ingatlan eladása címkével jelölt bejegyzések

Mikor keletkezik nyaraló eladása után adófizetési kötelezettség?

Share Button

Hétvégi ház eladása után keletkezik-egy adófizetési kötelezettségem, ha már életvitelszerűen külföldön élek?! Itthon nincs állandó lakcímem, adókártyám

2017. január 1-től a hétvégi ház SZJA-ja is elévültnek tekintendő, ha vásárlásától az eladásáig 5 év eltelt. Ha kevesebb idő telt el, de a vásárlási értéknél többért kelt el, a pozitív különbözet 15 %-kel adózik akkor is, ha a magyar ingatlan volt tulajdonosa külföldön él.

Milyen feltételekkel vehető igénybe az eladást követő illetékkedvezmény másik lakás vásárlása esetén?

Share Button

Az idén vettünk fiam részére (aki nincs 35 éves) egy ingatlant 3.950.000,- Ft ért, úgy hogy mi a szülei haszonélvezők vagyunk. A kedvezményes illetéket ki is fizettük, melynek illetékalapja haszonélvezettel csökkentett alap 50%-a volt.

Szeretném kérdezni, hogy ha még az idén eladjuk ezt az ingatlant kb. 5 millió forintért és 2017 januárban 5,1 millióért veszünk neki egy másikat. (Szintén a szülői haszonélvezettel) Mennyi SZJA-t és vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk. Kell SZJA-t is fizetni meg vagyonszerzési illetéket is?

Mennyi időnk van megvenni a másik ingatlant, hogy kedvezőbb legyen a fizetési kötelezettség? Az adó értesítőt a NAV automatikusan küldi, vagy nekem kell az SZJA bevallásomban feltüntetni az ingatlan eladást és vételt? 

Az első lakásszerzési kedvezményt egy alkalommal veheti igénybe az arra jogosult. Ha az első ingatlanát eladja és 1 éven belül másik lakóingatlant vásárol, akkor illetékkedvezményt vehet igénybe, ha a vásárolt ingatlan ára több, mint az eladott ingatlané (ha egyenlő vagy kevesebb, nincs adóbevallás).

Az illetékkedvezmény lényege, hogy csak a pozitív értékkülönbözet után kell vagyonszerzési illetéket fizetni. A példából az látszik, hogy mindhárom ügyletből  pozitív értékkülönbözet megállapítható, így az értékkülönbözet után 4% vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség keletkezik. SZJA fizetési kötelezettség is létrejön, hiszen jövedelemmel történnek az eladások, mely jövedelmet 15% mértékű adó terhel, melyet a tárgyévet követő év május 20-ig önbevallással kell bevallani és megfizetni.

Fontos tudni, hogy ha haszonélvezeti jogot szerző a vagyoni értékű joga alapján (illetéktörvény 72. §) fizeti meg a vagyonszerzési illetéket, de a vevő és a haszonélvező által együttesen fizetett illeték nem több (egyenlő) mintha haszonélvezeti jog szerzés nélkül jött volna létre az adásvétel.

 

Ajándékba kapott lakás eladása után hogyan kell az SZJA-t megfizetni?

Share Button

Feleségem tavaly ajándékba kapott édesapjától egy budapesti lakást. Ezt, illetve a mi 11 éve vásárolt lakásunkat eladtuk és vettünk egy másik lakást.

Az SZJA-ba a 11 éve vásárolt és most eladott lakásunkat nem kell feltüntetni, ha nem tévedek? De az ajándékba kapott lakással mi a teendő? Az ajándékozáskor magasabb ár lett feltüntetve, mint az eladási ár lett végül, illetve az eladásért kapott összeg is beforgatásra került az új lakás vásárlására.

A kérdésem tehát az, hogy az adóbevallásba be kell e írnunk (feleségemnek) az ajándékba kapott lakást v. sem, illetve, hogy adót kell-e utána fizetni?

Az ajándékban kapott ingatlan eladása  adóköteles. Lakás esetében 5 év, nem lakóingatlan esetében 15 év az adómentes határidő.

Ha olyan friss az ajándékozás utáni eladás, hogy adókedvezmény nem vehető igénybe a  vételár 25 % -nak kell a 15 %-át  SZJA -ként megfizetni és erről adóbevallást is tenni kell.

Mennyi az szja fizetési kötelezettség ajándékba kapott ingaltan ugyanazon évben történő eladása után?

Share Button

2015-ben egyenes ági rokonom nekem ajándékozott ajándékozási szerződéssel 6 mft értékben egy lakást. Ez az összeg benne volt a szerződésben.

Szintén 2015-ben ezt eladtam, pont 6 MFt-ért. Illetékről még semmilyen értesítést nem kaptam, úgy tudom nem kell illetéket fizetnem.Az illetékmentességről küldenek határozatot?

Lesz szja fizetési kötelezettségem így, hogy pont 6 MFt- ért adtam el? Ha mégis, akkor ez mennyi lesz?

Szintén 2015-ben örököltem egyenesági rokonomtól 1,5 MFft- ot, mely bankbetét volt.

A testvérem is ugyanennyit örökölt, de az ő részét a hagyatéki tárgyaláson nekem ajándékozta. Nem kér cserébe semmit, a közjegyző azt mondta, ez esetben illetékmentes. Azonban szja fizetési kötelezettségem lesz? És ha lesz, akkor mi után?

Egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes, arról határozat nem készül, az ajándékozás tényét csupán a NAV rögzíti.  Ajándékozott ingatlan ugyanabban az évben történő eladása után a megajándékozott eladó 16 % jövedelemadót tartozik fizetni az adásvételi szerződésben foglalt vételár 1 / 4 –e után.

Az örökösök a hagyatéki eljárásban ajándékozhatnak egymásnak egyezség keretében, mely illetékmentes. Mivel a bankbetét nem forgalomképes, így annak felhasználását jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli.

 

Hogyan ruházható át zártkerti ingatlanrész volt házastársra?

Share Button

5 éve, fele-fele arányban a volt férjemmel a nevünkön van egy 2000 m2-es gyümölcsös zártkert. Én gondozom, szépítgetem, kénytelen vagyok mert ha nem nyírom a füvet megbüntetnek!

Kérdésem:  A volt férjem része átíratható lenne -e rám, mivel én költök rá és dolgozok rajta?

Az új földforgalmi törvény csak házastársak között enged zártkertet ajándékozni, vagy arra adásvételt kötni.  Elvált házastársakra ez nem vonatkozik. Zártkertre azonban adásvételt köthetnek.

 

Kell-e szja-t fizetni, ha örökölt ingatlan eladási ára megegyezik az öröklési értékkel?

Share Button

2011. április 9-én örököltem egy negyed házrészt édesapám halála után. (A fele az édesanyámé, a másik negyed pedig a húgomé.) Az öröklött negyed rész: 2.750.000 Ft

Közös megegyezés után a ház 2015. március végén eladásra kerül. A ház eladási értéke megegyezik az öröklési értékkel.
A kérdésünk az lenne, hogy kell-e adót fizetni, és ha igen, akkor mennyit?

Ha a ház eladási értéke megegyezik az öröklési értékkel – nem keletkezik jövedelem , így jövedelemadót sem kell fizetni.

 

Elidegeníthető-e 1/2 tulajdonú, tartozásokkal terhelt ingatlan?

Share Button

Közüzemi tartozásokkal terhelt lakástól hogy tudok megszabadulni?

Édesanyám halála után testvéremmel örököltünk 1/2 tulajdonban egy lakást, a másik 1/2 tulajdon édesanyám húgának nevén van, aki évekkel ezelőtt meghalt.

Az ő lánya az örökös, hagyatéki tárgyalása ezek szerint nem volt. A lakás használója mindig is nagymamám volt, aki otthonba került, be van jegyezve haszonélvezőként a lakásba (amiről lemondana). Édesanyám halála előtt már fizetett ki tartozásokat, jelen pillanatban is sok tartozás van rajta. A lakás eladása lenne a megoldás, aminek csak egy akadálya van, az unokatestvérünket nem érjük el hónapok óta, a rezsitartozás meg csak növekszik. 

Létezik olyan lehetőség, hogy önkormányzat, valamilyen szervezet megveszi, aztán ő keresi tovább a másik tulajdonost? 1/2 lakást el lehet adni?  Vagy az egész lakást eladhatjuk mi, esetleg úgy hogy letétbe kerül addig a pénz másik fele? A tartozás fejében bárkinek odaadnánk, hogy a földhivatalban bejegyzett ¼-1/4 tulajdonjogunkat töröljék.

Elajándékozhatjuk az unokatestvérünknek az 1/2 tulajdonunkat? De csak a nevét tudjuk az anyja apja nevét születési dátumot nem. Van, aki megvenné, neki elajándékozhatjuk a fele lakást aztán ő tovább keresi a másik tulajdonost ha akarja.

Végrehajtást várjuk meg? Ha csak az egyik szolgáltató adta behajtóhoz hogyan történik az árverezés? A többi tartozás is kifizetésre kerül? Onnantól már tőlünk nem követelhetnek semmit? Bár igazság szerint az egész lakás ára minket illetne meg, mert már lassan annyit kifizettünk.
Ennek a kusza helyzetnek mi a legjobb megoldása?

Tulajdoni jogot csak tulajdonostól lehet szerezni. Ha az ingatlanra nincs bejegyezve  elidegenítési és terhelési tilalom, akkor az ingatlan   – vagy annak része – elidegeníthető. Ez történhet ajándékozás útján is  de adásvétellel is.  Az új tulajdonos – ha az ingatlanon van teher – ezzel a teherrel együtt szerezhet csak tulajdoni jogot.