Vissza az előző oldalra

Családjog

Helytállni tartozik-e a feleség a férj tartozásaiért?

Családjog, Házastársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

A férjemmel élek jelenleg albérletben. Életközösségünk megromlott, egyelőre nem tudok tőle elköltözni. Ő nagyon sok hitelt halmozott fel (szám szerint 12 db-ot), egyikhez sem járultam hozzá.

Akkor tudtam meg őket, amikor a behajtókhoz került, szinte mind!Egy időben nem fizette őket, akkor kértem hogy a fizetését utalja az én számlámra és rendezem őket. Többször tárgyaltam velük és egyezkedtem, hogy ne kerüljünk bajba, és rendeztem az utalásokat. Mai napig rendezem, ha utalja a pénzt. Pár hónapja a fizetését visszakérte a saját számlájára. De még utal és rendezem neki.

Van egy kiskorú gyermekünk 11 éves.  Ha válásra kerül a sor, ezek a hitelek érintenek-e engem és a gyereket úgy, hogy én ezekhez semmilyen formában nem járultam hozzá a megkötéskor? (Nem is tudtam róla, csak mikor bajba került a hitelek nem fizetése kapcsán)

A házastársi vagyonközösség helytállni tartozik mindkét házasfél házassága alatt felhalmozott tartozásáért.

Hogyan védhető a külön vagyon élettársi kapcsolat létesítése előtt?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Kérdésem az élettársi kapcsolat és az ingatlan használatára irányul. Van egy lakásom. Hamarosan, pár hónap múlva összeköltözöm a barátnőmmel és élettársi kapcsolatban fogunk élni.

Ha úgy alakulna, hogyan védhetem meg a lakásomat az élettársi kapcsolat megszűnése után, hogy változatlanul az enyém maradjon. Félreértés ne essék, hosszútávra tervezek.

Mi számít pontosan élettársi kapcsolatnak? „amennyiben az életközösség megszűnik, az követelhet volt élettársától tartást, aki legalább egy éven át élettársi közösségben élt, az élettársi kapcsolatból gyermek született és magát önhibáján kívül nem képes eltartani.” Komolyan, már mindenre szerződést kell írni? Holtig tartó haszonélvezeti jog sem véd meg? 1 év után több követeléssel élhet a párom?

Az élettársi kapcsolathoz képest a mai magyar jogszabályok a házastársi kapcsolatot preferálják. Ezért az élettársak közötti vagyonjogi megállapodásnak különösen nagy szerepe van.

Ha Ön külön vagyonú lakással rendelkezik, javaslom, hogy -e tényt okiratban deklarálják. Az Ön által feltett további kérdésekre is érdemes ebben az okiratban kitérni.

A tulajdonjog mellett ugyanannak a személynek a haszonélvezeti joga nem jegyezhető az ingatlan tulajdoni lapjára.

Hogyan zajlik a vagyonmegosztás válás esetén?

Családjog, Ügyvéd válaszol, Válás közös megegyezéssel, , , , ,
Share Button

A férj német állampolgár, a feleség magyar. Lakhely Ausztria már közel 7 éve. A házasság Magyarországon köttetett, 2 közös gyermek született 5 év alatt.

Bérlakásban élnek, a folyószámlák, megtakarítások  mindkét fél számára hozzáférhetőek, és mindkét néven futnak. A két személyre íratás már a házasság előtt megtörtént.

Egy közös autó van, amely a férj nevére van írva, de a házasság alatt közösen vásárolták, a feleség használja, tankolja .

A gépjármű tulajdonjogáról a férj maga döntött, a felség megkérdezése nélkül. Utólag tájékoztatta a tényállásról. 

A feleségnek az első gyermek születése óta önálló bevétele csak a  gyes- gyed.

A férj munkája miatt a gyerekek logisztikájában nem vesz részt, a feleség aki diplomás, a munkaerőpiacon elhelyezkedhetne, könnyen mégsem tud a gyerekek ellátása miatt, mert egyéb segítségük nincs.

A férj munkabeosztására ( 6-20:30 és napokig tartó üzleti utak) hivatkozva a gyereknevelésben nem vesz részt, átlagon felüli keresettel bír. Egy esetleges válás esetén a vagyonmegosztás hogy alakulna? Gyerekek elhelyezése?

A magyar jog szerint a válás legegyszerűbb módja az ún. közös megegyezéses válás. Ennek lényege, hogy a házas felek egyeznek meg abban, hogy kinél lesznek a gyermeke elhelyezve, havi mennyi összeget fizet a másik házas fél gyermektartásdíjként és, hogy a közös lakás használatára melyik fél lesz jogosult kizárólagosan a gyermekekkel együtt.

Ha a másik fél elhagyja a közös lakást, a szülői felügyeleti jogot is és a gyermekláthatási jogot is szabályozni kell ebben a megállapodásban, mely magyar ügyvéd előtt köttetik meg, melyet a bíróság hagy jóvá.

Ha nincs ilyen megegyezés a felek között, a bíróság dönt.

Hogyan biztosítható az élettársak közötti vagyoni rend a jövőre nézve?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Egy háztartásban élek párommal és párom előző kapcsolatából született gyermekével. A lakást ahol élünk idén szeretnénk felújítani és új bútorokat, berendezéseket is vásárolni.

Nem vagyunk házasok, de a jövőt közösen képzeljük el, pár év múlva közös gyermeket is vállalnánk. A kettőnk fizetéséből, ha lassan is, de meg tudnánk valósítani a felújítást és az új berendezések megvásárlását.

Félek azonban mi történik, ha ne adj isten x év múlva elválnak útjaink? Hogyan bizonyítom hogy mennyi pénzem fektettem a lakásba? Vagy ha párommal történik valami, a gyermek révén a volt kapcsolata kapja meg az otthonunkat és az általam vásárolt bútorokat.

A lakásban tulajdonrészem nincsen és nem írhatunk minden hónapban az általam adott összegről hivatalos pecséttel ellátott papírt. De akkor mit tudok tenni?

Az élettársi vagyonközösség bonyolult jellegére tekintettel javaslom, hogy ügyvéd vagy közjegyző által készített élettársi vagyonjogi megállapodásban rendezzék az Önök között fennálló vagyoni viszonyokat-a jövőre nézve is-

Mire tarthat igényt a kisemmizett élettárs?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Én 15 éve vagyok élettársi viszonyba. Igaz, hogy bejelentve nem voltunk. Mikor összejöttünk, akkor én jó anyagi körülmények között voltam. Őneki semmije sem volt, hajléktalan, tele adóssággal. Ő ezt a sok adósságot egy tönkrement vállalkozásból hozta. Éjjel-nappal dolgoztunk, az ő adósságait fizettük. Engem pedig mindig kisemmizett. Minden pénz az ő javára ment.

Ő újból vállalkozó lett. Összehoztunk közösen egy szép húsboltot, és amikor ez a bolt beindult elzavart. Mindig azt ígérte, hogy engem is bejelent ebbe a vállalkozásba. Most itt maradtam jövedelem nélkül. Nem tudok fizetni semmimet se. Lehet –e valamit tenni?

Nem sok jóval tudom biztatni, ha nem kötöttek élettársi, vagyonközösségi megállapodást.

A 15 év eltelte alatt Önök az élettársi vagyonközösségbe szerzésük arányaiban szereztek tulajdoni jogot. Természetesen csak a felhalmozott és még meglévő vagyonra értendő a tulajdon szerzés.

Ha a szerzés aránya nem állapítható meg 50 – 50 %-ot kell vélelmezni.

Leveléből az derül ki, hogy a szerzett jövedelmet Önök továbbfordították, ehhez képest vélelmezhető, hogy az élettársi vagyon felosztható az élettársak között.

Annak a mértéknek és aránynak a megállapítása, hogy a felosztást miként lehet megtenni, elsősorban az Önök közös megegyezésén múlik.

Ha ilyen megállapodásra nem jutnak – a Polgári Törvénykönyv alapján – bíróságtól lehet kérnie az Önt illető jusst.

Fontos azonban tudnia, hogy aki állít valamit, az bizonyít. Ezért is írtam levelem elején, hogy nem sok jóval tudom biztatni, mert az ilyen bírósági bizonyítási eljárás rendkívül  bonyolult, nehézkes és összetett.

Javaslom, hogy mindenképp ügyvéd közreműködését kérje, ha a keresetlevél megírására kerül sor.

Mi számít külön vagyonnak?

Családjog, Házastársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Házasságkötés után külön vagyonnak tekinthető-e a már korábban meglevő készpénz, illetve ha igen, ez miként bizonyítható?

Ingatlanvásárlásra  hozzátartozótól -fiamtól- kapott pénz külön vagyon-e, illetve miként lehet ezt annak megőrizni, kell erről ügyvédnél kötött ajándékozási nyilatkozat, vagy hasonló?

Egyenes ágon juttatott ajándék nemcsak hogy külön vagyonnak, hanem ún. ági vagyonnak is tekinthető.

Vita esetére javasolt, hogy a juttatást okiratba foglalják.

A házasságkötést megelőzően meglévő ingó és ingatlan szintén különvagyon. Saját jogon felhalmozott készpénz meglétét érdemes házassági vagyonjogi szerződésben rögzíteni.

Hogyan szüntethető meg a bejegyzett élettársi kapcsolat?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlannak én vagyok a 4/8-ad részben a tulajdonosa, a volt páromnak 3/8-ad arányban haszonélvezete van.

Ugyanerre az ingatlanra tisztán is van 1/8-ad részem, ezen részére az ingatlannak nincs haszonélvezet bejegyezve. Erre a részre OTP hitelt fizetek én, a volt párom nem volt adóstárs.Sajnos a volt párom új párt vitt az ingatlanba. Nekem kulcsom sincs a házhoz, bemenni nem tudok.

Megegyeztünk, hogy a hitellel terhelt 1/8-ad részre többlet használati díjat fizet.

Kérdésem:  Mivel közjegyző előtt bejegyzett élettársi viszonyban álltunk (amiről úgy tudom egyenértékű a házastársi viszonnyal), a volt párom halála esetén én rendelkezem-e az ingatlanról vagy pedig az új párja?

A bejegyzett élettársi viszonyt megszüntetéséhez mindkettőnk beleegyezése szükséges?

Köthet úgy új élettársi kapcsolatot vagy köthet házasságot az én beleegyezésem nélkül?

Bejegyzett élettársak közös vagyonára a családjogi szabályokat kell alkalmazni, mely azt jelenti, hogy a házasság megkötésével/élettársak bejegyzésével a házastársak/élettársak között a házassági/élettársi életközösség idejére házastársi/élettársi vagyonközösség keletkezik.

A bejegyzett élettársak öröklésére is a házastársak öröklésére vonatkozó szabályok irányadóak.

A bejegyzett élettársak esetében meg kell különböztetni :

a./ az azonos nemű pároknak az anyakönyvvezető előtt kötött /bejegyzett élettársi kapcsolatát és a b./ mind azonos, mind különnemű pároknak biztosított közjegyző előtti Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való felvétel intézményét.

ad. a/ a kérdezőnek – feltételezve az első esetkört – fontos tudnia , hogy a bejegyzett élettársi jogviszony megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal is lehetséges ,mely esetben a követendő eljárás a 2008. évi XLV. törvény 36/F. §. (5) bek alapján : „ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti.”

ad.b/ a második estekörben viszont az megszüntetés a következők szerint zajlik: a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik és valamennyi felmerülő vagyonmegosztási kérdésben a felek közjegyzői okiratba foglaltan, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.

Az egyezségre vonatkozó közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.

A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül személyesen meghallgatja a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell az eljárás lefolytatásának előfeltételeiről és csatolni kell a kérelemhez a vagyonmegosztásra vonatkozó megállapodásukat is.

Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.

Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.

A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú.

A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.

A kérdező a kérdésében ugyan a „közjegyző előtti bejegyzett élettársi viszonyról” szólt ,de feltételezve hogy az anyakönyvvezető előtt kötöttre kérdezett –a teljesség igényével – válaszomat mindkét formára kiterjesztette. Mindkét formára elmondható, hogy ilyen tartalmú új jogviszony csak a korábbi megszüntetését követően hozható létre.

Válás esetén mi képezi a vagyonmegosztás tárgyát és milyen mértékben?

Családjog, Házastársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

Válóper előtt állok. Jelenleg közös tulajdonban (1/2-1/2) lévő lakásunkban élünk két kiskorú gyermekünkkel. Amennyiben elhagyom a lakást, annak esetleges (remélt) eladása esetén a tulajdoni, értékbeni rész változik-e?

A testvéremmel közösen szüleinktől kapott nyaraló (melynek fele a tulajdonom, és már házasságunk alatt kaptuk) a közös vagyon részét képezi-e?

Ingatlan értékesítése során a vételár felosztása az eladók között az aktuális tulajdoni lapon szereplő hányaduk arányában történik. A vételár mértékét az a forgalmi érték határozza meg, amennyiért a vevő az ingatlant megvásárolja.

Ha Ön most hagyja el az ingatlant és 10 év múlva lesz eladva, feltételezhetően az ingatlan forgalmi értéke és ezzel együtt vételára is növekedni fog.

A szülőktől ajándékban kapott nyaraló nem képezi házastársi közös vagyon tárgyát, az külön vagyon ún. ági vagyon.

Az élettársak közötti vagyoni viszony

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Párkapcsolatban élek, de nem közös háztartásban a párommal. Hamarosan össze szeretnénk költözni abba az ingatlanba, amit ő még évekkel ezelőtt vásárolt.

Az ingatlan felújításra szorul, amelyhez én pénzt adnék. Hogyan, milyen formában lehetne papírra vetni ezt a tényt azért, hogy ha esetleg „külön megyünk” ne vesszen majd el a a befektetett pénzem.

Élettársi vagyonmegosztási szerződés szerintem nem jöhet szóba, mivel nem élünk közös háztartásban. A ház 1/1 arányban az ő tulajdona. Beszéltünk arról, hogy nekem ajándékozná a felét, de az illetékfizetés elkerülése okán erre majd csak a házasság megkötése után kerítenénk sort.

Önök közötti kapcsolat –  az összeköltözésüket követen –  a tényleges élettársak viszonyának felel majd meg. Ez azt jelenti hogy  regisztráció nélkül  együtt fognak élni, közösen gazdálkodnak, érzelmi és szexuális közösségben élnek.

Az  együttélésük jogi szabályozása a PTK6:514. § -ban található, mely így szól: élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Az élettársi kapcsolat  az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szerződésben az élettársak bármilyen  vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek. (A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába is bevezették.) Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását.

Javaslom hogy a fentieknek megfelelően készíttessen vagyonjogi megállapodást – összeköltözésükkor- addig pedig kölcsönszerződés készülhet.

Felel -e a házaspár egyik fele a másik fél adósságáért?

Családjog, Házastársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Jelenleg is házasságban élek férjemmel, aki hitelt vett fel, amelyből gépjárművet vásárolt. A hitelt még nem fizette vissza. Szinten vett fel hitelt egy másik bankból amelyet miatt a bank átadta végrehajtónak az ügyet, aki elvinné a férjem nevén lévő gépjárművet.

A kérdésem az, hogy a közös tulajdonú lakásból (1/2, 1/2) is kielégítést nyerhet a végrehajtó, vagyis eladhatja e a lakást? Ha eladhatja akkor az én részemből is követelhet a végrehajtó?

A házastársi vagyonközösségben élők közül ha valamelyik fél hitelt vesz fel, a bank a másik felet adóstársként bevonja a kölcsönszerződébe. Jogilag tehát a házastárs és annak a vagyonközösségben lévő vagyona ugyanúgy helytállni tartozik a hitelszerződés nem teljesítése esetén, mint a hitelt felvevő házastárs vagyoni része.

 

5 / 7 oldal« Első...34567