illetékmentesség címkével jelölt bejegyzések

Szülő és nagynéni ajándékozhat-e termőföldet saját gyermekre ill. unokaöccsre?

Share Button

Édesanyám illetve testvére rendelkezik (rét és szántó területtel. Sajnos idős koruk és a tájékoztatás hiánya miatt a tavalyi évben aláírtak egy előnytelen földhaszonbérleti szerződést. Mindkettőjük külön-külön rendelkezik 30 Hektár Rét illetve 24 Hektár szántóterülettel. A haszonbérlő éves szinten ezért 45 kg őszi búzát biztosít haszonbér fejében. Sajnos mivel utólag értesültem így szeretném ezt az előnytelen szerződést hatályon kívül helyeztetni. Illetve megoldást találni a méltatlan helyzetre!!

Kérdésem az lenne, hogy ha Édesanyám és Testvére ajándékozási szerződés útján elajándékozná részemre a szántó illetve rét területüket úgy új tulajdonosként eladhatom-e a határozott időtartamú haszonbérleti szerződés mellett a területeket természetesen értesítve a haszonbérlőt elővásárlási jogáról (amennyiben a jog szerint van lehetősége)?

Továbbá az ajándékozás után kell-e illetéket fizetnem? Az ajándékozási szerződést kell-e ellenjegyeztetni ügyvéddel vagy közjegyzővel?

Édesanya Önnek ajándékozhatja a földét haszonbérlettel terhelve. Az ajándékozási szerződést nem kell kifüggeszteni, jóváhagyatni, nincs elővásárlási joggyakorlás sem.

Önnek ajándékozási illetéket sem kell fizetnie. Ha tulajdonosa lesz a földnek, azt eladhatja haszon bérlővel együtt. Mindkét szerződést ügyvéd vagy közjegyző előtt kell aláírni.

Édesanya testvérének földjét Ön csak akkor veheti meg, ha földművesként regisztrálva van és csak adásvételi szerződéssel.

Van-e adófizetési kötelezettség Szlovákiában eladott termőföld haza utalása esetén?

Share Button

Hosszú idő után derült ki, hogy Szlovákiában, az 1946-ban áttelepített és 1961-ben elhunyt nagyapám után termőföldet örököltem. A hagyatéki eljárást a szlovák hatóságok lefolytatták, mely után a földet el kívánom adni. A vételár ott illetékmentes.

Kérdésem az, hogy a hazautalt összeg után itthon van-e adó ill. illetékfizetési kötelezettségem ? Amennyiben nincs, szükséges bejelentenem a NAV felé ?

Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én íródott alá az  1996. évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Minden országban – amelyekben Magyarország ilyen egyezményt aláírt – a már leadózott jogügyletek után nem kell Magyarországon ismételten adózni. Így ha Szlovákiában Ön illetékmentességet élvezett  a szerzéskor és adómentességet élvez az eladáskor, Önnek semmilyen adó és illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik Magyarországon, de ideértve azt is, hogy nem kell a NAV felé sem bejelentést tennie.

Hogyan adhatom át hitellel terhelt ingatlanomat fiamnak?

Share Button

2003-ban vásároltam köztisztviselői kölcsönnel lakást, a hitel így természetesen az én nevemen van, viszont a fiam lakik benne, ő fizeti a hitelt a kezdettől fogva.

A kérdésem az lenne, milyen módon tudnám átadni neki (ajándékozás, egyéb..) illetékmentesen, vagy egy kedvező más megoldással?

Neki így lenne lehetősége a hitel fizetéséhez kedvezményt igénybe venni, én nyugdíjas vagyok.

Közeli hozzátartozók közötti ingatlan ajándékozás valóban illetékmentes. Ehhez csupán egy ajándékozási szerződés szükséges,melyet a kölcsönt folyósító bank is tudomásul vesz.

A tudomásul vétel a kölcsönszerződés módosítását is maga után vonja. Ezért javaslom, hogy mielőbb vegyék fel a bankkal a kapcsolatot az elvi hozzájárulása megadása ügyében.

 

Vonatkozik-e az illetékmentesség gyermek ingatlanán anya javára történő haszonélvezet alapítására is?

Share Button

Férjemmel 1978-ban ingatlant vásároltunk. 1991-ben elváltunk.1993-ban meghalt. Az ingatlant fele-fele arányban közös gyermekünk és én örököltem.

A hagyatéki tárgyaláson, hogy mentesítsem gyermekemet az akkor még érvényben lévő illeték megfizetése alól halálom esetén, lemondtam javára a fele részemről, és haszonélvezeti jogra sem tartottam igényt.

A jelenlegi házas ingatlanra 2005-ben fiam nevére felvett hitelt én fizettem ez év júniusáig, mikor is ténylegesen is nyugdíjas lettem. Most is besegítek, 68 éves vagyok, de a biztonságérzetem megingott.

Szeretném visszaállítani legalább a haszonélvezeti jogot, és ha illetékmentesen lehetőség van, a tulajdon jogot is.

Fiam nem tiltakozik elképzeléseim ellen, csak a költségek miatt aggódik. A hitel még 11 évig fennáll. Megtakarított pénzünk nincs. Amink volt mindent az ingatlanba fektettünk.

Kérdésem : az illetékmenetesség megillet-e mind két esetben?

Ma Magyarországon a családon belüli vagyonátruházás minden tekintetben preferált. Ez azt jelenti, hogy illetékmentesen egyenes ági közeli hozzátartozók adásvételt köthetnek, ajándékozhatnak és haszonélvezeti jogot alapíthatnak. Az ügyvédi díjon felül csupán 6.600.- Ft illetéket kell fizetni a földhivatali eljárásért.

Fontos tudni, hogy ha az ingatlant banki hitel terheli a fentiekben leírt ajándékozás/haszonélvezet alapítás csak a bank hozzájárulása mellett történhet.

Illetékmentes-e a családon belüli adásvétel?

Share Button

Lányom és én a férjemmel fele-fele arányban vagyunk tulajdonosai és mi egyben haszonélvezői is egy családi háznak. Szeretnénk kisebb lakást vásárolni magunknak, ezért lányunk felajánlotta, hogy megvásárolja tőlünk az ingatlan fele részét.

Kérdésem az, hogy az ingatlan vétele után kell e  a lányomnak illetéket fizetnie?

Egyenes ági rokonok között nemcsak az ajándékozás hanem az adásvétel is illetékmentesen történik. Ezért Lányuk nem fizet vagyonszerzési illetéket.

Hogyan íratható át az örökség az örökösről annak unokahúgaira?

Share Button

Édesapánk 2015 októberében elhunyt, húgommal együtt öröklünk tőle egy fel házat ketten meg némi pénzt. Szeretnénk az örökségünkről lemondani az én két lányom javára. Az egyik lányom 18 a másik csak 5. Hogyan tudnánk ezt megtenni?

A kívánt eredmény eléréséhez javaslom, hogy testvérével osztályos egyezség keretében / vagy ajándékozással a hagyatéki eljárásban rendelkezzenek úgy, hogy Ön lesz az egyedüli örökös. Ezt követően illetékmentesen ajándékozza két gyermeke javára a teljes örökséget.

 

Hogyan vehető igénybe családon belül illetékkedvezmény, a szülő ingatlan eladása után?

Share Button

A fiunk és családja jelenleg a mi (feleségemmel 1/2 – 1/2 arányban) közös tulajdonú lakásban lakik, de vásárolna egy nagyobbat, amely 1/2 – 1/2 arányban a feleségével lesz közös tulajdon.

Az új lakás árában a jelenlegi lakás eladásából befolyó vételár kb. 50% lesz. Tudomásunk szerint akkor, ha a tulajdonunkban lévő ingatlan eladásának árát a fiunk új lakóingatlanjának megvásárlására fordítjuk, akkor ez a része illetékmentes.

Igaz-e a fentiekre az illetékmentesség? – Mit kell tennünk ennek érvényesítése érdekében? – Mit kell belefoglalni az új ingatlan megvásárlására, illetve a jelenlegi ingatlan eladására vonatkozó szerződésekbe?

Az egy éven belül érvényesíthető un. cserét pótló vétel illetékkedvezmény szabályainak legfontosabb feltétele, hogy aki elad és aki vásárol az ugyanazon személy legyen.

A fia vétele nem eredményez illetékkedvezményt az Ön eladása beszámításával. Azt lehet tenni, hogy Ön eladó és vevő, majd a fiára ajándékoz. Az adásvételnél Önt megilleti az illetékkedvezmény, az ajándékozásnál a fiút megilleti az illeték mentesség.

Fontos kiemelni, hogy ez a konstrukció 2 db szerződést feltételez.

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösök öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Egy éven belüli eladás esetén van-e szja- ill. illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

Egy éve vásároltam a házat, a saját gyerekemtől, 3200000ft-ért. Most adtam el szintén 3200000ft-ért.

Kérdésem: – Kell-e adót, ill. illetéket fizetnem utána?

Ha egy éven belül, szintén lakóingatlant vásárolok, pl. 2000000ft értékben, mennyi adót, illetve illetéket kell fizetnem utána, ha kell?

Ugyanez a kérdésem lenne, csak ha nyaraló ingatlant (tehát nem lakóingatlant) veszek, akkor milyen adó, ill. illetéket kell fizessek? Tehát lényeges, hogy ha kevesebbért vásárolok ingatlant, úgy lakóingatlant, mint nyaralót, milyen illeték, ill. adó kötelezettségeim vannak, ezzel kapcsolatosan?

Feltételezve, hogy a fiától való vásárlás után leilletékelt, az ugyanolyan áron történt eladása (32 Mft) nem adó köteles, mert nem keletkezett jövedelme az értékesítésből.

Ha egy éven belül újabb lakóingatlant vásárol, amelynek vételára alacsonyabb az eladott lakóingatlanénál nem kell 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.

Az illetékkedvezmény csak lakóingatlanokra vonatkozik, üdülőingatlan esetében nem érvényesíthető.

 

Mikor lépett életbe az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentességéről szóló törvény?

Share Button

Pontosan mikor lépett életbe az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentességéről szóló törvénymódosítás?

Ezt megelőzően ajándékozási szerződések megléte esetén is fennállt a bejelentés- és illetékfizetési kötelezettség az adóhatóság felé?

Az illetékbefizetésről szóló bizonylatokat mennyi ideig kell megőrizni? És egy utolsó kérdés: a banki átutalással érkező ajándék-pénz esetén az átutalás közleményében fel kell tüntetni az ajándékozás tényét?

2013 január 1. kikerült az illetékmentes ajándékozás és öröklés köréből a takarékbetét szerzése, beleértve a korábbi szabályozás szerint ebbe a fogalomkörbe tartozó bankszámlák közötti átutalás útján történő ingyenes szerzést is.

A módosító törvény indokolása szerint azért nem indokolt fenntartani az illetékmentességet, mert ezek a jogügyletek többségükben egyenes ági rokonok között realizálódnak, akik között egyébként is illetékmentes az ajándékozás.

2013. január 01-óta él az a jogszabályi rendelkezés is , mely szerint a családon belül egyenes ágon történő ajándékozás és egyéb vagyonmozgás, mint pl. adásvételi szerződés, eltartási szerződés után nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.

Az ajándékozási szerződés NAV felé történő bejelentését, mindig az okiratot szerkesztő ügyvéd végzi. Ő íratja alá a szerző féllel az adó bejelentési nyomtatványt, melyet megküld a szerződéssel együtt az illetékes földhivatalnak. A földhivatal tovább küldi a NAV-nak. Ha a NAV-nak illetéket kell kiszabnia, erről határozatot hoz, ha nem kell kiszabnia, ennek tényét az ügyiraton feljegyzi.

Az adóhatósági eljárásokban is 5 év az elévülés, ezért  a bizonylatok javasolt megőrzési ideje 5 + 1 év.

Ha olyan jellegű banki átutalást tesz valaki, melynek jogi alapja később elbírálás tárgya lehet, mindig javasolt a jogcím feltüntetése, így pl. ajándékpénz küldése esetén az ajándékozás közleményben rögzítése.

5 / 13 oldal« Első...34567...10...Utolsó »