Az lenne a kérdésem hogy elhunyt édesapám testvére nekem ajándékozhatja -e a tulajdonában lévő szántóföldjeit? Ha nem milyen leggyorsabb módon kerülhetne a tulajdonomba?
A közeli hozzátartozók körébe nem tartozik elhunyt édesapa testvére. A Földforgalmi törvény csak adásvétellel engedi a nagynéni / nagybácsi –tól való földingatlan szerzést, mely kifüggesztés és jóváhagyás által érvényes, de legalább fél év időtartamot vesz igénybe.
Apám testvérének a felessége az én keresztanyám -apám testvére meghalt- ajándékba szeretne nekem adni 2 Ha külterületi szántóföldet !
Én földműves vagyok , a nevezett földterület helyben lakó szomszédja. Ha keresztanyám nem ajándékozhatja el a nevezett földterületet nekem, akkor milyen címszó alatt adhatja nekem a földet kifüggesztés nélkül ? Mert attól fél hogy nekem adná a földet és végül másé lesz .
Földet ajándékozni legutolsó közeli hozzátartozói helyen testvérnek lehet. Keresztanyától csak vásárolni tudja az ingatlant, de mivel helyben lakó, szomszéd és földműves is nagy a valószínűsége annak, hogy az adásvételi szerződést – Önnel – az illetékes megyei földhivatal jóváhagyja. Az elővásárlási sorrendről az alábbi linken tájékozódhat:
https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/126-foldforgalmi-szabalyozas-gazdalkodoi-kezikonyv/file
Szeretnénk eladni egy olyan családi ingatlant aminek 4 tulajdonosa van. Ebből egy tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik életvitele miatt, évek óta nem tudunk róla semmit. Bejelentett lakcíme nincs, a népesség nyilvántartóba eredménytelenül kerestük.Mit lehet ez esetben tenni, hogy eltudjuk adni az ingatlant?
Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs tulajdonán felüli ingatlant tudják eladni. Ezáltal a vevő osztatlan közös tulajdonba kerül az ismeretlen tulajdonostárssal.
Mivel az ismeretlenség nem akadályozza a vételt, ezért a vevő tulajdonszerzésének akadálya nincs.
Később, ha a vevő tulajdonostárs lesz kezdeményezheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését és magához válthatja az ismeretlen tulajdoni hányadát – ügygondnok kirendelése mellett – így két lépésben lehet a vevő az ingatlan 1 / 1-ed tulajdonosa.
A mostohatestvérem örökölte a mostohanagymamám házát. A felét eladná nekem részletre. Tehát társtulajdonos lennék. Később ha lehetőség van rá megveszem tőle az egészet. Milyen lehetőség van ilyen megoldásra? Milyen szerződés kell? Elég e a szerződés vagy más kell?
Ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal vásárolható meg az örökölt ingatlan fele. Ha a vételárat nem egy összegben fizeti meg a vevő és az eladó részletvételt engedélyez, a szerződésben meg kell határozni a részletek számát, nagyságát, esedékességét.
Ebben az esetben a szerződés tulajdonjog fenntartással történik, mindaddig fenntartja az eladó a tulajdoni jogát, amíg a teljes vételár megfizetésre nem kerül.
14 éve elhunyt a férjem. Most szeretnénk eladni a családi házat, haszonélvezetem van rajta. Eddig minden javítást, minden csináltatást egyedül végeztem. 3 örökös van. 27.000.000 millió forintért kelne el. Hány százalék jár nekem?
Ha az ingatlant 1 / 1-ben örökölték a gyermekek és az ingatlan egészén van önnek özvegyi joga és elmúlt 65 éves, akkor a haszonélvezet értékét a következőképpen számíthatja ki: eladási ár osztva 20-szal, szorozva 4-gyel. Ha ezen felül is van követelése a gyermekeivel szemben azt javaslom még az adásvételi szerződést megelőzően egyeztesse velük.
Élettársi kapcsolatban vagyunk-20 éve-nem bejegyzett. Szeretnék a párom nevére haszonélvezetet bejegyeztetni a nevemen lévő családi házra.Mi a menete és az anyagi vonzata?Illetve a párom testvérei (gyermeke meghalt)úgy követelhetnek -e majd köteles részt, ha esetleg történne valami? Nekem két gyermekem van, ők lesznek majd az örökösei a háznak.
Élettárs javára illeték fizetés mellet alapítható haszonélvezeti jog lakóingatlanra. Ügyvéd vagy közjegyző készíthet erre okiratot. A haszonélvezeti jog értéke után (Itv. 72. § ) a haszonélvező 9 %vagyon szerzési illetéket fizet. A haszonélvezet alapján köteles részre a párjának testvérei nem tarthatnak igényt.
Hány % illeti meg a 75 év felettieket haszonélvezet megváltása címen az ingatlan eladásakor 10 MFt felett?
Az ingatlan 10 M Ft értékét kell 20-szal osztani és szorozni 4-gyel a haszonélvező életkori szorzójával, ahhoz, hogy a haszonélvezeti jog értékét meg lehessen állapítani. (2 M Ft)
Nemrégiben örököltem egy erdő részletet, ami osztatlan közös tulajdonban van. A többségi hányad olyan úriember kezében van, akinek csak a neve ismert, se születési dátum, se lakcím, se más, az azonosítást lehetővé tevő adat nem áll rendelkezésünkre, nem szerepel a tulajdoni lapon. El szeretnénk adni a földet, de így szinte lehetetlen. Mit tudunk tenni ilyenkor?
A saját tulajdoni hányadával Ön szabadon rendelkezhet. Ha vevője van a megbízott ügyvéd elkészítheti az adásvételt, amely kifüggesztésre kerül. A kifüggesztés egyben az elővásárlási joggyakorlásra felhívás is. A kifüggesztés minden elővételi jog jogosultra hatályos és ha nincs elővásárlási joggyakorlás a megyei földhivatal jóváhagyja a szerződést.
2006-ban Édesanyám elhunyt, így örököltem az ő részét. Többek között egy üdülőházat, tehát így Édesapámmal fele-fele tulajdoni jogba kerültünk. Viszont Édesapámnak özvegyi jog került bejegyzésre, Édesanyám után a tulajdoni lapon.
Az lenne a kérdésem, hogy eladás esetén, mivel nem lakóingatlanról van szó, hanem üdülő házról, ki kell-e őt fizetnem saját eladási részemből „özvegyi jog” címén? Ha igen, akkor ha jól gondolom, hiába a fele tulajdoni rész az enyém, az eladási ár felét mégsem kapom meg?
Az özvegyi jog tartalmában haszonélvezeti jogot jelenti. Ennek értékét az Illetéktörvény 72. §-a szerint kell számítani. (1/ 2-ed ingatlan eladási ára : 20-al * haszonélvező életkori szorzójával) Az özvegyi jogot ingyenes lemondással is meg lehet szüntetni, mely a tulajdonos felé ajándéknak minősül. Az ilyen ügylet illetékmentes szülő és gyermek viszonylatában. A haszonélvezet megszüntetésénél nincs relevanciája az ingatlan típusának, azaz, hogy üdülő vagy lakóingatlan.
Édesanyám megörökölt Budapesten 2002-ben egy osztatlan telken lévő házból 1/24-ed részt.Sajnos ő meghalt 2008-ban, így én örököltem utána ezt a tulajdoni hányadot, de még nem került a nevemre.
Most szeretné a többi tulajdonostárs értékesíteni az ingatlant. De ehhez az is kellene, hogy az örökölt rész a nevemre kerüljön a földhivatal által. Engem abban az árban akarnak kifizetni, mint amennyire az ingatlan fel lett értékelve 2002-ben,5 millió forintért.
A telek nagysága 639 négyzetméter. Elővásárlási jogommal nem szeretnék élni/erről hivatalosan papíron nem nyilatkoztam még/,de ennyi pénzért nem is szeretném eladni.
Mit tudok tenni, ha én nem szeretném eladni a tulajdonrészemet, mert keveslem a felkínált összeget és mit tudnak tenni a többi tulajdonostársak ,ha én nem kívánom értékesíteni a tulajdonrészemet. Engem kötelezhetnek e arra, akár bíróság által, hogy eladjam a tulajdonrészemet?
Esetleg árverésre bocsájthatják e az ingatlant? Egyértelműen itt átverésről lenne szó úgy érzem! Mennyit érhet ennek az ingatlannak a jelenlegi reális piaci értéke?
Ha volt hagyatéki eljárás az ügyben és az 1/24-ed ingatlan abból kimaradt, póthagyatéki eljárást kell indítania, hogy tulajdonosként be legyen jegyezve a neve az ingatlanra. Ha nem volt hagyatéki eljárás akkor azt meg kell indítania. A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe beletartozik a vételár közös meghatározása is.
Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik. A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.
