Vissza az előző oldalra

Illetékmentesség

Illetékköteles-e a nagyszülőtől történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Nagymamámtól vásárolnék meg 2 ingatlant. A kérdésem az, hogy ilyen esetben is él a 4%-os vagyonszerzési illeték, vagy illetékmentes, mint az öröklés?

Köszönöm megkeresését. Az illetéktörvény alábbi szabálya megengedi, hogy egyenesági rokonok egymás közötti ingatlan adásvétele után a Vevőnek ne kelljen 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.

§ (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  1. z)a vagyonszerzés, ha
  2. za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

A nagymama és unoka között vér szerinti, egyenesági rokonság áll fenn.

Mi az egyenes ági öröklés illetékmentességének határa?

Share Button

1 fiam és 2 unokám van. Mindent ők örökölnek. Első helyen a fiam, az ó idő előtti elhalálozása esetén az unokáim egyenlő részben.

Mentesek lesznek-e illetékfizetésétől pénz öröksége esetén,vagy van-e az örökölt összegnek felső korlátja, ami felett az egyenesági öröklés ellenére is kell illetéket fizetni? – Ha a pénzen kívül festményt, antik tárgyakat és ingatlant is örökölnek, van-e és mekkora az örökség illetékmentes felső korlátja? – Külön számít-e a tételek értéke az illetékmentesség szempontjából, vagy az összegük számít-e?

Egyenesági öröklés esetén nem kell öröklési illetéket fizetnie, sem a leszármazónak, sem az unokának. A korábbi 20 M Ft-os felső érték ugyanis eltörlésre került. Így értékhatár nélkül illetékmentes az egyenesági öröklés.

Illetékköteles-e a pénz ajándékozása?

Share Button

Apukám ajándékozna a nővéremnek egy millió forintot, de a nővérem nem apukám vér szerinti lánya -csak ő nevelte 3 hónapos kora óta, sajátjaként szereti,- így hát kell-e adót fizetnie utána?

Pénz ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha a 150 000 forintot meghaladó összegű.

Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék [Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont].

Mivel  a feltett kérdés nem egyenes ágú rokonok közötti ajándékozásra utal, ezért a megajándékozottnak 18 % mértékű ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége keletkezik.

Gyermek számlájára utalt szülőt illető vételárat gyermek felhasználhatja -e ajándékozási szerződés nélkül?

Share Button

Édesapám és én is 1/4 tulajdoni hányaddal rendelkeztünk egy ingatlanon, mely értékesítésre került.

Az adásvételi szerződésben, mivel édesapám nem rendelkezik bankszámlával, az én bankszámlámon került megjelölésére, ahova elutalta vevő a 2*1/4-ed utáni vételárat.

Mivel édesapám nekem szánta az 1/4-e után járó pénzt én azt szabadon felhasználhatom vagy kell-e valamiféle hivatalos irat erről (pl. ajándékozási szerződés)?

Szja köteles -e a 15 évvel ezelőtt vett lakás eladása, ha van jövedelem?

Share Button

A lányom 15 éve vett egy lakást 12 millióért, 15 év idő után eladta 20 millió ért. Milyen illetékre köteles? A nyereség 8 millió, de közben elmúlt 15 év.

Ingatlan eladásából származó jövedelem nem adóköteles, ha az ingatlan szerzése óta 5 év eltelt az eladásáig.

Fontos kiemelni, hogy minden ingatlanra vonatkozik a szabály, így nemcsak a lakóingatlanokra, hanem üdülőre, garázsra, telekre, stb.

Mi a telekvásárlás illetékmentességének feltétele?

Share Button

Magyarországi telek vásárlása esetén mennyi idő a beépítési kötelezettség? Mely telkekre érvényes? Mikortól lép érvénybe a kötelezettség? Településenként változik, vagy létezik egy általános szabály?

Belterületi építési telek vásárlása esetén a vételár 4 %-a vagyonszerzési illetéket kell fizetnie  vevőnek.

Nem kell illetéket fizetnie, ha vállalja, hogy a telket az adásvételi szerződés aláírása napjától számított 4 éven belül lakóházzal beépíti. A vállalást a szerződésben és az adóhivatalhoz kitöltendő nyomtatványban lehet megtennie.

Milyen illetékszabályok vonatkoznak az egyenes ági hozzátartozónak történő ajándékozásra?

Share Button

Édesapám 1/1 arányban örökölt ingatlant a szülei után, 2015-ben, amikor azok elhunytak. Ezt követően 2017-ben az ingatlant értékesítette, 21 Millió forintért, majd 2018-ban vett egy ingatlant 15,5 millió Forintért, 1/1 arányban a saját nevére. Mindezek során a vonatkozó adó- és illetékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Amennyiben 2019-ben megvásárolom az utóbb vásárolt ingatlant, de kevesebb összegért, mint amennyiért ő megvásárolta (15,5 alatti áron), akkor édesapámnak keletkezik-e újfent adófizetési vagy más kötelezettsége?

Nekem illetékmentességet kell kérnem, mert egyenes ági rokontól vásárolok, de édesapámnak keletkezik-e és ha igen mekkora adófizetési kötelezettsége?

Ha a vételárat ő továbbadja a lányának, ott, abban az ügyletben az illetékmentességet figyelembe véve, de keletkezik-e és ha igen, mekkora adókötelezettsége a lányának ?

Ha eladó édesapa ugyanannyiért ad el a fiának, mint amennyiért vásárolt, eladónak nincs adófizetési kötelezettsége, vevőnek nincs illetékfizetése.

Ha a következő jogügyletben édesapa lánya  harmadik személytől vásárol ingatlant (nem közeli hozzátartozótól) 4 % vagyonszerzési illetéket fizet. Kivéve, ha a lánynak 3 éven belül volt lakóingatlan eladása, vagy 35 év alatti első lakás szerző.

 

Illetékmentes-e a szülő gyermek közötti ajándékozás, ha az ajándék tárgya iroda?

Share Button

Gyermekem tulajdoni hányadot örökölt édesapja után, mely ingatlan a tulajdoni lap szerint „iroda” megjelölésű. Ezt a tulajdoni hányadot szeretnénk az én (szülő) nevemre ajándékozás címén átíratni. Ebben az esetben is igényelhető az illetékmentesség? Ha igen az Itv-ben mely szakasz vonatkozik erre?

Az Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;

 

Eladott lakás árából vásárolt olcsóbb lakás után van-e illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

10 éve vásárolt lakásomat 33 M Ft-ért eladom, magamnak 1 éven belül 21 M F-ért házat vásárolok, 25 éves lányomnak első lakásként 18,5 M Ft-ért 1,5 szobás panellakást, az én haszonélvezeti jogommal terhelten. (a hiányzó összegre banki kölcsönt veszünk fel).

Kérdéseim: 1. igaz-e, hogy én nem fizetek vagyonszerzési illetéket?

2. gyermekemnek kell-e illetéket fizetni a 18,5 Ft-ért vásárolt haszonélvezeti jogommal terhelt lakás után (53 éves vagyok)?

3. Ha később lemondanék a haszonélvezeti jogról, annak van-e költsége, és mennyi?

Ha Ön egy éven belül 33 M Ft-ért elad és 21 M Ft-ért vásárol lakóingatlant, a vásárolt ingatlan után nem kell 4% visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnie.

Ha a lánya úgy vásárol 18,5 M Ft-ért lakóingatlan, hogy egy éven belül ő nem adott el ilyet, akkor megfizeti a 4 % vagyonszerzési illetéket.

A haszonélvezet után és a vásárlás után fizetendő illeték együttes összege a vételár 4 % -a. Ha haszonélvezet ingyenes lemondással megszűnik, ez illetékmentes jogügylet közeli hozzátartozók között.

Milyen métékű ingatlanszerzési illeték terheli a közeli hozzátartozók közötti ajándékozást?

Share Button

Édesapám a tulajdoni lapon belterületi, „kivett udvar egyéb épület” néven szereplő, 1/1 tulajdonát képező ingatlanát elajándékozná részemre. Érdeklődnék,hogy ilyen ingatlan esetén mennyi az illeték mértéke?

Közeli hozzátartozók közötti ajándék után a megajándékozottnak nem kell ajándékozási illetéket fizetnie.

2 / 9 oldal12345...Utolsó »