszonélvező joga be van jegyezve.

Kinek kell a közös költséget fizetnie?

Share Button

Érdeklődni szeretnék, hogy kinek kell fizetni a közös költséget? – A haszonélvezőnek aki benne lakik vagy – A tulajdonosnak aki nem lakik benne?

Az ingatlan tulajdoni lap szerinti aktuális tulajdonosa tartja a kapcsolatot a társasház közös képviselőjével és a közös költség tekintetében az elszámolás közöttük történik meg.

Felbontható-e az ajándékozási szerződés a megajándékozott közreműködése nélkül?

Share Button

2014 júniusában vettem egy házat, aminek a felére haszonélvezeti jogot a lányomnak ajándékoztam (ingyen). Jelenleg Ő lakik a családjával az ingatlanban. Az volt az ajándékozás indoklása, hogy idős koromra gondomat viseli.

A kapcsolatunk az Ő hibájából teljesen megromlott. Volna hely a házban nekem, de azt mondja oda ugyan nem költözhetem. Mi a menete az ajándék visszavételének? Kell-e hozzá az Ő aláírása?

Ingatlanra alapított haszonélvezeti jog megszüntetésének több módja van: haszonélvező arról ingyenesen vagy ellenérték fejében egyoldalúan lemond, felek közös megegyezéssel ingyenesen vagy ellenérték fejében a haszonélvezeti jogot megszüntetik.

Mivel Ön az adásvételi szerződéssel egyidejűleg a szerződésben foglaltan alapított (ajándékozott) a lányának haszonélvezeti jogot, így a szerződés felbontására – az eladó ez irányú közreműködése nélkül – jogi lehetőség nincs.

 

Keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a haszonélvező szülőknek, ha tulajdonos gyermekük eladja az ingatlant?

Share Button

Eladtam most a tulajdonomban álló lakást, amelyet 1999 novemberében a szüleim ajándékozással adtak nekem, akkor keletkezett a szerződésbe foglalva holtig tartó haszonélvezetük (ellenérték nincs megjelölve a dokumentumban). 

 Azt már kinyomoztam, hogy nekem adófizetési kötelezettségem nem keletkezett, mert 5 évnél régebben került a tulajdonomba.

A szüleimnek vajon keletkezik-e most adó- és illetékfizetési kötelezettsége? A lakás mostani eladásakor készült szerződésben nincs lefektetve, hogy a szüleim kapnak-e ellenértéket, egyszerűen lemondtak a haszonélvezeti jogról, minden egyéb kommentár nélkül. 

Mivel annak idején ellenérték nélkül kaptak haszonélvezeti jogot, és most sem lett meghatározva összeg, elképzelhető, hogy nem kell semmiféle adót és illetéket fizetniük most?

A haszonélvezeti jog olyan vagyoni értékű jog, melynek kiszámítására az illetéktörvény 72. §-a ad útmutatást. A haszonélvezeti jog alapítása – ha ellenérték a vonatkozó adásvételi szerződésben nincs feltüntetve – ingyenes és megszüntetése hasonló szerződési kitételek mellett szintén ingyenes.

Míg az előző esetben a tulajdonos vevő ajándékozza a haszonélvezetet a haszonélvezőnek, az utóbbi esetben a haszonélvező ajándékozza vissza a haszonélvezeti jogát a tulajdonosnak.

Közeli hozzátartozók között ez utóbbi illetékmentes, és a tulajdonost adófizetés sem terheli az ilyen jellegű eladáskor, ha 5 éve a lakóingatlan a tulajdonában volt.

Mire vonatkozik az özvegyi jog 2013-ban átadott hagyaték esetén?

Share Button

Ha 2013 év végén kelt tárgyalás nélküli hagyatéki eljárás során, a két gyermek olyan nyilatkozatot tett, hogy minden örökölt ingatlan részre haszonélvezetet ad az özvegy részére, az érvényes akkor is, ha 2014 -ben az új Ptk. másképp rendelkezik öröklés ügyekben ?

A 2013 évi szabályozás szerint köteles voltak-e gyermekek az özvegy részére haszonélvezetet adni  a lakáson kívül, a  hétvégi telekrészre, és garázs részre is.

A 2013-ban átadott hagyaték érvényes, az özvegyi jog minden örökségi tárgyat terhel – az új Ptk .szabályai arra nem vonatkoznak. A mostani szabályozás ( új Ptk) csak a közösen lakott lakásra és berendezési tárgyaira írja elő az özvegyi /haszonélvezeti jog keletkezését a többi örökségi tárgyra nem.

Hogyan lehetek egy ingatlan kizárólagos tulajonosa adózási szempontból a legkedvezőbb feltételek mellett?

Share Button

Nővérem 2013-ban elhalálozott. Két gyermeke van, akik már önálló életet élnek. Szüleim azt szeretnék, ha a ház az én nevemre kerülne, viszont megmaradna mellette az élvezeti joguk. Nem szeretnék ha a lakás három részre osztódna, mivel mi viseljük gondjukat, rajtunk kívül más nem. Édesapám 83 éves, édesanyám 80 éves.

Édesapám utána érdeklődött a helyi önkormányzat aljegyzőjénél, hogy örökösödésnél milyen lehetőségek merülnek fel. Ő annyit tudott mondani, hogy három lehetőség van. Ha hagyatékra kerülne a sor, akkor automatikusan 3 részre osztódna a ház. Van lehetőség ajándékozásra, ahol a lakás 6-8 %-át kell befizetni örökösödési adóként, esetleg szóba jöhet még az eltartási szerződés.

Szeretnénk megtudni, hogy melyik lenne a megfelelő megoldás, esetleg egy ügyvédi pecséttel ellátott végrendelet elfogadható-e jogilag, ha a két unokát kizárja a végrendeletből? (Akik már amint említettem nagykorúak, saját családdal rendelkeznek, de a nagyszülőknek nem viselik gondját).

Eltartási vagy öröklési szerződés kötése esetén  – ha 2 évig a szülők nem halnak meg – Ön lehet a kizárólagos örököse az ingatlannak.

Ezen szerződések a kötelesrészt kizáró szerződések. A vagyonszerzési illeték mértéke 4%.

A szerződésekben holtig tartó haszonélvezeti jog alapítható mindkét szülő javára az egész ingatlanra és elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyezhető az ingatlanra. Ugyanez igaz adásvételi szerződés esetén is azzal, hogy a 2 év időtartamnak nem kell eltelnie.

Az ajándékozási szerződésnél – ha a szülők 10 éven belül elhaláloznak – kötelesrész igényelhető a törvényes örökös által, mely esetben a hagyatékba az ajándékozott ingatlan értékét be kell számítani.

Korlátozhatja-e a tulajdonos a haszonélvezőt jogai gyakorlásában?

Share Button

Keresztapám holtig tartó haszonélvezettel rendelkezik, egy Bp-i lakás felett, az ingatlanból idős otthonba költözött, de az ingatlant bérbe szeretné adni. A tulajdonos mindenféle értesítés nélkül lecserélte a zárat, így a lakásban lévő ingóságaihoz sem fér hozzá. Kérdés, hogy volt-e ehhez joga a tulajdonosnak és van-e lehetőség a bérbeadásra, vagy a haszonélvezeti jog megváltására kötelezhető-e a tulajdonos?

A haszonélvezeti jog megelőzi a tulajdoni jogot birtoklási szempontból.

Az illetékes jegyzőnél lehet bejelentéssel élni, ha a haszonélvezőt ezen jogától a tulajdonos megfosztja.

A haszonélvezőt a bérbeadás joga is megilleti, de a tulajdonosnak „előbérleti’ joga van.

A haszonélvezet természetesen megváltható a felek közös akaratával, az illetéktörvény 72. § szerinti értékhez igazodva.

Eladható-e haszonélvezettel terhelt ingatlan?

Share Button

Férjem elhunyt. Tulajdonában volt egy ingatlan 4/5 része, melyet gyermekei – első házasságából született két nagykorú és közös házasságunkból született 1 kiskorú – 1/3-1/3 arányban örököltek, nekem haszonélvezeti jogom van az ingatlanra.

Valamelyik tulajdonos/örökös a tudtom és beleegyezésem nélkül eladhatja-e az ingatlant?

Csak haszonélvezeti joggal terhelten értékesítheti bármelyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát. Fontos tudni, hogy a haszonélvezőnek ebben az esetben alá sem kell írnia a vonatkozó adásvételi szerződést és arról tudomással sem kell bírnia.

Külön élő házas felek esetében hogyan alakul a közös lakás öröklése?

Share Button

Szüleim hagyatéki tárgyalásán ami rendben zajlott , elhangzott egy kérdés ami igazán engem személy szerint érinthet . ” egy háztartásban és működő házasságban éltek e a szülők ? ”

Nos , én nem élek a férjemmel közös háztartásban de nem váltunk el. A férjem és a két fiam lakik a közös lakásban ami az én és a férjem tulajdona.

Ha ez a külön élő állapot elhalálozáskor is tart, az ingatlan és egyéb örökség elosztása milyen módon változik? Jelen eset most fele – fele arány . Természetesen a gyerekek között az apai és anyai rész fele fele aranyban osztódik .

Ha az ön által írt  külön élő állapot elhalálozásakor is tart, az ingatlan Önt illető tulajdoni részére a túlélő férjének nem keletkezik özvegyi/haszonélvezeti joga, de egy gyermekrészt örökölni fog a gyermekek mellett.(1 / 6-odot).

Milyen meghatalmazás fogadható el adásvételi szerződésben történő képviselethez?

Share Button

Lányomnak van egy lakása Budapesten, ahol én holtig tartó haszonélvező vagyok. Lányom hosszú ideje külföldön él, és úgy döntött, hogy eladja ezt a lakást.

Szeretné, ha az eladást teljes egészében én intézném, nem tud hazajönni az eladás lebonyolítására. Azt szeretném megtudni, hogy milyen meghatalmazás szükséges a teljes körül lebonyolításhoz.

Elegendő-e, ha a lányom által aláírt meghatalmazást ügyvéd hitelesíti? Ingatlanközvetítő iroda szerint konzulátusi ellenjegyzés szükséges.

Külföldön magyar meghatalmazó, magyar konzul előtt, vagy külföldi közjegyző előtt apostillével, (és ennek OFFI fordításával) írhat alá olyan meghatalmazást, amely Földhivatali ügyintézéshez- tulajdonjog változás átvezetéséhez alkalmas. A meghatalmazott ugyan ezt az okiratot magyar ügyvéd vagy közjegyző előtt írhatja alá érvényesen.

Ezen okirattal Ön a lánya budapesti ingatlana eladását teljes körűen intézheti. Eldöntendő kérés továbbá, hogy az Ön haszonélvezeti joga megszüntetésére ingyenes lemondással vagy ellenérték fejében kerül e sor. Ez utóbbi esetben Ön mint haszonélvező – vagyoni értékű jog eladó – eladói félként szerepel a vonatkozó adásvételi szerződésben.

1 / 5 oldal12345