Több mint két éve létrejött érvényes öröklési szerződés esetén, ha az örökhagyónak nincs sem gyermeke, sem testvére, sem élő házastársa, sem élő szülője, az anyai ágon lévő unokahúga igényt tarthat-e az ingatlan egy részére?
Az öröklési szerződés esetén köteles részre az örökös nem tarthat igényt.
Örökölhetek-e, amennyiben az apám elhagyott születésem után, disszidált Németországba szüleivel, gyerektartást nem fizetett, ellenben új családot alapított.
Van-e lehetőségem bármilyen módon örökséghez jutni?
Az öröklés alanyi jogon illeti meg Önt, kivéve, ha az örökhagyó úgy végrendelkezett, hogy az öröklésből kizárta/kitagadta. Ez csak a vonatkozó végrendelet ismeretében derül ki.
Fontos tudni, hogy örökölni csak akkor lehet, ha volt az örökhagyó tulajdonában hagyaték halála pillanatában.
Van egy tulajdonomban álló ingatlanom, melynek édesapám a haszonélvezője. Neki jelenleg van egy élettársa. A kérdésem az, hogy édesapám halála után az élettárs vagy esetleg addigra feleség örökölheti-e a haszonélvezeti jogot, illetve ha nem, de benne lakik az ingatlanban nekem mint tulajdonosnak van-e jogom kérni, hogy a lakhatását szüntesse meg az ingatlanban?
Más a helyzet feleség és az élettárs esetében.
Ha az utóbbi, ő haszonélvezeti jogot nem örököl. Az örökhagyó házastársa azonban megörökli az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai özvegyi jogát, azaz , a holtáig tartó haszonélvezet jogát.
A haszonélvezőt nem lehet a lakásból kirakni csak közös megegyezéssel , azaz a haszonélvezeti jog megváltása révén.
Az élettársat nem illeti meg a haszonélvezeti jog és ez által a lakáshasználat joga sem.
Édesapám meghalt. 3-an voltunk gyerekei külön anyáktól. A kérdésem az, hogy az Édesapám vagyonának (bankszámlán lévő pénz) felét a felesége örökli, a másik feléből valóban jogosult az egy negyed részre?
Ő ezt állítja, és ilyesmit is olvasok ki a törvényből, de volt olyan aki azt mondta, hogy a pénzre nem vonatkozik.
A túlélő házastárs ugy örököl mintha az örökhagyó egyik gyermeke lenne.
Három gyerek esetén ez azt jelenti, hogy a hagyaték minden részéből megilleti az 1/4. Így a bankszámla pénzből is. Ezen kívül holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.
Férjem szeptember 3.-án meghalt. Csak egy közösen vett panellakásunk, és egy 4 éves Suzuki gépkocsink van. Mindkettőnknek második házassága /29 éve/. Ki örökli a lakást és gépkocsit. Férjemnek 1 fia van.
Betegsége előtt 2013.-ban kézzel írt egy végrendeletet, melyet 2 tanúval aláíratott, saját kézzel írta. De nem került közjegyzőhöz.
Ebben a lakást és a gépkocsit rám hagyta, mivel fia méltánytalanná vált szerinte az örökségere, hiszem 3 gyermekét 5-ik éve mi neveljük, férjem volt a gyám és most én. Az én halálom esetén férjem 3 unokája örököljön, ezt kérte a végrendeletében.
Figyelembe veszik-e a végrendeletet, ha nem akkor ki örökli a lakást és a kocsit? Más vagyontárgyunk nincs.
A hagyatéki eljáráshoz csatolni kell a végrendeletet,melyet a közjegyző – annak érvényessége esetén – köteles figyelembe venni. A Ptk erről így rendelkezik:
7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) saját kezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják;
Ennek alapján az örökös Ön viszont a fiú mint másik örökös köteles részre jogosult, melyet pénzben kell kiadni – ha kéri. A köteles rész mértéke: a fiút annak harmada illeti meg, ami neki végrendelet hiányában mint törvényes örökösnek jutna.
Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. A Ptk szerint kitagadás a következő esetekben lehetséges:
7:78. § [Kitagadási okok]
(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
Fontos tudni még, hogy a nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja
továbbá a szülő olyan magatartása, amely a szülői felügyelet megszüntetésére adhat okot.
A barátnőm férje meghalt, de Ő még ott lakik a kisfiával, aki a férjétől van. Jelenleg apósát, anyósát ápolja otthon, mert rá szorulnak. Most megjelent az apósa lánya 30 év után, hogy ki akarja rakni, mert semmi keresni valója a házban, mivel meghalt a férje, vagyis a nő testvére.
Ki akarja semmizni, már az apósát be fizette az elfekvőbe is, de a barátnőm kihozta, otthon ápolja.
Ez ügyben érdeklődnék, hogy a kisfiú vér szerinti unoka, és ott él, de a lánya 30 éve nem is megy feléjük, de most elfogyott a pénze ezért el akarja tenni az öregeit.
Mit örökölhet a barátnőm kisfia, mivel ő ott él, és milyen jog van a lányon?
Ha az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat egy gyermekrész illeti meg.
Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.
Kisfiú mint másik örökös az ingatlan másik felét örökli.
A PTK a következőt írja:
7:55. § [Leszármazók öröklése]
(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.
(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
Férjemmel az Ő tulajdonában lévő lakásban lakunk. Van egy gyermeke, aki az édesanyjával él.
A kérdésem az lenne, hogy esetlegesen, halála esetén, mint özvegyet milyen jogok illetnének meg, mivel a fia igencsak szabados életmódot folytat, nem dolgozik stb.
Mivel a lakás nem az én tulajdonomban van, halál esetén ki tudna-e tenni a fia engem és lányomat ebből a lakásból, vagy az új törvények szerint megillet erre a lakásra teljes haszonélvezeti jog (mivel itt élünk), illetve egy gyermeknyi örökrész.
Az özvegyet a házastársával közösen lakott lakás és az ahhoz tartozó felszerelési, berendezési tárgyak, továbbá egy gyermekrész illeti meg öröklése során.
Fontos tudni, hogy gyermek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.
Ezen felül a közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.
PTK. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
Azt hallottam, hogy az új Polgári Törvénykönyv megváltoztatja a házastárs öröklés és haszonélvezeti jogának szabályait. Jobban vagy rosszabbul jár a házastárs?
Régi PTK rendelkezése:
A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.
Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Ha a házastárs új házasságot köt a haszonélvezeti joga megszűnik.
A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
Új PTK rendelkezése:
Abban az esetben ha az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.
Fontos tudni, hogy az új Ptk. szűkíti a házastárs jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.
Az új Ptk. szerint a házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez haszonélvezeti jogot.
A régi Ptk.- tól eltérően az új Ptk.. szerint a házastársat a haszonélvezet akkor is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.
Abban az esetben ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
Az ezen felüli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Fontos változás tehát hogy amíg a régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .
