Vissza az előző oldalra

Illetékmentesség

Kell-e vagyonszerzési illetéket fizetnem, ha a gyermekem nevére vásárolt lakásra haszonélvezetet alapítok?

Share Button

52 éves vagyok, 22 éves felnőtt gyermekemnek  9 mft-ért kis lakást vásárolok  (első lakást szerző)az én haszonélvezeti jogommal.

A gyermeknek mennyi vagyonszerzési  illetéket kell fizetnie és  nekem is kell-e fizetnem a vagyoni értékű jog után a 4%-ot, azaz ki mennyi illetéket fizet, ha 100%-on van haszonélvezet és mennyit, ha 10%-on van haszonélvezet?

Ha 100 %-on  van  haszonélvezet  a gyermek  6.3 Mft után fizet 2 %-ot azaz 126 eft-t és a haszonélvező 108 eft –ot.  összesen: 234 eft.

Az  1 / 10-ed haszonélvet esetén a gyermek   8.730 000.-ft után fizet  2 %-ot  azaz 174.600.-ft-ot a  haszonélvező 10.800.-ft-ot összesen: 185.400.-ft

Ebből látszik hogy a   bruttó számokban a fizetendő illeték függ attól, hogy  mekkora ingatlanrészt terhel haszonélvezet:

ha az egészet nő a 4 % -os mérték – több a fizetendő, ha kevesebbet nő a 2 % -os mérték ,kevesebb a fizetendő.

Az illeték főszabály szerint 4%, ezt kell felosztani a haszonélvező és a tulajdonos között és  a tulajdonos a saját illetéke 50%-ára kedvezményt kap. A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott  vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet számított értéke közötti különbözet.

Hogy mekkora rész terheli az illetékből a haszonélvezőt az a  haszonélvező életkorától függ. Ez a jog vagyoni értékkel bír –  azaz úgynevezett vagyoni értékű jog- , és a tulajdonos számára csökkenti a megszerzett ingatlan értékét. Emiatt az értékcsökkenés miatt a tulajdonszerzőnek csökkentett forgalmi érték után kell illetéket fizetnie, vagyis a forgalmi értékből le kell vonni a vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított  vagy vásárolt haszonélvezet értékét. A haszonélvező e számított érték után fizet  vagyonszerzési illetéket.

Az illetéktörvény 72.§-a rendelkezik a vagyoni értékű jogok érték megállapításának a módjáról. Holtig tartó haszonélvezeti jog értékének a megállításához az ezzel terhelt ingatlan forgalmi értékének az egy-huszad részét kell venni majd ezt az összeget meg kell szorozni a haszonélvezeti  jogosult életkorához kapcsolt törvényi szorzóval. (Ha a jogosult 25 évesnél fiatalabb, a szorzó 10, 25 és 50 év között 8, 51 és 65 év között 6, 65 évesnél idősebb jogosult esetében a szorzó 4. )Példánk esetében  –  kilencmilliós ingatlan és egy 52 éves haszonélvező esetében – a haszonélvezeti jog értéke: 450.000 forint szorozva a hatos szorzóval, vagyis 2.700.000.- forint lesz. Ha az ingatlan 1 /10 –ére van alapítva haszonélvezet akkor ennek 1 / 10-e azaz 270.000.-ft.

Fontos tudni még:ha haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant szerzünk, akkor csak a tulajdonjog értéke után terhel minket illetékfizetési kötelezettség, mivel a haszonélvezeti jog a  szerzés előtt is terhelte az ingatlant. Hasonló a helyzet akkor, ha az átruházáskor az átruházó a saját javára „ fenntartja” a haszonélvezeti jogát vagy a haszonélvező maga szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.

Milyen adó vonzata van, ha tulajdonrészemet lányomra ajándékozom?

Share Button

Egy öröklakás 45%-os tulajdonosan vagyok, a tulajdonjogot öröklés révén szereztem már több mint 12 éve. A lakás 55%-os tulajdonosa a húgom.

45%-os részemet szeretném oda ajándékozni a 22 éves lányomnak, az oda ajándékozott tulajdonrészemre be kívánom jegyeztetni a haszonélvezeti jogomat.

Milyen költség vonzatai vannak a jelen törvények szerint a fent említett eljárásnak, úgy mint illeték, NAV adó?

Lakás ajándékozása közeli hozzátartozó javára illetékmentes. Az Ön lánya tehát nem fizet az ajándékozás után illetéket, Ön pedig az ajándékozás után nem fizet jövedelemadót,mert az ajándékozásból jövedelme nem származik,mert az ajándékozás ingyenes jogügylet.

Közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezet illetékmentes. Ön tehát nem fizet a haszonélvezet alapítása után illetéket.

Haszonélvezet megszüntetése,adásvétel, illetékkedvezmény?

Share Button

Lakásunkon édesanyámnak holtig tartó haszonélvezeti joga van, amelyről ellenérték nélkül lemondana, ezt követően eladnám a lakást és nagyobb értékűt vásárolnék haszonélvezet nélkül.
Ebben az esetben az illetékkedvezményt megkapom-e az eladott lakás teljes értéke után?

Az ingyenes haszonélvezet megszüntetés ajándékozásnak minősül. Az ajándékozással Ön az ingatlan egészének tulajdonosává válik. Mivel ezzel egyidejűleg el is adja az ingatlant, -és vásárol egy másikat- a cserét pótló illetékkedvezményre jogosult lesz az eladott ingatlan eladási árának egészére vetítve.

Más a helyzet, ha a haszonélvezeti jog eladásra kerül. Ilyenkor a haszonélvezeti joggal csökkentett értékben lehet igénybe venni az illetékkedvezményt.

Mi az illetékmentesség feltétele gazdasági épület ingatlanvásárlása esetén?

Share Button

A feleségemmel, telket szeretnénk vásárolni, a telek jogcíme a tulajdoni lap alapján „kivett, gazdasági épület, udvar”

Jövőre szeretnénk rá építeni családi házat és érdeklődnék, hogy jogosultak vagyunk -e illetékmentességre?

Az illetékmentességre való jogosultság alapja, hogy beépítetlen területként legyen feltüntetve az ingatlan a tulajdoni lapon.

Javaslom, hogy a gazdasági épületet bontsák le, módosítsák az ingatlan művelési ágát, és ezt követően  lesznek jogosultak illetékmentességre, ha négy éven belül a beépítetlen területet lakóházzal építik be.

Házastársak közti ajándékozás illetékmentessége

Share Button

Kérdésem az lenne, hogy házastársak közötti ingatlan oda- vissza történő ajándékozása esetén, kell-e illetéket vagy adót fizetnünk?

 A házastársak közötti ajándékozás mentes az illetékfizetési kötelezettség alól.

Haszonélvezet alapítása

Share Button

2013. júliusában a 16 és 21 éves gyerekeink részére lakást vásároltunk. A feleségem és az én javamra használati jog-haszonélvezeti jog helyet- került bejegyzésre,az ügyvédünk tanácsára, mivel ennek bejegyzése illetékmentes.

Egyéb okok miatt szükségünk lenne a használati jog haszonélvezeti joggá történő módosítására. Azt szeretném kérdezni, hogy ezzel keletkezik-e illeték és egyéb fizetési kötelezettségünk.

A haszonélvezet – ha nem a vásárlással egyidejűleg kerül alapításra – ajándéknak minősül. Egyenes ágon történő ajándékozás – illetékmentes.

 

Készpénz ajándékozásának illetékvonzata

Share Button

Kérdésem lenne, hogy ha készpénzt kapok ajándékba akkor csak a 18%-os illetéket kell megfizetni vagy még plusz EHO-t vagy TB-t?

Egyenes ági rokonok  esetében az ajándék készpénz illetékmentes, míg más személyek között 150.000.-Ft felett  Magyarországon tett ajándékozás ( ingó-pénz ) illetékköteles.

 18 % az illeték mértéke  és nincs egyéb járulékos költség. Külföldön tett ajándékozás azért nem illetékel, mert  az a törvény hatálya alóli kivétel.

Az egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok:gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok.

A házasságon kívül született gyermeknek  vér szerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi.

Az egyenes ági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

 

Mikor illetékmentes az ajándékozás? Milyen költségei vannak az illetékmentes ajándékozásnak?

Share Button

Ajándékozási szerződésről érdeklődöm hogy ez teljesen költség mentes-e, vagy van munkadíj amit fizetni kell?

Ajándékozhat-e nagyszülő unokának és  az  is mentes költségektől?

Egyenesági rokonok, mint pl. nagyszülő és unoka közötti ajándékozás illetékmentes. Költségei: az okiratszerkesztés díja, az aktuális tulajdoni lap, és a földhivatali eljárás költsége.

Testvér részére történő ingatlanrész ajándékozásának illetékvonzata

Share Button

Felmerült, hogy nevemen lévő ingatlan felét testvéremnek adom. Miután az ajándékozás csak egyenes ágon illetékmentes, úgy gondoltam, hogy egyik szülőnek ajándékozom, majd ő rögtön továbbajándékozza testvéremnek.

Így két egyenesági ajándékozás történt, elvileg illeték nélkül!  Összefut-e a két ajándékozás NAV-nál és megtehetik-e, hogy látva a két ajándékozási szerződést, kivetik a testvérek közötti ajándékozási illetéket, arra hivatkozva, hogy a két szerződés alapján ez volt a jogügyletek valódi célja?

Ha igen, segít-e ezen ha egy-két év elteltével történik meg a továbbajándékozás?

A jogokat rendeltetésszerűen kell használni, jogszabályok kikerülésére gyakorolt jog szankciókat vonhat maga után.

Mindkét szerződést az okiratot szerkesztő jogi képviselő fogja megítélni, az általa felvett tényállás és ügyvédi megbízás keretében. Amennyiben az okiratokat elkészíti, nyilván úgy ítéli meg, hogy a feleknek a szerződés aláírása kori szerződési akaratát deklarálja.

A NAV is a szerződési akaratot vizsgálja, azt nem bírálhatja felül. 

Ha tehát egy időpontban az ajándékozás szülőnek történik, de később a szülő úgy dönt, hogy másik gyermekének tovább ajándékoz, mindkét ügylet illetékmentes.

 

Házastársak közötti ingó- és ingatlan-ajándékozás

Share Button

Családi házunkban 50-50%-ban vagyunk a férjemmel tulajdonosok. Ő a saját ingatlanrészét,  illetve az abban lévő ingóságokat is szeretné elajándékozni nekem.

Kérdésem, az ingatlanra és az abban lévő ingóságra is vonatkozik-e az illetékmentesség?

Ha az ingatlan a későbbiekben eladásra kerül elkerülhető-e az szja fizetési kötelezettségem azzal, ha felbontjuk az ajándékozási szerződést és visszaállítjuk az ajándékozás előtti eredeti tulajdoni állapotot?

Házastársak közötti ajándékozás illetékmentes, mely vonatkozik ingóra és ingatlanra egyaránt.

Ha 5 év után értékesíti az ajándékba kapott lakóházat nem kell SZJA-t fizetnie.

Szabály: az ajándék  megszerzésének  évében és az azt követő évben történő eladás esetén a jövedelem ( eladási ár 25 %-a)  100 százaléka, a megszerzés évét követő második évben a 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben pedig a 30 százaléka adóköteles (16 %), míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem keletkezik adóköteles jövedelem az értékesítésből.

Ha időközben felbontják a szerződést  arra kell figyelniük hogy jogaik gyakorlása során azokat rendeltetésszerűen gyakorolva járjanak el.

6 / 9 oldal« Első...45678...Utolsó »