Vissza az előző oldalra

Öröklési jog

Örökség visszautasításának módja

Share Button

Külföldön élek férjemmel és kiskorú gyerekeinkkel. Mindannyian magyar állampolgárok vagyunk, de sem magyarországi lakcímmel sem magyar személyi igazolvánnyal nem rendelkezünk.

Szüleimmel és testvéremmel viszonyunk régen megromlott, évek óta nem tartjuk a kapcsolatot.

Néhány héttel ezelött édeapám elhalálozott, de sem édesanyám sem a testvérem nem értesítettek édesapám haláláról, illetve a temetés idöpontjáról. Viszont közvetlenül a temetés után felvették velünk a kapcsolatot, hogy elérhetöségeinket kérjék (amit egyébként pontosan tudtak) a hivatal részére.

Miként tudok elállni az örökléstöl magam és gyermekeim nevében további jogi procedurák és költségek nélkül? Örülnék, ha a rám esö részt az édesanyám és a testvérem örökölnék meg, mintha én nem is lettem volna.

Önnek lehetősége van gyermekeire is kiható hatállyal visszautasítani az örökséget, de kiskorú gyermek esetében az illetékes gyámhivatalnak is a nyilatkozatot jóvá kell hagynia. Mellékelek Önnek egy mintát, amely alapján ezt meghatalmazva ezt írásban az illetékes közjegyzőnek megküldve joghatályosan megteheti.

Fontos tudni, hogy a visszautasítás jogával legkésőbb a hagyatékátadó tárgyaláson lehet élni.

 

Külföldi hagyaték átadása

Share Button

Nagypapám elhalálozott pár nappal ezelőtt. Az Egyesült Királyságban élt. Megtudtam, hogy szerepelek a végrendeletében. Ingóságot örököltem (elvileg készpénz és ékszer). Milyen mértékű illetékre számíthatok?

Hagyatéki eljárás során mindig az örökhagyó állampolgársága szerinti jogot alkalmazza az az ország, ahol az örökhagyó elhunyt, vagy ahol a hagyaték tárgyai fellelhetőek.

Ha az Egyesült Királyságban vették fel a hagyatéki leltárt, és nagypapa kizárólag magyar állampolgár volt, akkor a hagyaték átadása az Egyesült Királyságbeli eljárási szabályok szerint, de a magyar jog alapján fog történni.

A magyar jog szerint egyenes ági örökös vagyonszerzési illetéket nem fizet.

Egyéb eljárási költségekkel viszont kell számolnia, pl. közjegyzői díj. Ennek mértékéről javaslom tájékozódjon az illetékes (brit) közjegyzőnél, vagy magyar konzulnál.

Mikor lép életbe az eltartási szerződés?

Share Button

Ha valaki eltartási szerződést köt akkor utána ez rögtön érvénybe is lép?

Az eltartási szerződést -különösen ha ingatlanra is vonatkozik-az illetékes földhivatalhoz be kell nyújtani, és 30 napon belül az ingatlan tulajdoni joga az eltartó nevére lesz bejegyezve -az eltartott tartási joga feltüntetése mellett-.

Így lép életbe jogilag az eltartási szerződés, míg tartalmilag az abban foglalt tartás, gondozás, egyéb szolgáltatás nyújtásával, melyre az eltartó a szerződés aláírásának napjától folyamatosan köteles.

 

Hagyatéki eljárásban nem szereplő tételek tisztázása

Share Button

Édesapám 2011.10 hónapban elhalálozott és öröklés címen megörököltem egy személygépkocsit.

A személygépkocsin még volt svájci frank alapú hiteltartozás a bank azt állítja, hogy az Édesapám által 2007-ben aláírt szerződést is megörököltem a személygépkocsival együtt.

A jogerőre emelkedett hagyatéki végzésben semmilyen szerződés nem szerepelt. Próbáltam egyezkedni a bankkal, de nem voltak hajlandók újra tárgyalni a szerződést.

Forduljon a hagyatékot átadó  illetékes közjegyzőhöz. A hagyatéki hitelező Banknak  a hagyatéki eljárásban való mellőzésére a Közjegyző tudja megadni  a választ.

Hagyatéki eljárás

Share Button

Édesanyám 2013. junius 23.-án hunyt el. Utóbb kiderült végrendeletet hagyott, az egyik hugom javára, nem tagadott ki.

A hagyatéki tárgyalásra nem tudtam elmenni betegségem miatt. 

A tárgyalás előtt levélben közöltem a közjegyző Urral, hogy a köteles részre igényt tartok. Ez 2013.nov.18.-án volt.

Már 3 levélben kértem a közjegyző Urat, hogy a végzést sziveskedjen elküldeni, de semmi választ nem kaptam. Mi a teendőm kihez kell fordulnini, hogy a köteles részt megkapjam?

Az ügy ura az illetékes közjegyző. Minden kérdést a Közjegyző  jogosult és köteles megválaszolni – ide értve a hagyatéki eljárásbani köteles részre vonatkozó kérdését is.

 

Közjegyzői munkadíjak számítása

Share Button

Édesanyám és Édesapám 3 hét különbséggel hunytak el. Öröklési szerződéssel a közös tulajdonban lévő házukat rám hagyták. Úgy tudom a hagyatéki eljárásban szerepelni kell a háznak hogy hivatalosan is az én nevemre kerüljön.

Ilyen esetben a ház értékét a közjegyzői díj kiszámításánál figyelembe veszik-e, mert egyszer már fizettem közjegyzői munkadíjat érte amikor az Öröklési Szeződés készült?

Ha vannak még további földek amiről szeretnék lemondani annak az összege is beleszámít-e a vagyonba ami után a hagyatéki díjat számolják?

Az öröklési szerződés alapján az Ön tulajdoni joga  a hagyaték átadó végzéssel lesz bejegyyezve az ingatlan nyilvántartásba. Ez után 4 % illetéket kell fizetnie a NAV felhívása alapján.

A közjegyző díját is meg kell fizetnie. Az öröklési szerződés elkészítésének díja ebbe a körbe nem vonható be. Ennek számítását az alábbiakban találja. A nem örökölt ( visszautasított ) örökrész után nem Ön fizeti a díjat.

Általánosságban a közjegyzői  munkadíj számítása:

20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a,  50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a.

100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a  500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a.

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész  0,5%-a  10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a,  de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.

Magyarországon tartozásokkal rendelkező Kft-t vezető apám elhunyt. Mely tartozások azok amelyek a szülőkről a gyerekre szállnak?

Share Button

Magyarországon tartozásokkal rendelkező Kft-t vezető apám elhunyt. Ezt követően anyám vitte tovább a társaságot NAV, és egyéb adósságok felhalmozásával.

Mely tartozások azok  amelyek  az apáról, illetve anyáról rám mint  gyerekre szállnak ? Mi az a követelés, ami nem behajtható, amit nekem nem kell teljesíteni? Lemondhatok –e ezekről, akár az (anyáról megmaradó) teljes hagyaték lemondásával is?

Édesapa halála után  Ön lett  a tartozásokkal terhelt vállalkozás örököse és édesanya haszonélvező más néven özvegyi jog jogosult. Az apáról örökölt  örökrészt már nem lehet visszautasítani  sem arról lemondani.

Ön mint  örökös a hagyatéki tartozásokért a hitelezőknek a hagyaték tárgyaival, hasznaival felel, de csak a hagyaték erejéig. pl. Ön az apa mint örökhagyó 5 millió forint értékű hagyatékát örökölte meg, amelyet azonban 7 millió forintos hagyatéki hitelezői tartozás terhel akkor Ön  csak az 5 milliós hagyatékkal tartozik helytállni, a fennmaradó 2 millió forintért nem felel.

Ha a hagyatéki tartozásokat a hagyaték nem fedezi teljesen, a következő  a  kielégítési sorrend:

– örökhagyó illő eltemetésének költségei,

– a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek,

– a hagyatéki eljárás költségei,

– az örökhagyó tartozásai,

– a köteles részen alapuló kötelezettségek,

– a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

Fontos tudnia, hogy ezeknek  szabályoknak maradéktalanul eleget kell tennie az örökösnek, különben a kielégítetlenül maradt hitelezők felé az örökös a  teljes vagyonával felel.

Két lehetőség van arra, hogy   ne járjunk rosszul, azaz ne örököljünk olyan hagyatékot, amit nem akarunk:

1.  Lemondással akkor élhetünk, amikor az örökhagyó még él, erről írásbeli szerződést kell kötni vele.  Figyelemmel arra, hogy az öröklés édesapával már megtörtént  már megtörtént, így vele nem tud már szerződést kötni. Édesanyával még köthet ilyen szerződést. (Ha édesanya elhunyna az Ő tartozásait is Ön örökölné. )

A lemondás lehet részleges is, nemcsak az egész hagyaték örökléséről lehet lemondani, hanem annak egyes részeiről: pl. a terhelt ingatlan örökléséről. A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól.

2. A másik megoldás, hogy az örökös visszautasíthatja a hagyatékot. Erre akkor van lehetőség, amennyiben az örökhagyó már elhalálozott. Visszautasítás esetén a visszautasító örökrészét  a törvény szerint következő  örökösnek kell átadnia.

Az örökséget bárki visszautasíthatja, ha nem szeretne az elhunyt után örökölni. Ez a jog egyedül az államot, mint törvényes örököst nem illeti meg. Ennek oka  hogy minden   vagyontárgynak   valahova kerülnie kell. Fontos tudni azt is, hogy a visszautasítani úgy nem lehet, hogy a visszautasítást csak  bizonyos hagyatéki tárgyak tekintetében teszi meg  –  pl.  értéktelen, vagy terhet jelentő vagyontárgyak tekintetében – míg az értékesebbek esetében nem.

Külön vagyon öröklése

Share Button

Adott egy idősebb házaspár, néhány évi házassággal, mindkettő külön vagyonnal – lakás- rendelkezik. Az egyik lakásában laknak.

Ha az a fél meghal, akinek a lakásában laknak, mi a helyzet örökösödés, haszon- élvezet terén?

A különvagyon halálesetén is az marad, tehát a házastárs nem örökli, nem keletkezik özvegyi joga rajta. Ha a lakott lakásra szerződéses haszonélvezetet nem lapítottak a másik házastárs javára – a birtoklás és használat joga is megszűnik.

A törvényes örökösök kérésére a lakást el kell hagynia és sajátjába költöznie.

 

Kitagadhat az apám? Ebben az esetben öröklök –e valamit és ha igen, mennyit?

Share Button

Kettős állampolgár vagyok. Apám (aki magyar állampolgár) Magyarországon 88 évesen kórházi ápolásra szorult, ott tartják egyelőre. Ő egy magyar vidéki városban él, én tőle 250 km-re Ausztriában. A rokonok ügyvédhez fordultak, hogy legyen végrendelet, gondolom, arra számítanak, hogy kapnak valamit.

Egyetlen gyerek vagyok. Apám özvegy, második házasságából nem született gyermek.

Kitagadhat az apám? Ebben az esetben öröklök –e valamit és ha igen, mennyit?

Kitagadásnak a magyar jog szerint akkor van helye, ha a köteles részre jogosult, azaz végrendelet esetén ÖN

    a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

    b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;

    c) az örökhagyó egyenes ági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

    d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

    e) erkölcstelen életmódot folytat;

    f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték

Ha a fenti kitagadási okok és lehetőségek közül egyik sem áll fenn- ÖN köteles részre lesz jogosult – bárki javára is készülne végrendelet.

A köteles rész mértéke az ÖN esetében a törvényes örökrész fele azaz örökség 50 %-a.

Megtámadhatja-e a végrendeletet az örökös a jogos öröksége érdekében?

Share Button

Szeretnem megkérdezni, hogy ha a volt élettársam, gyermekem apja, kihagyja a végrendeletéből a gyermekem, akkor ő megtámadhatja-e a végrendeletet ,a jogos öröksége érdekében?

Milyen lehetőségei vannak, ha van több gyermeke is az új kapcsolatából?

Ha a volt élettárs a gyermek apja és kihagyja Őt a végrendeletéből a gyermek köteles részre lesz jogosult – ami a törvényes örökrész fele. Ez lesz a jogos öröksége  melyet apa halálakor az illetékes közjegyzői hagyatéki eljárásban kell érvényesítenie.

44 / 45 oldal« Első...102030...4142434445