illetékmentesség címkével jelölt bejegyzések

Illetékmentes-e a családon belüli adásvétel?

Share Button

Lányom és én a férjemmel fele-fele arányban vagyunk tulajdonosai és mi egyben haszonélvezői is egy családi háznak. Szeretnénk kisebb lakást vásárolni magunknak, ezért lányunk felajánlotta, hogy megvásárolja tőlünk az ingatlan fele részét.

Kérdésem az, hogy az ingatlan vétele után kell e  a lányomnak illetéket fizetnie?

Egyenes ági rokonok között nemcsak az ajándékozás hanem az adásvétel is illetékmentesen történik. Ezért Lányuk nem fizet vagyonszerzési illetéket.

Hogyan íratható át az örökség az örökösről annak unokahúgaira?

Share Button

Édesapánk 2015 októberében elhunyt, húgommal együtt öröklünk tőle egy fel házat ketten meg némi pénzt. Szeretnénk az örökségünkről lemondani az én két lányom javára. Az egyik lányom 18 a másik csak 5. Hogyan tudnánk ezt megtenni?

A kívánt eredmény eléréséhez javaslom, hogy testvérével osztályos egyezség keretében / vagy ajándékozással a hagyatéki eljárásban rendelkezzenek úgy, hogy Ön lesz az egyedüli örökös. Ezt követően illetékmentesen ajándékozza két gyermeke javára a teljes örökséget.

 

Hogyan vehető igénybe családon belül illetékkedvezmény, a szülő ingatlan eladása után?

Share Button

A fiunk és családja jelenleg a mi (feleségemmel 1/2 – 1/2 arányban) közös tulajdonú lakásban lakik, de vásárolna egy nagyobbat, amely 1/2 – 1/2 arányban a feleségével lesz közös tulajdon.

Az új lakás árában a jelenlegi lakás eladásából befolyó vételár kb. 50% lesz. Tudomásunk szerint akkor, ha a tulajdonunkban lévő ingatlan eladásának árát a fiunk új lakóingatlanjának megvásárlására fordítjuk, akkor ez a része illetékmentes.

Igaz-e a fentiekre az illetékmentesség? – Mit kell tennünk ennek érvényesítése érdekében? – Mit kell belefoglalni az új ingatlan megvásárlására, illetve a jelenlegi ingatlan eladására vonatkozó szerződésekbe?

Az egy éven belül érvényesíthető un. cserét pótló vétel illetékkedvezmény szabályainak legfontosabb feltétele, hogy aki elad és aki vásárol az ugyanazon személy legyen.

A fia vétele nem eredményez illetékkedvezményt az Ön eladása beszámításával. Azt lehet tenni, hogy Ön eladó és vevő, majd a fiára ajándékoz. Az adásvételnél Önt megilleti az illetékkedvezmény, az ajándékozásnál a fiút megilleti az illeték mentesség.

Fontos kiemelni, hogy ez a konstrukció 2 db szerződést feltételez.

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösök öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Egy éven belüli eladás esetén van-e szja- ill. illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

Egy éve vásároltam a házat, a saját gyerekemtől, 3200000ft-ért. Most adtam el szintén 3200000ft-ért.

Kérdésem: – Kell-e adót, ill. illetéket fizetnem utána?

Ha egy éven belül, szintén lakóingatlant vásárolok, pl. 2000000ft értékben, mennyi adót, illetve illetéket kell fizetnem utána, ha kell?

Ugyanez a kérdésem lenne, csak ha nyaraló ingatlant (tehát nem lakóingatlant) veszek, akkor milyen adó, ill. illetéket kell fizessek? Tehát lényeges, hogy ha kevesebbért vásárolok ingatlant, úgy lakóingatlant, mint nyaralót, milyen illeték, ill. adó kötelezettségeim vannak, ezzel kapcsolatosan?

Feltételezve, hogy a fiától való vásárlás után leilletékelt, az ugyanolyan áron történt eladása (32 Mft) nem adó köteles, mert nem keletkezett jövedelme az értékesítésből.

Ha egy éven belül újabb lakóingatlant vásárol, amelynek vételára alacsonyabb az eladott lakóingatlanénál nem kell 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.

Az illetékkedvezmény csak lakóingatlanokra vonatkozik, üdülőingatlan esetében nem érvényesíthető.

 

Mikor lépett életbe az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentességéről szóló törvény?

Share Button

Pontosan mikor lépett életbe az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentességéről szóló törvénymódosítás?

Ezt megelőzően ajándékozási szerződések megléte esetén is fennállt a bejelentés- és illetékfizetési kötelezettség az adóhatóság felé?

Az illetékbefizetésről szóló bizonylatokat mennyi ideig kell megőrizni? És egy utolsó kérdés: a banki átutalással érkező ajándék-pénz esetén az átutalás közleményében fel kell tüntetni az ajándékozás tényét?

2013 január 1. kikerült az illetékmentes ajándékozás és öröklés köréből a takarékbetét szerzése, beleértve a korábbi szabályozás szerint ebbe a fogalomkörbe tartozó bankszámlák közötti átutalás útján történő ingyenes szerzést is.

A módosító törvény indokolása szerint azért nem indokolt fenntartani az illetékmentességet, mert ezek a jogügyletek többségükben egyenes ági rokonok között realizálódnak, akik között egyébként is illetékmentes az ajándékozás.

2013. január 01-óta él az a jogszabályi rendelkezés is , mely szerint a családon belül egyenes ágon történő ajándékozás és egyéb vagyonmozgás, mint pl. adásvételi szerződés, eltartási szerződés után nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.

Az ajándékozási szerződés NAV felé történő bejelentését, mindig az okiratot szerkesztő ügyvéd végzi. Ő íratja alá a szerző féllel az adó bejelentési nyomtatványt, melyet megküld a szerződéssel együtt az illetékes földhivatalnak. A földhivatal tovább küldi a NAV-nak. Ha a NAV-nak illetéket kell kiszabnia, erről határozatot hoz, ha nem kell kiszabnia, ennek tényét az ügyiraton feljegyzi.

Az adóhatósági eljárásokban is 5 év az elévülés, ezért  a bizonylatok javasolt megőrzési ideje 5 + 1 év.

Ha olyan jellegű banki átutalást tesz valaki, melynek jogi alapja később elbírálás tárgya lehet, mindig javasolt a jogcím feltüntetése, így pl. ajándékpénz küldése esetén az ajándékozás közleményben rögzítése.

Érvényes -e az illetékmentesség közeli hozzátartozók közötti készpénz ajándékozásra is?

Share Button

A mai napig érvényben van a közeli hozzátartozók közötti készpénz ajándékozásának illatékmentessége és van -e összeg határ?/ anya-gyermek közötti készpénz ajándékozásra gondolok/

A közeli hozzátartozók közötti vagyonmozgás illetékmentes. Ez nem csak a készpénz ajándékozásra – mint ingó ajándékozásra – vonatkozik, hanem az ingatlanok ajándékozására is, sőt közeli hozzátartozók között ingatlanok adásvételére is.

Elajándékozható-e tartozásokkal terhelt ingatlan?

Share Button

Egy barátom szüleivel és a testvéreivel él egy lakásban. A lakás tulajdonjoga az övé, az anyjáé és a három testvéréé. A családból egyedül ő és az apja dolgozik, így nem tudják fizetni a számlákat, tartozásokat halmoznak fel.

A barátomnak elege van abból, hogy ő tartja el az egész családját, és minden adósságot, amit leginkább a szülei halmoznak fel egyedül neki kell kifizetnie, mert őt veszik elő, mivel az apjának nincs tulajdonrésze, így ő az egyetlen kereső a tulajdonosok között. Hiába van ötük nevén a lakás, és így a tartozás is, pénzt csak tőle tudnak elvenni, csak rajta tudják behajtani a tartozásokat.

Szeretne kiszállni, elköltözni és megszabadulni ezektől a terhektől, hogy csak azért kelljen fizetnie és felelnie, amit ő csinál, ne az egész családjának terheit nyögje.

Le szeretne mondani a tulajdonjogáról, a részét odaajándékozná valamelyik szülőjének, hogy ezentúl ne őrajta csattanjon az ostor mindenért.

Ha valamelyik szülőjének adja a részét, akkor egyenes ági rokonság miatt illetékmentes az ajándékozás? Megteheti ezt, ha tartozás van a házon? Ha igen, hogyan kell eljárnia, kit kell felkeresnie?

Közeli hozzátartozók között illetékmentesen lehet ajándékozni ingatlant vagy ingatlan tulajdoni hányadot.

Ha az ajándékozás tárgyát képező ingatlan részt banki teher vagy végrehajtás, jelzálogjog terheli, az ajándékozás csak ezen terhek jogosultjai hozzájárulása mellett történhet.

Jelzálog jog esetén azért, mert a jelzálog jog szerződést is módosítani kell.

Végrehajtás esetén azért, mert a végrehajtónak / végrehajtást kérőnek ezen eljárást meg kell szüntetnie, elidegenítési és terhelési tilalom esetén pedig azért, mert ezen tilalom jogosultjai közreműködése nélkül a megkötött szerződés érvénytelen, ugyanis az ajándékozási szerződéskötést megelőző hatállyal az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan nyilvántartásból törölni kell.

 

Hogyan zajlik a gondnokolt személy részére történő ajándékozás?

Share Button

Unokámnak (17 éves elmúlt, születése óta bírósági határozat alapján gyámságom alatt van) szeretném átíratni lakásunkat, amiben ketten élünk.

Rokkantnyugdíjas lévén igen csekély jövedelemmel rendelkezem, ezért szeretném megkérdezni, milyen formáját kellene választanom az átíratásnak ahhoz, hogy ne kelljen átírási illetéket fizetnem?

Egyenes ági hozzátartozók között – mint pl. nagyszülő-unoka – az ajándékozás illetékmentesen történik.

Mivel Ön egyben a megajándékozott gyámja is, ezért javaslom, hogy az illetékes gyámhivatallal konzultájon az ajándékozási szerződés aláírása előtt.

Hogyan adható el a szóban testvérnek ajándékozott ingatlan, ha az korábban nem került a megajándékozott nevére?

Share Button

Szüleink halála után a testvéremmel együtt 50-50%-ban örököltük a szülői házat, amit a hagyatéki határozatban a bíróság 3 millió Ft-ra állapított meg.

A hagyatéki tárgyalás után kb. két évvel testvérem szóban lemondott a javamra az ingatlanról. Én az ingatlan felét 1,5millió Ft-ot kifizettem neki.Szerződést a mai napig nem írtunk a lemondásról és a kifizetésről sem.

Én az ingatlant szeretném eladni.Utólag lehetséges -e a lemondásról és a kifizetés tényéről szerződést írni? Hogyan tudom értékesíteni az ingatlant?

Közeli hozzátartozók között az ingatlan adásvétel illetékmentes. Ebből a szempontból a testvér közeli hozzátartozónak minősül. A testvérnek való ingatlan ajándékozás is illetékmentes.

A kérdéses ingatlan eladását két lépcsőben is megoldhatják: a testvér utólag eladja vagy elajándékozza Önnek az ingatlan felét és ezt követően Ön az ingatlan egészét értékesítheti saját jogán.

Egy lépésben egy szerződésben is történhet az ügylet, ha mindketten eladóként szerepelnek az adásvételi szerződésben , de a testvér az Őt illeti vételárat Önre engedményezi.

5 / 13 oldal« Első...34567...10...Utolsó »