eljárás a közjegyző előtt címkével jelölt bejegyzések

Mikor indul el a hagyatéki eljárás?

Share Button

Nagyapám 2018. 01. 03-án halt meg. Hagyatéki eljárás mind a mai napig nem történt. Volt a nevén ingó és ingatlan vagyontárgy.

Furcsálljuk, hogy még nem tűzték ki az eljárás időpontját, viszont a testvére 2018. augusztusában halt meg és tegnap kaptunk róla értesítést, hogy a hagyatéki eljárás megtörtént és a végrendelet alapján az örökös megjelent és kifizette az illetéket.

A nagyapám hagyatéki eljárását pedig még meg sem tartották. Kérdésem az lenne, hogy a hagyatéki eljárást mennyi ideig lehet halasztani?

A hagyatéki eljárás nem automatikusan indul, az illetékes önkormányzat ugyan szokott kiküldeni hagyatéki leltár nyomtatványt az örökösnek, ha tudomására jut a haláleset.

Ha erről nincs az önkormányzatnak hivatalos tudomása, akkor csak az örökös kérelmére indul el a hagyatéki eljárás.

Ezt bármely örökös kérheti a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával. A személyes megjelenéskor jegyzőkönyv felvétele mellett készük el a hagyatéki leltár, mely alapján az illetékes közjegyző átadja a hagyatékot.

Örökölhető-e földtulajdon agrárvégzettséggel nem rendelkező házastárs által?

Share Button

Férjemmel közel negyven éve vagyunk házasok.  Mindkettőnknek második házassága. Ő hozott két fiút, én egyet, és született egy közös.

 Az én fiamat nem vette a nevére, nem is fog örökölni a férjem halála esetén semmit. 

Ellenben kérdésem az: a férjem a rendszerváltás idején, amikor már több mint húsz éves házasságban éltünk visszalicitált 20 hektáros földtulajdont. Engem azóta bejelentett a családi gazdaság tagjának. Viszont azt hallottam, hogy ha nincs agrárvégzettségem, vagy Aranykalászos gazda igazolványom, a férjem esetleges halála esetén én nem öröklök semmit, csak a három fia.

Ezt roppant igazságtalannak tartanám, mert nekem egyéb vagyonom nincs, a fiam házában élünk, erre ugyan haszonélvezet van rátéve. Tehát ennyi amivel rendelkezem. Kérdésem tehát: ilyen feltételek mellett, ha a házastársam elhalálozna, a 20 hektár földből én semmit sem öröklök, még haszonélvezetet sem?

Mező- és erdőgazdasági földet törvényes öröklés útján mind belföldi és tagállami, mind pedig külföldi természetes személy korlátozás nélkül szerezhet, és hatósági engedélyezés sem szükséges hozzá.

Elsőként az örökhagyó gyermekei minősülnek törvényes örökösnek, akik fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha az örökhagyónak van túlélő házastársa, a Ptk. szabályai szerint ő is egy gyerek részt örököl a hagyatékból, vagyis öröklési jogi szempontból úgy kell rá tekinteni, mintha az elhunyt leszármazója volna.

Fontos változás, hogy a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illet meg, egyéb vagyontárgyakon, így a mező- és erdőgazdasági földön 2014. március 15-e óta már nem.

Van-e lehetőség újabb hagyatéki tárgyalásra, ha egy törvényes örököst nem idéztek be?

Share Button

Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy milyen jogi helyzet áll elő, ha a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra tévedésből nem idézi be a törvényes örököst/köteles részre jogosultat és végleges hatállyal átadja a teljes örökséget a végrendeleti örökösnek?

A törvényes örökösnek mikor kell bejelenteni a köteles részre vonatkozó igényét, ha nem ismeri a hagyaték körét és nem kap írásos értesítést a közjegyzőtől?

Az eljáró közjegyzőnek joga van a hagyatéki eljárás újbóli megnyitására és az idézendők személyi köréből kimaradt örökösök/kötelesrészre jogosultak hagyatéki eljárásba történő bevonására, ha az arra jogosult megalapozott bejelentése ezt indokolja.

A hagyatéki eljárás újbóli megnyitását követően és az új felek meghallgatása után az eljáró közjegyző meghozza a módosított / megfelelő hagyatékátadó végzést.

Lehet-e kifogással élni az adó-érték bizonyítványban megadott összeg ellen?

Share Button

Nagyapám halála 25 éve következett be,majd 101 éves nagymamám tavaly augusztusban hunyt el. Én anyai ágon lettem örökös, mert nagyi három lányából már csak a legfiatalabb él, de ő is átadta az örökrészét a hagyatéki tárgyaláson.

A legidősebbik lány halálakor elmulasztottak hagyatéki eljárást lefolytatni, amit most a gyermekei megtettek. Jelenleg 2/3-ad részben vagyok tulajdonosa a lakásnak és szeretném kifizetni a legidősebbik lány két gyermekét, vagyis a fennmaradó1/3-ad részt,de a póthagyatéki tárgyalás során a lakás összértékét úgy állapították meg,hogy 100 ezer Ft-tal többet kellene kifizetnem az örökösöknek!

Felülírhatja e a póthagyatéki eljárás a már lezárt és átadott hagyatéki eljárásban megállapított összeget?

A hagyatéki, póthagyatéki eljárások alapja az abban készített adó- és értékbizonyítvány. Ezen bizonyítványon feltüntetett értéket az illetékes polgármesteri hivatal határozza meg, mely megállapított érték ellen felszólamlani/jogorvoslattal élni csak a hagyatéki eljárásnak ezen szakaszában lehet a polgármesteri hivatalnál.

Ha az örökös ezt elmulasztja a közjegyzői szakban az értéken módosítani már nem lehet. A póthagyatéki eljárásban alkalmazott értékbizonyítvány köti az eljáró közjegyzőt, csak annak alapján adhat át hagyatékot.

Le lehet-e mondani a köteles részről, ha igen, hogyan?

Share Button

Van-e a hatályos magyar jogszabályok szerint arra lehetőség, hogy végrendelet hiányában, kiskorú gyermek részére elméletileg igényelhető köteles részről a kiskorú édes szülője lemondjon? (És nagykorú gyermek esetében?) Más szóval “meg lehet-e szabadulni”, és ha igen, hogyan a köteles résztől? (Nem adósság örökléséről van szó, hanem olyan kisebb összegről, ami nem érné meg az ezzel nagy valószínűséggel járó családi konfliktust — egyelőre szerencsére csak elméleti a kérdés, de szeretnék tisztában lenni vele.)

A köteles rész nem automatikusan jár az örökösnek, azt neki igényelnie kell. A hagyatéki eljárás során az eljáró közjegyző kötelessége a kötelesrészre jogosultat felhívni arra, hogy terjeszt-e elő kötelesrész igényt vagy sem.

Nagykorú örökös tehát saját maga eldöntheti és nyilatkozhatja, hogy ilyen igényt a végrendeleti örökössel szemben támaszt-e vagy sem, míg kiskorú ilyen irányú nyilatkozatához az illetékes gyámhatóság bevonása is szükséges.

Fontos tudni, hogy végrendelet hiányában köteles részről nem lehet szó, hiszen a köteles részre jogosultság lényege, hogy az egyik törvényes örökös a hagyatékból nem kap semmit az örökhagyó rendelkezése folytán (például 10 éven belüli ajándék, végrendeleti mellőzés stb.), ezért az új Ptk. szerint 1 / 3-adnyi kötelesrész igényt terjeszthet elő.

Jár-e köteles rész eltartási szerződés esetén?

Share Button

Édesapám 2016.04.06-án meghalt.2016.04.07.-én tudtam meg, hogy eltartási szerződést kötöttek Apuval 2-hónapja. A házaspár Apu gondját viselte,mi úgy tudtuk mindenért fizetett (receptkiváltásért, mosásért, mosogatásért, stb.)

Kérdésünk:jár-e nekünk köteles rész, vagy ne is pereskedjünk?

Két éven belül ha meghal az eltartott – kötelesrészt igényelhetnek az örökösök a hagyatéki eljárás során az illetékes közjegyzőnél.

Hogyan járhatok el hagyatéki ügyben másik örökös képviseletében?

Share Button

Édesanyám 2015.09.12-én elhunyt. Én és a külföldön lakó húgom örököljük az ingatlanát , mely kb. 4 millió értékű.

Milyen formában küldjön testvérem meghatalmazást Olaszországból, hogy helyette egyedül teljes körűen mindent Magyarországon el tudjak intézni?

A tulajdon 1.2-1.2 részben osztódna. Ha a testvérem nem tud részt vállalni az ügyek rendezésében,  akkor helyette kell mindent fizetnem, ami a lakással, temetéssel, és egyéb dolgokkal kapcsolatos?

Ezeket hogy tudom magamnak visszatéríteni? A lakást egyébként el szándékozzuk adni ha sikerül.

A teljes körű meghatalmazást az Olaszországban élő testvér magyar konzul előtt aláírhatja, míg Ön magyarországi ügyvéd vagy közjegyző előtt. A hagyatéki eljárásban van lehetőség más örökössel szemben, az egyik örökös által fizetett és számlával igazolt költségek elszámolására.

 

Hogyan érvényesíthetőek a hagyatéki terhek a többi örökössel szemben?

Share Button

A bátyám 2014 dec 22én elhunyt. Nőtlen volt , gyermek sem maradt utána , szüleink már nem élnek. Öten voltunk testvérek, ebből már csak a nővérem és én élünk.

A 2 elhunyt testvérem után 2 illetve 3 gyermek van. Én rendeztem és fizettem a temetés költségeit és az utána felmerülő munkákat , problémákat ketten a feleségemmel végeztük el, amit benyújtottunk a közjegyző felé , hogy kérjük a többi örökös részéről ennek megfizetését számunkra, vagy hagyatéki teherként való feltüntetését a hagyatéki végzésben.

A közjegyző azt mondta erre nem kötelezhetők az örökösök , csak amiről számla van. Lehetséges -e, hogy az elvégzett munkánk ( munkadíj , telefon díj, benzin költség stb.) költségét nem kötelesek megfizetni nekünk?

Mit lehet ilyenkor tenni, hogy kártalanítva legyünk a belefektetett munkák és költségek megtérítéséért? Elutasíthatja -e a közjegyző a beadott kérvényünket? Jogában áll- e eldönteni és megteheti-e hogy nem veszi be hagyatéki tehernek a végzésben , hogy legalább az ingatlan eladásakor kötelesek legyenek az örökösök a költségeink megfizetésére? Van -e erre megoldás bírósági eljárás mellőzése nélkül ? 

A hagyatékátadó végzést lehet öröklési vita esetén ideiglenesen meghozni,  és egyetértés esetén végleges jelleggel. Mindkettő esetében az örökösöknek biztosított a bírósági jogorvoslat .

A fellebbezés az egyedüli jogorvoslati forma, melyet ha az örökös nem merít ki, az közjegyzői határozat jogerőre emelkedik.

Hogyan történik a hagyatékátadás, és az örökség felosztása távoli örökösök között?

Share Button

A nagypapám leány testvére meghalt, a férje is, gyermekük nem volt. 5-en voltak testvérek. Örökül hagytak pénz összeget, de nem volt végrendelet. Így minden testvér örököl, de aki nem él annak gyermeke ha azok sem akkor azok gyermekei örökölnek ha jól tudom.

Viszont vannak akik nem fognak elmenni az hagyatéki tárgyalásra, nem tartják velünk semmilyen formában a kapcsolatot.Tudomást sem vesznek rólunk. Ilyenkor várnunk kell a kapcsolat felvételükre, megjelenésükre. Mi minden szükséges adatukat leadtuk. Nélkülük is lefolytatják a hagyatékit? A hátrahagyott pénz összeget milyen formában osszák el ha nem jelentkeznek? A többi örökös között osztják el?

Meddig húzódhat így az ügy? Az egyik nagynénémmel fizettük a temetést és a sírkövet és egyik örökös sem volt hajlandó ebben minket segíteni. Abból az összegből amit hátra hagytak nem igazán “érdemelnék meg” osztoznánk velük.

A hagyaték átadásából „kihagyott” törvényes örökös póthagyatéki eljárás indítására jogosult. Az eljáró közjegyző kötelessége valamennyi örökös felderítése és ebben az örökösöknek együttműködési kötelezettségük van. Ezen belül tájékoztatniuk kell a közjegyzőt általuk minden ismert örökös nevéről, lakhelyérő, tartózkodási helyéről ,hogy azok a hagyatéki tárgyalásra idézhetőek legyenek.

A hagyatékátadáson meg nem jelent, de idézett örökösök a hagyaték átadó végzésben törvényes örökösként lesznek nevesítve, azaz a hagyatéki pénz rájuk esően, arányosan nevükre átadásra kerül.

A hagyaték átadó végzést az eljáró közjegyző minden örökösnek kézbesíti, mely jogerős végzéssel az örökös az illetékes bankban a reá eső pénzt felveheti. Az igazolt temetési költséget a hagyaték szétosztása előtt a közjegyző levonásba helyezi.

Képviselhetik-e az örökösök egymást egyezségkötésnél?

Share Button

Édesapám 2013. aug-i halálát követően a húgom megkért arra, hogy a hagyatékok úgy legyenek elosztva, hogy a nevére ne kerüljön semmi, mert banki tartozásai vannak, és a bank a nevére átkerülő ingatlanokat azonnal lefoglalná.

Ezt e-mailes levélváltásaink során többször is hangsúlyozta, majd a hagyatéki tárgyalás előtt egy írásos meghatalmazással is nyomatékosította (mivel ő maga a tárgyaláson nem akart megjelenni, engem hatalmazott meg). Így is tettem, annál is inkább, mert a közjegyző is megerősítette, hogy a pénzintézetek valóban kinyomozzák, hogy valamelyik adósuknak a nevére került-e valamilyen nagyobb értékű vagyontárgy. 

Ennek ellenére, testvérem 2014 májusa környékén pert indított, hogy mégis kerüljön a nevére a hagyaték részét képező családi ház 1/2 tulajdoni hányadának fele (a másik 1/2 tulajdonrész anyám nevén van). A bíróság első fokon meg is ítélte neki ezt az örökrészt olyan indokkal, hogy a meghatalmazás ún. “színlelt megállapodás”, mivel a hagyatékok átruházása, köztük a szóban forgó ingatlan 1/4 része is csak azért történt, hogy a banktól megmentsük. 

Kérdésem: Érdemes-e fellebbezni egy ilyen ítélet ellen, és ha igen, milyen indokkal és milyen jogalappal?

Húgommal ellentétben ugyanis én nagyon nem szeretném, ha az ingatlanból bármit is lefoglalna a bank, mivel osztatlan közös tulajdonról van szó, vagyis nincs semmilyen megállapodás arról, hogy az ingatlannak mely része melyik tulajdonostárshoz (jelen állapot szerint anyámhoz vagy hozzám) tartozik! Csak a használat lett megosztva apám és anyám között még a válásuk során, 1988-ban, a tulajdon osztatlan közös maradt. Ez pedig azt jelenti, hogy bármi változás történik az ingatlannal kapcsolatosan, az valamennyi tulajdonostársat érinti, így az én ingatlanhasználatomat és életminőségemet is jelentősen befolyásolná (minden bizonnyal negatív irányban), ha a húgom felelőtlen életvitele miatt ráteszi a kezét a bank arra az osztatlan közös ingatlanra, ahol én is tulajdonostárs vagyok.

A hagyatéki eljárás ún. nemperes eljárás, melyben egyik fél a másikat nem képviselhet meghatalmazással olyan egyezségkötésnél amelyben mindketten felek. Ha a bíróság színlelt szerződésként minősítette a megállapodást az még egy ok arra, hogy a jogorvoslat iránti igény előterjesztését megfontolják.

1 / 3 oldal123