Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Alapítható-e haszonélvezettel terhelt ingatlanra másik haszonélvezet is?

Share Button

Elvált szülőknek, a két felnőtt korú gyermeke nevén van egy (kb.: 60 millió Ft-ot képviselő) lakóingatlan. Csak az édesapának van haszonélvezete a lakóingatlanon. A kérdésem az lenne, hogy a gyerekek (tulajdonosok) adhatnak-e haszonélvezetet az édesanyjuknak is?

Nincs akadálya, hogy édesanyja haszonélvezeti joga a tulajdonosok által az ingatlanra megalapításra kerüljön.

Fontos tudni azonban, hogy ez a haszonélvezeti jog rangsorban a már meglévő után lesz bejegyezve, ami azt jelenti, hogy édesanya haszonélvezeti joga gyakorlása akkor nyílik meg, ha édesapa elhalálozik.

Feltételezve, hogy édesapa haszonélvezeti joga holtig tartó haszonélvezeti jog. Ha édesapa haszonélvezeti joga határozott idejű, akkor az idő leteltével gyakorolható édesanya haszonélvezeti joga.

 

Mit jelent, ha haszonélvezettel terhelt ingatlan tulajdoni jogát szerzi meg valaki?

Share Button

Édesapám aki 90 éves közölte velem telefonon, hogy a húgomra ráíratta a Balaton parti üdülő lakásának a haszonélvezeti jogát. Szóval apukám a tulajdonos húgom a haszonélvező.

Később apunak lelkiismeret-furdalása lett és azt találta ki, hogy a tulajdonjogot rám íratja. Ez most történt pár napja. Fogalmam sincs mit jelent ez az egész énrám nézve és eléggé furcsának tartom ezt a felállást.

Szeretném tudni mi oka lehet annak, hogy nem íratta az apám a húgomra a tulajdonjogot? Miért választottak ezt a felállást és milyen hátrányos következményei lesznek vagy lehetnek rám nézve.

A vonatkozó tulajdoni lap ismeretének hiányában az Ön által leírtak azt jelenthetik, hogy Ön az ingatlan tulajdoni jogát szerzi meg míg testvére annak haszonélvezeti jogával bír.

Ha Ön tulajdonos lesz az ingatlant mindaddig nem használhatja amíg a húga él. Ön viszont az ingatlant értékesítheti bármikor a húga haszonélvezeti jogával terhelten, ha el akarja adni.

Megjegyzem kevesen vásárolnak haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant, ugyanis ez egy befektetés jellegű  vásárlás.

Fontos tudni, ha ez a felállás bekövetkezik édesapának minden joga megszűnik az ingatlanhoz.

Alapíthat ugyan édesapa saját javára haszonélvezetet, de ez a haszonélvezet csak akkor léphet életbe ha a húga haszonélvezeti joga megszűnik azaz elhalálozik, vagy arról lemond.

A szerződést magyar ügyvédnek vagy közjegyzőnek kell készítenie és Önnek és édesapának is alá kell írnia. Értékben a tulajdonjog többszöröse a haszonélvezeti jognak.

2 éven túl kötött eltartási szerződés esetén ki örököl?

Share Button

Unokanővéremmel 2016 áprilisában tartási szerződést kötöttem. Nagyon ragaszkodott hozzám. Férje és egyetlen fia meghalt. Két fiú unokája van, akik 10 évig nem látták a mamát minden kapcsolatot megszüntettek vele.

Az U.nővérem 2020.02.05-én meghalt. 14 hónapig etettem, pelenkáztam, teljes demens, fekvő beteg volt. Szeretném kérdezni, hogy az unokák örökölhetnek e?

Mivel az eltartási szerződés több mint 2 éve fennáll így az eltartott halála joghatályosan azt jelenti, hogy az eltartó tulajdonosává vált az eltartási szerződésben az eltartás ellenértékeként rögzített ingatlannak és ingónak.

Ha e körben ingatlan is szerepelt akkor a halotti anyakönyvi kivonat földhivatali bemutatásával rendezheti az ingatlan jogi sorsát úgy hogy tehermentesen ez az Öné legyen. Fontos tudni hogy a tartási szerződéssel lekötött hagyatékot a törvényes örökösök nem örökölhetik, arra köteles igényt sem terjeszthetnek elő.

Hagyatéki eljáráson megjelenni nem tudó örököst érheti-e hátrány?

Share Button

Édesanyám múlt héten elhunyt. Hárman vagyunk testvérek, ketten Angliában élünk. A hagyatéki tárgyaláson mi ketten valószínűleg nem tudunk majd részt venni és meghatalmazottat sem tudunk küldeni. Tehát egyedül a Magyarországon élő testvérünk lesz ott.

Azt szeretném megkérdezni, hogy érhet-e bennünket bármilyen hátrány, ha senki nem jelenik meg a mi részünkről? Fennállhat-e az a veszély, hogy a bátyánk „kisemmiz” minket és nem öröklünk semmit vagy nem egyenlő részben öröklünk? (Csupán egy darab ingatlan lenne az egész örökség.)

Az illetékes önkormányzat hagyatéki ügyintézőjével javaslom, hogy vegyék fel a kapcsolatot. Jelezzék, hogy mint örökösök a hagyatéki eljárásban részt venni nem tudnak.

Hagyják meg – ha testvérük ezt nem tette meg – szükséges személyi adataikat, hogy az ingatlan Önöket illető része a nevükre átírásra kerülhessen öröklés jogcímen.

Kérjenek a hagyatéki leltárból egy másolatot. Fontos tudni, hogy pandémia idején a közjegyzők személyes tárgyalást nem tartanak, a hagyaték átadásra az írásbeli dokumentumok alapján kerül sor.

Van -e adófizetési kötelezettség, ha az ingatlan hagyatéki értéke magasabb, mint az eladási ára?

Share Button

Megörököltem a szüleim után egy ingatlant és eladásra került kisebb összegért, mint az a hagyatékban megállapításra került. Kell-e adót fizetnem az ingatlan eladása után?

Örökölt ingatlan hagyatéki eljárásban foglalt értékén aluli eladása után jövedelemadót fizetni nem kell, mert a szerzési érték a hagyatéki érték és ehhez képest az eladásból  –  mivel kevesebb összegért adta el – jövedelme nem származott.

Hagyaték tárgyát képezi -e a részben örökhagyó pénzéből vásárolt ingatlan, ami nem örökhagyó nevén van?

Share Button

Férjem tavaly elhunyt. Van egy közös gyermekünk, és férjem előző házasságából is van egy gyermek. A közös gyermek nevén van 2 ingatlan amit ,az elmúlt 10 éven belül vettünk  közös pénzen(férjem,lányom, én).

A féltestvér kérhet-e részt a lányom ingatlanából, és ha igen milyen részben, mostani vagy akkori értéket kell figyelembe venni? Ő kirekesztve érzi magát, mert ő nem kapott ingatlant az apjától.

Örökhagyó halálakor a tulajdonában levő ingatlan képezheti hagyaték tárgyát. Ebből örökhagyó gyermekei egyenlő arányban részesülnek. Mivel az említett két ingatlan már nem örökhagyó nevén van ezért azok hagyaték alá nem vonhatóak, abból  féltestvér semmilyen igényt nem érvényesíthet.

 

Zártkert vásárlása esetén igényelhető-e illetékkedvezmény?

Share Button

Az egyik fiam most vásárolt Veszprém megyében egy  zártkertet. Szeretném megtudni, van-e lehetőség a zártkert vételi ára után szja jóváírásra?

Zártkert vétele illeték kedvezmény igénybe vételére nem jogosítja fel a vevőt. Ha például vevő 3 éven belül lakó ingatlant adott el akkor csak lakó ingatlan vásárlással kérhet illeték kedvezményt.

Mi képezi a köteles rész alapját?

Share Button

Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy jól értelmezem-e a köteles rész igényelhetőségét érvényes végrendelet esetén. Ha a végrendeletemben 1/3 részt hagyok az egyetlen törvényes örökösömre a fiamra és a többi 2/3 részt másra (szülő, testvér vagy élettárs) hagyom akkor a gyerekem nyújthat-e be kötelesrészre igényt arra az ingatlan résztulajdonra amit 5 éve édesanyámnak ajándékoztam?

Számít ilyen esetben az érték? Az ingatlanrész értéke 6 millió volt, ennek az 1/3 lehetne kötelesrész (2 millió), de a jelenlegi vagyonom csupán egy értékpapírszámla 3 millió forint értékben, emiatt csak 1 milliót kapna a törvényes örökös a végrendeletem miatt.

Ha valakit nem zárnak ki a végrendeletből és megkapja a vagyonból legalább a kötelesrésszel megegyező örökséget, akkor már nem nyújthat be kötelesrészre igényt?

Végrendelet esetén a törvényes örökös köteles részre jogosultsága azt jelenti, hogy  mindabból, amelyet a végrendelet miatt nem örökölhet, igényelhet köteles részt. Ide tartozik a 10 éven belül örökhagyó által tett ajándék is.

 

Érvényes-e a föld adásvételi szerződés, ha az eladó a kifüggesztés ideje alatt elhalálozik?

Share Button

Egy adásvételi szerződést kötött édesapám egy szántóföld eladásáról.Sajnálatos módon az önkormányzathoz kifüggesztés után 5 nappal meghalt. Most van egy rá jelentkező elővásárlásra jogosult, így nem tudjuk mi a teendő. Mi a testvéremmel nem szeretnénk eladni ezt a földet mint örökösök.

Szerződő fél halála jogi hatása eltérő ha hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződésről van szó vagy ha nem. Ez utóbbi esetben a szerződés a földhivatalba benyújtható, a tulajdonjog változás átvezethető. Az első esetben a következő a helyzet:

az illetékes  megyei Földhivatali jóváhagyás  megadásáig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. A jóváhagyás megtörténtével a szerződés a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. Ez a joghatás azonban nyilvánvalóan csak akkor következhet be, ha a hozzájárulás megadásakor még van a feleknek egyező akaratnyilvánításon alapuló megállapodása.

Álláspontom szerint ha jóváhagyásra szoruló szerződés megkötését követően de  a jóváhagyás  megadása előtt az eladó meghal  akkor a  halála napján az eladó  szerződéses nyilatkozatához kötöttsége megszűnik . Ehhez képest  a jóváhagyás  megtételekor már nem lenne meg (nincs meg)  a szerződő felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, ezért a jóváhagyás  nem eredményezheti  a szerződés visszamenőleges hatállyal történő létrejöttét. A jóváhagyás nem hatályosulhat  halott eladóval. Az alábbi kúriai döntés is megerősíti a jogutódlás szükségességét.

Kúria Kfv. VII. 37.499/2018-as számú döntéséről.

Az adott földforgalmi ügyben az eladó az adásvételi szerződés jegyző általi kifüggesztése és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása közötti időben elhalálozott. Erről a tényről az elsőfokú bíróság szerzett tudomást, az elővásárlási jogával sikertelenül élő magánszemély által kezdeményezett perben. Az elsőfokú bíróság hivatalból és nem a kereseti kérelem alapján vizsgálta a határozat kézbesítésének szabályszerűségét, majd az alperesi döntést lényeges eljárási szabálysértés megállapítása mellett hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, előírva a jogutódlás megállapítását és a határozat jogutódok részére történő kézbesítését.

A Kúria elvi döntésében megállapította:

A bíróság a kereseti kérelemhez kötve van, hivatalból csak kivételes esetben járhat el.

A hatósági eljárásban való jogutódlásról – kérelemre indult eljárásban – a kérelmező jogutódjának kérelmére és legkésőbb az objektív határidőn belül dönthet a hatóság. Földforgalmi ügyben a régi Pp. 54. § (1) bekezdése alapján is vizsgálható, hogy az eladó jogutódai a közigazgatási perbe beavatkozhatnak-e.

 

Melyik ptk.-t kell alapul venni 2012-ben keletkezett ajándékozási szerződés esetén köteles rész vonatkozásában?

Share Button

Édesapám nekem ajándékozott egy házat 2012. szeptember 12-én. Szerencsére a mai napig jó egészségnek Örvend. A kérdésem az lenne hogy a köteles rész tekintetében az új vagy a régi PTK-t kell alkalmazni a fenti dátummal készült ajándékozási szerződés esetén?

Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértéke a régi Ptk 665-672 §-it kell alkalmazni azaz a törvényes örökrész 1 / 2-e.

 

22 / 155 oldal« Első...10...2021222324...304050...Utolsó »