Szeretném 2002-ben vásárolt nyaralómat eladni. Milyen fizetési kötelezettségem van eladás esetén az adóhivatal felé?
Nyaraló esetében az un. adómentes eladáshoz 15 évnek kell eltelnie.
Általában az eladási ár magasabb, mint amennyiért vásárolunk. Ezért 15 éven belül eladás esetén a különbözet után 16 % mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni mely a vásárlás évét követő hatodik évtől évente 10 %-kal csökkenthető.
Azt szeretném megkérdezni, hogy nem egyenes ágon örökösödési szerződéssel örököltem 1/2 lakás részt. Mennyi lesz az örökösödési illeték?
Utána értékesítve lesz a lakás, úgy tudom ez után adót kell fizetnem. Nem mindegy, hogy a hagyatéki ingatlan értékelő mennyire értékeli a házat az örökösödési illeték miatt! De az eladási ár ha magasabb lesz az értékeléstől akkor ez nekem a SZJA-ba nem előnyös ugye?
Az ingatlanrész hagyatéki eljárásban értékelt összege után 4 %. (adó és értékbizonyítvány szerinti érték)
Az eladási ár ha magasabb az adó és értékbizonyítvány szerinti értéknél a kettő közötti különbözet 16 % -a fizetendő személyi jövedelemadó összege.
2011-ben édesanyámtól ajándékozási szerződéssel kaptam egy ingatlant melynek értékét 6000 000 ft ban állapították meg. Ezt most 2014-ben szeretném eladni.
Mennyi lenne az adófizetési kötelezettségem ha 4200 000 ft-ért értékesíteném és mennyi lenne ha 4600 000 ft-ért adnám el?
Ajándékba kapott ingatlan eladásakor szerzési érték : az adásvételi szerződésben foglalt eladási ár 75 százaléka és ezáltal 25 % a jövedelem , mely 16 % -kal adózik.
Lakóingatlan esetében az adó alapját képező jövedelem az előzőek szerint számított összeg
– 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
– 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
– 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
– 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
– 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
4.2 MFt esetében a jövedelem: 1.050.000.-Ft
4.7 MFt esetében a jövedelem 1.175.000.-Ft
a jövedelmek 60 %-a adóköteles és az adó mértéke 16 %
1.050.000.-ft jövedelem esetében 630.000.-ft az adóalap és az adó mértéke 16 % azaz 100.800.-ft
1.175.000.-ft jövedelem esetében 705.000.-ft az adóalap és az adó mértéke 16 % azaz 112.800.-ft
Édesapám halála (2012) után testvéremmel örököltünk egy ingatlant, amelyet 2013.-ban a hagyatéki leltárban 1 millió forint összértékben jelöltek meg.
2013.-ban ezt az ingatlant eladtuk 1 millió forintért. Kérdéseim a következők lennének: Be kell vallanom az eladást?
Fizetnünk kell adót az eladás után? Ezt hogyan szerepeltessük a bevallásban ha kell vagy nem kell fizetni adót, de bevallási kötelezettségünk van.
Mivel nem származott jövedelem az eladásból, ezért sem bevallási, sem fizetési kötelezettség nincs.
2008 évben örökösödési szerződést kötöttem egy nénivel. 2014 évben elhunyt. A gondozást már 2007 évben irat nélkül elkezdtem. Érdeklődnék, hogy ha eladom az ingatlant, akkor mennyi adót kell fizetnem?
Az ingatlan ára 2007 évben 15 900 000.-Ft volt.
Most el szeretném adni 14 000 000.-ft ért, mivel a néni tartozást is hagyott a házra. Hagyatéki értéket még nem ismerek.
A hagyatéki érték és az eladási érték közti különbözet adózik 16 % -al. (levonva a terheket).
15 éve testvéremmel örököltünk egy lakást fele-fele arányban, ami után anno 120.000 Ft-os örökösödési illetéket fizettünk ki. Most szeretnénk a lakást eladni és a kérdésem ezzel kapcsolatban a következő:
1. Amennyiben nem veszek lakást, milyen adóterhekkel kell számolnom (kb. 4millió Ft bevétel után)?
2. Ha veszek kb. 5 millió Ft-ért lakást akkor a fennmaradó 1 millió Ft után kell fizetnem, és ha igen, hány %-ot?
Továbbá milyen költségekkel érdemes még számolnom az ügyvédi költségen, és a tulajdoni lap kikérési díjon kívül?
Ha Önök eladják a 15 éve örökölt lakást, nem kell jövedelemadót fizetniük, bármennyi is lesz a vételár.
Ha vásárolnak egy lakást, 4 % illetéket kell fieztniük. Az eltelt hosszú időszak miatt önöket semmilyen kedvezmény nem illeti meg lakásvárláskor.
Ha azt szeretném, hogy a gyermekem örököljön, akkor ebben az esetben van-e illeték fizetési kötelezettség az ilyen jellegű örökség után?
1990. évi XCIII. törvény ( az illetékekről) 16.§. (1.) bek i) pontja szerint az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész mentes öröklési illetékfizetés alól.
2011. évben a bátyámtól áron alul vásároltam egy somogyi lakóházat. Szeretném tudni, nem származhat-e ebből később problémám?
Ha ingatlan adásvétel esetén a szerződéses vételár nem éri el a forgalmi érték 50%-át, a megfizetett vételár és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-nak különbözete után ajándékozási illetéket kell fizetni.
Érdemes tudni, hogy lakóház adásvétele esetén 4 % a vevő által fizetendő illeték, míg az ajándékozás illetéke 10 % ezért tehát nem érdemes még rokontól sem áron alul ingatlant vásárolni.
Példaként : az adóhatóság szerint az ingatlan 10.000.000.-Ft értékű.
A szerződésben szereplő vételár csak 2.000.000.-Ft. Az ellenszolgáltatás értéke tehát nem éri el a forgalmi érték 50%-át azaz az 5.000.000.-Ft-ot, ezért a különbözeti 3.000.000.-Ft után 10% ajándékozási illetéket kell fizetni a vevőnek.
Illetékmentesen vettünk férjemmel egy építési telket, de nem tudtuk beépíteni.
Most végre sikerült eladnunk s bár tudom, hogy az illetéket meg kell fizetnünk, kérdésem, hogy első „ingatlantulajdonosként” részesülök-e bármiféle illetékkedvezményben, hisz előtte nem volt semmi tulajdonom, a teleknek 1/2-e az enyém (volt)?
A másik kérdésem, hogy kb. mekkora összegre lehet számítani? A telket 6 éve vettük, s amikor 4 év után nem tudtuk beépíteni, 2 év hosszabbítást kaptunk, ami most fog lejárni.
Ha nem teljesül a beépítés ( mert a pl. szerint eladták a telket) a feltételes illetékmentesség megszűnik. Ezért az illetéket ( 6 éve 10 %) meg kell fizetniük . Az illetékmentesség alkalmazása esetén a NAV ugyanis az illetéket megállapítja, azonban annak megfizetését felfüggeszti.
Ha a lakóházat nem építik fel 4 éven belül vagy az illetékmentesség iránti kérelmet visszavonják (pl. mert eladták az ingatlant) úgy a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlék összegével megnövelt összegben kell megfizetni.
A késedelmi pótlék mértékét az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Lakásomat értékesíteném (10 mHUF), és éven belül vennék egy új ingatlant (14 mHUF), melyre édesanyám (70 éves) haszonélvezeti jogát is bejegyeztetnénk, a tulajdonjogommal egy időben.
Ebben az esetben az új ingatlan forgalmi értékét csökkenteni szükséges anyukám haszonélvezeti jogának értékével és az így kapott összeg és az eladott ingatlan értéke közötti különbözet után szükséges az illetéket fizetni? Számszerűsítve: új ingatlan: 14 mHUF régi: 10 mHUF haszonélvezeti érték: 2,8 mHUF illeték alapja: 14 mHUF-2,8 mHUF-10 mHUF=1,2 mHUF?
A haszonélvezeti jog alapítása, –ha az adásvétellel egyidejűleg történik- külön illetékel, a haszonélvező életkori szorzója alapján számítva.
A tulajdonos és a haszonélvező illetéke együttesen 4 %. A tulajdoni jog illetékalapja vezethető szembe az eladott ingatlan vételárával egy éven belüli ingatlanmozgások esetén, és a különbözetre jár az illetékkedvezmény.
