bejegyzett élettársi kapcsolat címkével jelölt bejegyzések

Örököl-e a bejegyzett élettárs?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Édesapám júniusban elhunyt. Végrendelete nincs. 2004 óta, 15 éve élt élettársi kapcsolatban, erről az élettársi kapcsolatról közjegyző előtt tett közös nyilatkozat is létezik. 

Az ingatlan, ahol éltek, azt még 1985-ben vették édesanyámék és már 1997-ben tehermentes lett. Édesanyám 2006-ban halt meg. Ennek fele részét én és a testvérem már akkor megörökölte.

A lakás másik fele pedig édesapámé volt.

Igényt tarthat -e a lakás tulajdonrészére a volt élettárs? Lehet -e így igénye, hogy arról még ráadásul hivatalos közjegyzői papírral is rendelkezik, amelyben kijelentették, hogy immár 15 éve élettársak?

Másik kérdésem viszont, hogy az élettársa még 2009-ben – azaz 5 év együttélés – után vásárolt egy ingatlant a saját nevére készpénzért. Ennek az ingatlannak a felére én és a testvérem igényt tarthat e? Ha igen, akkor mikor keletkezhet ez az igény? Most is vagy majd csak a volt élettárs halála után?

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyzett különnemű élettársi kapcsolatnak nincsenek a házassághoz hasonló jogkövetkezményei így a lakás édesapa mint örökhagyó tulajdonrészére igényt nem tarthat a túlélő  élettárs.

Az élettárs után Ön és testvére sem lehet örökös,csak élettárs közeli vagy  ennek hiányában távoli hozzátartozói.

 

Milyen feltételekkel jogosult élettárs elhunyt társa lakásában maradi élete végéig?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

2007 óta élünk élettársi kapcsolatban párommal, ez idő alatt ő vett egy házat mi saját nevén van. Közös kasszán vagyunk neki első házasságából van két gyereke. Annyi lenne a kérdésem, ha netán ő hal meg előbb és nem én, akkor én élhetek tovább ebben a házban vagy a gyerekei ki tehetnek az utcára?

A nem közjegyző előtt tett nyilatkozattal együtt élők illetve nem regisztrált élettársak között az egyedüli jó megoldás, ha az élettárs külön tulajdonát képező ingatlanra a másik élettárs javára haszonélvezeti jogot alapítanak.

Ha a haszonélvezeti jog alapítás az egész ingatlanra szól, akkor a tulajdonos élettárs elhalálozása esetén – függetlenül az öröklés beálltától – a haszonélvező élete végéig használhatja az ingatlant. Ennek hiányában ha az örökösök igénylik a nem tulajdonos élettárs az ingatlan elhagyására kötelezhető.

Milyen jogai vannak a haszonélvezőnek?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Párommal 21 éve élünk élettársi kapcsolatban. Ö özvegy, egy nagykorú gyermek édesanyja. Én elvált 2 nagykorú lányom van, a nagyobbikkal 15 éve semmilyen kapcsolatom nincs.( válásomat követően ö megtagadott ).

Egy évvel ezelőtt vásárolt ingatlanunk vásárlása párom gyermeke nevére történt, mindketten holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkezünk. Párom egyéb üzleti vállalkozásából fennálló örökölt adóssággal rendelkezik. Nekem banki hitelem van, amit közös célra használunk fel.

Kérdésem : Párom adósságához hozzá kell e járulnom,  elhalálozása esetén a rá eső tartozás terhelne -e engem?

Az általam haszonélvezeti joggal terhelt házban kit terhelnek a költségek -adott esetben a tulajdonos kényszeríthet e arra, hogy a ház eladásra kerüljön?

Általam kezdeményezhető-e az eladás egy esetleges fenntartási nehézségek miatt?

A tulajdonos beköltözhet e az ingatlanba vagy beköltöztethet e más személyt?

Abban az esetben, ha a tulajdonossal történik valami( elhalálozik ) ki örökli az ingatlant ( házas egy kiskorú gyermeke van), mi történik a haszonélvezeti jog gyakorlásával?

Általánosságban megállapítható, hogy bármilyen hosszú is lehet az élettársi jogviszony a felek között, ha ezt a jogviszonyt közjegyző előtt nem szentesítik (nem jegyeztetik be) a jogviszonyuk nem fog hasonlítani a házastársakéhoz és öröklést sem alapoz meg.

Ha az élettárs nem adóstárs, nem szereplője a kölcsönszerződésnek, a párja adósságaiért helytállni nem tartozik.

Az együttes holtig tartó haszonélvezet alapján Önöket egyforma jogok illetik meg a tulajdonossal szemben: az ingatlant birtokolhatják, használhatják, hasznait szedhetik.

Mivel a tulajdonosnál is erősebb jog illeti Önöket, ezért ha nem akarják a tulajdonos nem lakhatja az ingatlant.

Az ingatlannal kapcsolatos közterhekért első körben a haszonélvezőket, míg végső soron az ingatlant, illetve, annak tulajdonosát terheli helytállási kötelezettség.

A tulajdonos haszonélvezeti jogukkal terhelten az ingatlant eladhatja ugyan, de ritka az ilyen befektetési vásárlási jogügylet.

Fontos tudni, hogy a haszonélvezőknek az ilyen fajta adásvételi szerződést alá sem kell írniuk. A haszonélvező az ingatlan eladását nem kivitelezheti. A tulajdonos az ingatlant csak úgy terhelheti banki hitellel, ha a kölcsönszerződést a haszonélvezők is aláírják.

Hogyan szüntethető meg a bejegyzett élettársi kapcsolat?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlannak én vagyok a 4/8-ad részben a tulajdonosa, a volt páromnak 3/8-ad arányban haszonélvezete van.

Ugyanerre az ingatlanra tisztán is van 1/8-ad részem, ezen részére az ingatlannak nincs haszonélvezet bejegyezve. Erre a részre OTP hitelt fizetek én, a volt párom nem volt adóstárs.Sajnos a volt párom új párt vitt az ingatlanba. Nekem kulcsom sincs a házhoz, bemenni nem tudok.

Megegyeztünk, hogy a hitellel terhelt 1/8-ad részre többlet használati díjat fizet.

Kérdésem:  Mivel közjegyző előtt bejegyzett élettársi viszonyban álltunk (amiről úgy tudom egyenértékű a házastársi viszonnyal), a volt párom halála esetén én rendelkezem-e az ingatlanról vagy pedig az új párja?

A bejegyzett élettársi viszonyt megszüntetéséhez mindkettőnk beleegyezése szükséges?

Köthet úgy új élettársi kapcsolatot vagy köthet házasságot az én beleegyezésem nélkül?

Bejegyzett élettársak közös vagyonára a családjogi szabályokat kell alkalmazni, mely azt jelenti, hogy a házasság megkötésével/élettársak bejegyzésével a házastársak/élettársak között a házassági/élettársi életközösség idejére házastársi/élettársi vagyonközösség keletkezik.

A bejegyzett élettársak öröklésére is a házastársak öröklésére vonatkozó szabályok irányadóak.

A bejegyzett élettársak esetében meg kell különböztetni :

a./ az azonos nemű pároknak az anyakönyvvezető előtt kötött /bejegyzett élettársi kapcsolatát és a b./ mind azonos, mind különnemű pároknak biztosított közjegyző előtti Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való felvétel intézményét.

ad. a/ a kérdezőnek – feltételezve az első esetkört – fontos tudnia , hogy a bejegyzett élettársi jogviszony megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal is lehetséges ,mely esetben a követendő eljárás a 2008. évi XLV. törvény 36/F. §. (5) bek alapján : „ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti.”

ad.b/ a második estekörben viszont az megszüntetés a következők szerint zajlik: a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik és valamennyi felmerülő vagyonmegosztási kérdésben a felek közjegyzői okiratba foglaltan, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.

Az egyezségre vonatkozó közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.

A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül személyesen meghallgatja a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell az eljárás lefolytatásának előfeltételeiről és csatolni kell a kérelemhez a vagyonmegosztásra vonatkozó megállapodásukat is.

Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.

Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.

A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú.

A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.

A kérdező a kérdésében ugyan a „közjegyző előtti bejegyzett élettársi viszonyról” szólt ,de feltételezve hogy az anyakönyvvezető előtt kötöttre kérdezett –a teljesség igényével – válaszomat mindkét formára kiterjesztette. Mindkét formára elmondható, hogy ilyen tartalmú új jogviszony csak a korábbi megszüntetését követően hozható létre.

Tanúkkal leigazolva hivatalossá tehető-e a több mint 20 éves élettársi kapcsolat?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

A párommal 24 évet éltem nem bejegyzett élettársi kapcsolatban.Ő nemrég meghalt.Gyermekünk nincs. Kérdésem:Utólag 2 tanúval hivatalossá lehet-e tenni a kapcsolatot?

A bejegyzett élettársi jogviszony érvényes létrejöttéhez nem elég a 2 tanú általi elismerése annak, hogy az élettársi jogviszony fennállt.

Fontos tudni  hogy,  2009. év január 1. napja óta az élettársaknak lehetőségük van kérelmezni a közjegyzők által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ENYER) történő felvételüket.

A fő különbség a közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozat és élettársi nyilvántartásba történő regisztrálás között az, hogy az ENYER a regisztrálás napjától folyamatosan és közhitelesen tanúsítja az élettársi kapcsolat fennállását, a közjegyzői okiratban viszont a felek nyilatkozhatnak arról is, hogy egy korábbi időpont óta áll fenn közöttük az élettársa kapcsolat. Az ilyen bejegyzéshez szükséges nyilatkozat kizárólag személyesen tehető.

 

Mikor örököl az élettárs?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

Édesapám két hete hunyt el. A törvényes örökös én vagyok annak ellenére, hogy szüleim 5 éve elváltak.

Apámnak volt egy élettársi kapcsolata. Ilyen esetben az élettárs mire tarthat igényt, illetve mit örököl?

Ha esetleg bejegyzett élettársként voltak bejegyezve, akkor mi a helyzet? Ingatlan, autó, betétkönyv és személyes ingóságok milyen arányban illetnek meg engem, illetve az élettársat?

Ha egy élettársi kapcsolat a közjegyzők által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába be van jegyezve vagy az élettársi jogviszony közjegyző előtt van elismerve, akkor ez az élettársi közösség a házastársi közösséggel azonos megítélésűvé válik.

Ha egyik nyilvántartásba sincs bejegyezve az élettársi kapcsolat, akkor a jogviszonyra  polgári jogi szabályok az irányadóak. Míg az első  esetben az öröklés szabályai az élettársakra is irányadóak, az utóbbi esetben az élettársak nem lehetnek egymás örökösei.

 

 

Élettársi közös vagyon-külön vagyon

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

A segítségét szeretném kérni. 15 évig éltem nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Kapcsolatunk első évében a szüleimnél valamint albérletben laktunk. Vidékről felkötöztünk Pestre. A szüleim utánunk jöttek Pestre és vettek egy lakást, ami az én nevemre lett íratva, mint egyedüli tulajdonos és még haszonélvező sem lett bejegyezve.

 A volt párommal az albérletből, és a szüleimmel ebben az ingatlanban éltünk 7 évig együtt. Ez alatt a 7 év alatt a szüleim fizették a rezsit. Miután a szüleim elköltöztek, utána közösen fizettük a lakás rezsijét és a megélhetésünket, közös kasszán voltunk. 2010-ben felújítottuk a lakást. A felújításra kölcsönt vettünk fel, amit a mai napig is fizetünk. Született egy kisfiunk.

2012 októberében a gyermek apja úgy döntött,hogy kilép ebből a kapcsolatból .

A közösen élt idő alatt egy csomó adósságot halmoztunk fel és vettünk egy autót, ami a munkaeszköze. A kérdésem az lenne,hogy mi illeti meg a volt páromat?

A lakáshoz mennyi köze, illetve joga van? Én úgy tudom, hogy a tartozások felét, a lakás berendezésének a felét kell Vele megosztanom és a lakás egyedül az én vagyontárgyam. Szeretném ezt minél hamarabb lerendezni Vele, békés megegyezéssel. Szeretnék tisztán látni,ezért is fordulok Önhöz.

 A Ptk. szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony.

 Így a lakás az Ön 1 / 1-ed tulajdonát képezi.

Ha az Ön kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon jelentős értéknövekményt eredményező beruházást végeztek (például a meglévő felépítmény alapterületének bővítésével, új lakószoba kialakításával… stb) – közös tulajdon jön létre élettársával.

De jelentős értéknövekményt nem eredményező beruházás, mint a felújítás (pl. festés, mázolás.. stb)  általában csak elszámolási tétel az élettárssal – ingatlanban  közös tulajdont nem keletkeztet.

Az Ön által említett 15 évi együttélés után is meglévő élettársi kapcsolatba bevitt dolgok (pl. bútor, műszaki cikk… stb.) megőrzik különvagyoni jellegüket. A közös tartozásuk megfizetése közös kötelességük.