Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Hogyan szerezhető meg földterület nem egyenesági rokontól?

Share Button

Nagyapám testvére ajándékozhat-e nekem termőföldet vagy végrendelettel átírhatja-e rám? Nagyapámra átíratva megoldható lenne, de nagyapám már elhunyt. Amennyiben nem oldható meg ajándékozás útján, milyen módon lehetne a földet az én nevemre átíratni?

Nagyapa testvére Önnek nem közeli hozzátartozója, ezért adásvétellel tudja a földet megszerezni. Fontos tudni, hogy ez kb. fél év időtartamú eljárás, amíg az illetékes megyei földhivatal a szerzést jóváhagyja. Ha Ön nem földműves, maximum egy hektárig szerezhet földet a már meglévővel együtt. Elővásárlási joga van a földműveseknek az Önök közötti adásvétel esetén.

Ingatlan öröklésénél milyen módon kerül megállapításra az ingatlan értéke?

Share Button

Férjem testvérének az 1998-ban vásárolt házunkban bizonyos része volt. Ő októberben meghalt. Mivel örököse csak a férjem, így a házrész is rá maradt. Mennyi illetéket kell majd fizetni utána. Hiszen a házon rengeteg mindent újítottunk csak a mi pénzünkből Az akkor, vagy a mostani állapot számít az illeték fizetésekor?

Az öröklési illetéket  nem kell fizetni közeli hozzátartozók és testvér öröklése esetén. A hagyaték értékét általában a helyi önkormányzat adó és értékbizonyítványa állapítja meg. Ennek felvételekor javaslom személyes részvételét. A bizonyítványon szereplő összegen a közjegyző már változtatni nem tud.

Milyen módon pótolható elhunyt eladó aláírásának ellenjegyzése az adásvételi szerződésről?

Share Button

Külföldön élő magyar állampolgárral kötött ingatlan adásvételi szerződésről hiányzó konzuli ellenjegyzés esetén mi lehet a megoldás, abban az esetben, ha az Eladó már nem él, de még életében eladta az említett ingatlant.

Külföldön történő aláírás vagy magyar konzul vagy külföldi közjegyző előtt érvényes. Utóbbi esetben Apostille is kell és a közjegyzői záradék, valamint az Apostille hiteles fordítása OFFI által. Eladó elhalálozása öröklési eljárást von maga után, így az örökösöktől vásárolhatja meg az ingatlant.

Végrendeleti úton juttatható-e haszonélvezet?

Share Button

Nem bejegyzett élettárskén élünk a párommal együtt, van egy közösen vásárolt ingatlanunk, és nincs gyermekünk. A kérdésem az lenne ha én végrendelkezem és az ingatlan részemet unokahúgomra hagyom, megtehetem -e hogy haszon élvezetet hagyok rá a teljes ingatlan használatára?

Végrendeleti úton haszonélvezeti jogot keletkeztetni lehet de csak a végrendelkező tulajdonában levő ingatlanra.

Honnan tudható, valóban van-e haszonélvezet egy ingatlanon?

Share Button

Édesapám után örököltem 5 hold földet, a tulajdoni lap alapján is én vagyok megjelölve mint tulajdonos. Mikor édesapám elhunyt, még kiskorú voltam , így édesanyám mint törvényes gyámom rendelkezett a földből befolyt jövedelemmel ( a föld bérbe van adva mint szántóföld ) időközben nagykorúvá vállam és édesanyám elhagyott, új családot alapított.

Felkerestem a céget aki műveli a földet,  mert hogy el akartam adni Közölték velem, hogy nem adhatom el mert édesanyámnak holtig tartó haszonélvezeti joga van rajta. Kérdésem az lenne, hogy ez hogyan lehetséges úgy hogy sem a tulajdoni lapon sem pedig a hagyatéki tárgyalás után kapott papíron nincs ez semmilyen formában feltüntetve ?

A haszonélvezet az új szabályok szerint földön maximum 20 évre alapítható és csak közeli hozzátartozók között jöhet létre.

A haszonélvezet érvényesen annak földhivatali bejegyzésével jön létre.

Az ingatlan-nyilvántartás hitelesen bizonyítja, hogy van vagy nincs fennálló haszonélvezet az adott ingatlanon. Ezt a tulajdoni lap tartalma dönti el. Ha az ilyen bejegyzést nem tartalmaz a haszonélvezet nem áll fenn.

Köteles részre jogosult -e örökhagyó testvére?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt.

A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást.

Érdeklődnénk, van e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt.

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Kérhető-e a hagyatékátadás megváltoztatása? Megmásítható-e az ott tett egyezség?

Share Button

Apósom 2 éve meghalt. 3 gyereke és a felesége örökölt utána. Abban egyeztek meg, hogy mindegyik gyerek lemond az anyjuk javára és ha már ő is meghalt akkor örökölnek ténylegesen.

Ez alól csak az örökölt föld volt a kivétel, azt beszélték meg, hogy tavasszal eladják (apósom ősszel halt meg). Mivel párom szinte mindig dolgozik ez is anyósom nevére került, hogy ne kelljen mindenkinek megjelenni az adásvétel miatt.

Tavasszal azt mondta még nem adja el, földjáradék jár utána mivel másnak bérbe adta. Azóta hallgat róla és nem hajlandó beszélni a dologról, de házfelújításba kezdett stb..

Párom megbízott a családjában, de nagyon pénz szűkébe kerültünk és kezd több mint gyanús lenni a dolog. A kérdésem az lenne, hogy visszakérheti -e a földrészét, hogy eladja?

Az a gyanúnk már eladták (az egyik lánya vele él), ilyen esetben mit lehet tenni? Tudom, hogy sokáig várt vele, de az ember bízik a szüleiben általában.

A hagyatéki eljárásban tett jogerős egyezség alapján törvényszerűen áll be az öröklés. Ennek átvezetése a tulajdoni lapon is megtörténik. Utólag nincs jogi lehetőség ennek megváltoztatására. Minden magyar állampolgár ügyfélkapun keresztül 2 tulajdon lapot lekérhet ingyenesen. Ezáltal ellenőrizhető, hogy az ingatlan tulajdoni jogában történt-e változás vagy sem.

Kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni egyenes ági hozzátartozótól történő vásárlás esetén?

Share Button

Terhel-e engem illetékfizetés abban az esetben ha egyenes ági rokonomtól ,(fiamtól) vásárolok egy családi házat és egy éven belül azt el is adom ugyan azért az összegért ?

Egyenes ági hozzátartozótól vásárolt ingatlan után vagyonszerzési illetéke nem kell fizetni. Ha a vásárolt összegért a vevő tovább értékesíti az ingatlant SZJA fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Van-e elővételi joga az osztatlan közös tulajdosoknak?

Share Button

Társasház udvarán osztatlan közös tulajdonban lévő garázst vásároltam kívülállóként.

Az eladónak közös helyrajzi számon szerepelt a lakás és a garázs, de külön személyeknek adta el.A társasházban lakóknak elővételi joguk volt a vásárlásra de nem éltek vele.

Szeretném megkérdezni tovább értékesíthetem-e ezt az ingatlant és meg kell-e hirdetni a társasházban az elővételi jog miatt?

Osztatlan közös tulajdonú garázs meghatározott tulajdon illetősége – ha az már a vevő földhivatalnál bejegyzett tulajdona tovább értékesíthető.

Ha többért adja el, mint vásárolta a különbözet után 15 % SZJA-t kell fizetnie. Az elővásárlási joggyakorlást a továbbértékesítés esetén is biztosítania kell a tulajdonostársai részére

Illetékmentes-e az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás?

Share Button

Jól tudom e, hogy lakóingatlan egyenes ági ajándékozása esetén a megajándékozottnak nincs sem illeték, sem SZJA fizetési kötelezettsége? Ha mégis, az milyen mértékű?

Egyenes ági rokonok közötti ingatlan ajándékozás esetén a megajándékozottnak nem kell ajándékozási illetéket fizetnie. Mivel az ajándékozás ingyenes jogügylet, az ajándékozónak abból bevétele, jövedelme nem származik, ezért az ajándékozó személyi jövedelem adót nem fizet az ajándékozás után.

50 / 155 oldal« Első...102030...4849505152...607080...Utolsó »