Édesapám apja 2016. májusában meghalt. A hagyatéki eljárás során derült ki, hogy Édesapám lány testvére és a szülők között eltartási szerződés köttetett 2016. március 25-én (2 hónappal a halála előtt).
A hagyatéki közjegyző a hagyatékba ezt nem is vette figyelembe, még a köteles részt sem! A szerződést csak a földhivatalból jóval később sikerült megszerezni.A szülői ház terhére kötöttek eltartásit. A hagyatéki eljárás 2016. június 21-én volt.
Édesapám rendszeresen ellátta őket, segített a ház körül, mint jó gyermek. Nem is értettük az egészet… Az eltartásival kapcsolatosan mit lehet tenni?
Semmisséget kérni lehet-e ilyen esetben? Véleményem szerint a ház 1/3ára jogosult lenne édesapám, legalább annyira, mint a többi fél… Mindezek mellett nagyobb 5-10millió) összegű pénz tűnt el a hagyaték előtt, amely szintén nem szerepelt az eljárás során. Sajnos bizonyíték nincsen.
Összesen a két szülőnek 300e volt a nyugdíja, amely mellett igen spártaian éltek…Illetve az elhunyt említette néhányszor, hogy ha meghal, majd öröklünk pénzt, amit életében nem ajándékozott nekünk… Vélhetően a tartási szerződést kötött lány testvér javára ajándékozták ezt a pénzösszeget. Elismerni természetesen nem ismerik el…de pénz az nincsen.
Az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan tulajdonosa az eltartó, ezért az ilyen ingatlan nem képezi hagyaték tárgyát.
Ha az örökhagyó a szerződéskötéstől számítva 2 éven belül meghal, és az a tartási szolgáltatás, amit a haláláig nyújtottak neki, kevesebb mint az örökség a különbözet a kötelesrész alapja lehet. A kötelesrészt az arra jogosultnak kell igényelnie hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás kertében, de végső soron a bíróságtól, mely igény 5 év alatt évül el.
A másik kérdésre válasz, hogy hagyatéki eljárás tárgyát csak az az örökség képezheti, amely a hagyatéki leltárban szerepel.
