özvegyi jog címkével jelölt bejegyzések

Mire vonatkozik az özvegyi jog 2013-ban átadott hagyaték esetén?

Share Button

Ha 2013 év végén kelt tárgyalás nélküli hagyatéki eljárás során, a két gyermek olyan nyilatkozatot tett, hogy minden örökölt ingatlan részre haszonélvezetet ad az özvegy részére, az érvényes akkor is, ha 2014 -ben az új Ptk. másképp rendelkezik öröklés ügyekben ?

A 2013 évi szabályozás szerint köteles voltak-e gyermekek az özvegy részére haszonélvezetet adni  a lakáson kívül, a  hétvégi telekrészre, és garázs részre is.

A 2013-ban átadott hagyaték érvényes, az özvegyi jog minden örökségi tárgyat terhel – az új Ptk .szabályai arra nem vonatkoznak. A mostani szabályozás ( új Ptk) csak a közösen lakott lakásra és berendezési tárgyaira írja elő az özvegyi /haszonélvezeti jog keletkezését a többi örökségi tárgyra nem.

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösei öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Értesíti-e valaki a tulajdonosokat a haszonélvező haláláról? Elvész-e az özvegyi jog újabb házassággal?

Share Button

Édesapánk felesége rövid házasság után özvegyi haszonélvezeti jogot örökölt Édesapánk ingatlanja felett. Házassági szerződés vagy végrendelet nem volt. Én és testverem lettünk a tulajdonosok fele fele aranyban.

A hagyatéki tárgyalás után az özvegy megszakította velünk a kapcsolatot.  Ennek mar 9 éve. A kérdéseim a következők:

  • Honnan tudjuk, hogy egyáltalán az ingatlanban lakik?
  • Ha kiköltözik,  értesít minket valaki?
  • Új házasság esetén elveszíti tudomásom szerint a haszonélvezeti jogot.Ha új házasságot, vagy együttélést létesített, ezt honnan tudjuk meg?
  • Együttélés eseten elveszíti az özvegyi haszonélvezeti jogot?
  • Bérbe adhatja az ingatlant a tudomásunk nélkül?
  • Halála esetén ki értesít minket? Ismerős, rokon sincsen aki segítsen. Külföldön élünk, így nem látunk semmit, ami otthon történik.

Ha a haszonélvező kiköltözik az ingatlanból, Önök erről nem kapnak értesítést.

Új házasság esetén az özvegy haszonélvezete megszűnik.  Arról, hogy új házasságot kötött, vagy együttélést/élettársi kapcsolatot létesített, nem kapnak értesítést. Együttélés esetén az özvegy  nem veszíti el az özvegyi haszonélvezeti jogot.

Az ingatlant bérbe adhatja a tulajdonosok beleegyezése nélkül, de  a tulajdonost a bérlet során elsőbbség illeti meg.

A haszonélvező halála esetén Önök, mint tulajdonosok nem kapnak értesítést.

Élettárs halála esetén mivel biztosítható, hogy a túlélő társ a lakásban maradhasson?

Share Button

Párommal 4 éve élünk együtt egy olyan lakásban melynek 50% az én 50% az ő nevén van. Neki is van 2 nagykorú gyermeke. Nekem is van egy nagykorú és egy kiskorú gyermekem.

Szeretném, ha aláírnánk egy olyan megállapodást, hogy abban az esetben ha valamelyikünkkel valami történne, a másik családja ne kényszerítse rögtön kiköltözésre vagy az őket illető 50% tulajdonjog értékének kifizetésére a másikat. Kvázi egy haszonélvezetet kapnánk az ott lakásra.

Milyen lehetőségek vannak erre vonatkozóan? Vagy a lakásban lakó félnek van valami előjoga az ott lakásra? Jelent valamit, hogy élettársként élünk együtt? Milyen jogaink vannak?

Az élettársak hátrányban vannak a házastársakkal szemben, mert ez utóbbiak esetében a PTK. öröklési szabályai a túlélő házastárs özvegyi/haszonélvezeti jogát megadja az utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai vonatkozásában, tehát ha Önök házastársak lennének bármelyikük halála esetén a túlélő házastárs az ingatlant az örökös gyerekekkel egyenlő mértékben örökli, de az örökös gyerekek nem használhatják a hagyaték tárgyát képező fél ingatlant mindaddig, míg a túlélő házastárs él, mert haszonélvezeti joga ezt nem engedi meg.

Az élettársak után – haláluk esetén-  a törvényes egyenesági/gyermeki öröklés áll be, az említett haszonélvezeti jog a túlélő élettársat nem illeti meg.

Ennek egyik megoldása lehet ha még életükben saját ingatlan részükre, de a másik élettárs javára haszonélvezeti jogot alapítanak. Ebben az esetben – öröklés bekövetkezte esetén – ugyanis az örökös gyermekek haszonélvezeti joggal terhelten kapják meg örökségüket.

A haszonélvezet alapításának élettársak esetén illeték vonzata van, melyet az illetéktörvény 72 §-a alapján számított módon kell megfizetni. Pl. 20 millió Ft ingatlan esetében 65 év feletti haszonélvezőnél 4 millió Ft a haszonélvezeti jog értéke, mely után 4 % vagyonszerzési illetéket kell megfizetni, azaz 160.000.- Ft-ot.

Haszonélvezet alapítás végrendelettel is lehetséges.

Örökhagyó halála után mit örököl a feleség és mit a gyerekek az új ptk. szerint?

Share Button

Az első feleségem elhunyt, két gyermekem van az első feleségemtől, már nagykorúak. Újra házasodtam, a lakás amiben lakunk 1/1 tulajdoni részben az enyém.

A lakáson van 2,3 millió forint felújítási hitel, ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. A gyerekeknek nincs saját lakásuk, az egyikük albérletben lakik, a másik külföldön dolgozik, életvitelszerűen ott él.

Ha én halnék meg előbb, akkor hogyan alakul az öröklés?

 

Az új Ptk. az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakóingatlanra és annak berendezési tárgyaira enged haszonélvezeti jogot a túlélő házastársnak.

A túlélő házastárs egy gyermekrészt örököl minden egyéb hagyatéki tárgyból.

Élettárs/lakótárs örökölhet-e haszonélvezetet?

Share Button

17 éve élek együtt egy férfival, akivel élettársi közösséggel kezdődött a kapcsolatunk, de 10 éve csak lakótárs, mert nincs hol laknia.

A ház tulajdonjoga az enyém, annak idején hozzám költözött. Ő azzal ámítja magát, hogy esetleges halálom után holtig tartó haszonélvezetet örököl és a gyermekem nem teheti ki a házból.

A ház fenntartásához sem járul hozzá semmivel még fizikai munkával sem. Kérdésem, hogy örökölhet-e akár egy haszonélvezetet is mivel itt van bejelentve?

Haszonélvezetet csak az örökhagyó túlélő házastársa örökölhet. Ezt özvegyi jognak hívják és a közösen örökhagyó halálakor utolsóként lakott lakásra, annak berendezési tárgyaira vonatkozik. Élettárs ilyen jogot csak végrendelettel örökölhet.

 

Jogosult-e az élettárs/felség a haszonélvező halála után a közösen lakott lakás használatára?

Share Button

Van egy tulajdonomban álló ingatlanom, melynek édesapám a haszonélvezője. Neki jelenleg van egy élettársa. A kérdésem az, hogy édesapám halála után az élettárs vagy esetleg addigra feleség örökölheti-e a haszonélvezeti jogot, illetve ha nem, de benne lakik az ingatlanban nekem mint tulajdonosnak van-e jogom kérni, hogy a lakhatását szüntesse meg az ingatlanban?

Más a helyzet feleség és az  élettárs esetében.

Ha az utóbbi, ő haszonélvezeti jogot nem örököl.  Az örökhagyó házastársa azonban megörökli az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai özvegyi jogát, azaz , a holtáig tartó haszonélvezet jogát.

A haszonélvezőt nem lehet  a lakásból kirakni csak közös megegyezéssel , azaz a haszonélvezeti jog megváltása révén.

Az élettársat nem illeti meg a haszonélvezeti jog és ez által a lakáshasználat joga sem.

Kaphat-e 35 év alattiaknak járó illetékkedvezményt, aki örökléssel szerez ingatlant?

Share Button

Kaphat-e testvérem 35 év alattiakat megillető első lakáshoz jutóknak járó lakás-szerzési illetékkedvezmény, ha a lakáshoz öröklés útján jutott hozzá?

Az örökölt ingatlan esetében a 35 év alatti kedvezmény nem vehető igénybe, ugyanis, ez a  kedvezmény csak visszterhes vagyonszerzés esetében alkalmazható, és az öröklés nem visszterhes, azaz nem ellenérték fejében történő szerzés.

Együttes haszonélvezet esetén a birtoklására vonatkozó szabályok.

Share Button

A Ptk szerint a haszonélvezeti jog egy ingatlanon  több személyt is megillethet. A haszonélvezők vagy egymás mellett vagy  egymás után gyakorolhatják  haszonélvezeti jogukat az ingatlan birtoklását, használatát.

Az együttes haszonélvezet gyakorlásának módjára a felek megállapodása irányadó,míg az egymást követő haszonélvezet  az ingatlan egészére vonatkozik de a sorrendben hátrébb álló haszonélvező a jogát csak az előrébb álló haszonélvező halálát követően gyakorolhatja.

Amennyiben haszonélvezeti jog több személyt illet meg az ingatlan-nyilvántartásban azt is fel kell tüntetni, hogy a jogosultakat a jog közösen/együttesen  vagy egymást követő sorrendben illeti meg.

Fontos tudni, hogy a haszonélvezetet alapítani lehet ingyenesen és visszterhesen is. Haszonélvezeti jog alapítása végrendelettel is történhet.

Özvegyi jogról való lemondás

Share Button

Édesapám felesége jelentkezett, hogy egy bizonyos összegért lemond a haszonélvezeti jogáról, mindenre kiterjedően (ingatlan, ingóság).

A haszonélvezeti joga még 2012-ben keletkezett. Az összeg kevesebb, mint a törvény szerint előírt haszonélvezeti jog értéke.

Lehet ennek valami buktatója pl. később még több pénzt kér stb.

Az illetéktörvényben írt mértéktől a felek eltérhetnek a lemondás során. Megjegyzem, a lemondás ingyenesen is történhet.

Ha ellenérték fizetésre kerül sor, javaslom a megállapodásba belefoglalni:

„Feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kielégítettnek tekinti a lemondó haszonélvező az igényeit.”

2 / 3 oldal123